Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-26 / 97. szám
2 TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA Aí/ag alatti a kereset Idén január-februárban 206 ezer forintos bruttó (137 ezer forintos nettó) átlagbért mért Magyarországon a KSH. A legjobban továbbra is pénzügyi területen lehet keresni (451 ezer forint), míg a vendéglátás hivatalosan a legrosszabbul fizet (124 ezer forint), erről olvastam nemrég a lapban, a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése alapján. A megyénkben tavaly két százalékkal nőtt a havi bruttó átlagbér. így az alkalmazásban állók havi keresete valamivel több, mint 152 ezer forint volt. Ez a KSH adatai szerint bő negyedével, mintegy 50 ezer forinttal marad el az országos átlagkeresettől - vagyis körülbelül egy kis lakás havi rezsijével kevesebbet keresünk. Számomra érdekes adatok ezek. Én azt a következtetést vonom le mindebből, hogy túl sokan keresnek túl sokat, melyek torzítják, szépítik az átlagot. Hiszen a környezetemben jó, ha valakinek száz-százhúsz ezer forint a bruttó keresete. Nem értem a KSH felmérését, mert úgy gondolom, az ország lakossága többségének a jövedelme az átlag alatti. Attól, hogy 137 ezerforintos nettó átlagbért mutatnak az adatok, ez még sokunknál nem igaz. Jó is lenne ennyit havonta hazavinni! Akkor nem lenne gond a havi rezsit, a lakáskölcsönt fizetni, mert maradna a fizetésből annyi, hogy tisztességesen be lehessen osztani úgy, hogy a következő fizetésig normálisan éljünk. És még akkor ott van az, hogy takarékoskodjunk nyugdíjas korunkra! Harminchat évesen, két kisgyereket nevelve, nekünk ez most és a közeljövőben lehetetlen. Sz. B., Kunszentmárton Várjuk Olvasóink írásait az ujneplap@axels.hu, vagyazol- tanne. szundi@axelspringer. h u e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE, SOOl SZOLNOK. MÉSZÁROS L. ÜT 2.) Felesleges kockázatot vállalnak agrárium Jelentősen visszaesett az ellenőrzött, minőségi vetőmag felhasználása Magyarországon a 90-es évek végéig a minősített, fémzárolt vetőmag használata nemzetközi mércével mérten is magas színvonalú volt. Az utóbbi években azonban — rosz- szul felfogott takarékos- sági szempontok miatt — jelentős visszaesés következett be. Laczi Zoltán A gazdálkodók érdeke a piacképes árualap előállítása, a nyomon követhetőségének biztosítása. Ennek egyik feltétele pedig a minősített, fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja ugyanis a fajta tisztaságot és a használati értéket. Hazánkban az árutermesztésre és tovább- szaporításra forgalomba kerülő, s minden export és import vetőmagot fémzárolni kell, azaz az ennek ellentmondó gyakorlat „fekete” vetőmag-kereskedelemnek minősül. Működik az úgynevezett „farmerprivilégium” is, ami azt jelenti, hogy nem számít feketének, ha valaki fémzárolt vetőmagból származó árutermesztésből fog saját magának magot vetési célra, és azt saját gazdaságában használja fel. Néín kötelezhető egyetlen gazda sem arra, hogy saját gazdaságában kizárólag fémzárolt vetőmagot használjon árutermesztésre, ám jól felfogott érdeke fűződik ehhez. Székely László, a megyei agrárkamara titkára elmondta, a megyében a szántóföldi vetőmag szemlére bejelentett szaporítóterület 13 120 hektár volt a múlt esztendőben, ami csökkenő tendenciát mutat a korábbi évekhez képest. Ebből a 6000 hektár feletti kukorica-, illetve a 3000 hektár körüli búzavetőmag előállítása jelent komolyabb tételt. A vetőmagágazat sem kerülhette el a szeszélyes időjárást, amely különösen a szántóföldi szaporításokban okozott meny- nyiségi és minőségi problémákat. A hibridek esetében a rendkívül csapadékos tavaszi időjárás megnehezítette a frakcionált vetést, a nyáron pedig terméke- nyülési gondok jelentkeztek. Folyamatosan csökken a fémzárolt vetőmagok használata, ugyanakkor nő a feketekereskedelem aránya. Képünk illusztráció. A viharok egyes területeken teljesen megsemmisítették a szaporításokat, napraforgónál a nedves időjárás kedvezett a gombabetegségeknek. Az egész termelési ciklusra pedig rányomta a bélyegét a talajok szinte százszázalékos víztelítettsége, amely rendkívül megnehezítette á gépi munkákat. A szakember arról is szólt, hogy az EU-csatlakozás óta a szakmailag indokolt kormányzati szabályozás elmaradása miatt folyamatosan csökkent a fémzárolt vetőmag használata, és nőtt a fekete vetőmag-kereskedelem. A fémzárolt és csávázott vetőmag használatának drámai mértékű visszaesése már kihat a termelés és a minőség biztonságára, ezáltal az élelmiszer-biztonságra is. Ez pedig jelentősen visszavetheti a minőségorientált magyar növénytermesztést. A fekete vetőmag dominanciája miatt jogosan vetik fel a feldolgozóipar képviselői a búza minőségstabilitásának és a fajtakiválasztásból kiinduló nyomon követhetőségnek az igényét. Az összes vetőmag-fémzárolás 70 százalékát kitevő 20 búzafajta többségével jó minőséget lehet elérni. Ezzel az eredménnyel elégedettek is lehetnénk, ha nem a teljes búza-vetésterület 25 százalékára lenne elegendő. Ám ezen felül a többi ismeretlen vagy ellenőrizhetetlen fajtákból tevődik össze. Ilyen feltételek mellett nincs sok esély a minőség vagy a termelés biztonságának javítására. Székely László szerint szükség volna a szakmai háttér megerősítésére, és ezen belül a fémzárolt vetőmag nagyobb arányú használatára, mert enélkül nem lehet beszélni minőségorientált növénytermesztésről. Termesztési rizikókkal és mellékhatásokkal kell számolni a genetikai felújítást kihagyó, nem kontrollált és évről évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez. A visszavetett mag faj- és fajtatisztasága nem garantált, hiszen a vetőmag-előállításnál komoly szakértelmet feltételező szelekció nem történik meg. A nem ellenőrzött, rossz minőségű mag visszavetése annak kockázatát hordozza, hogy a betegségek és magfertőzések aránya nő, a csírázóképessége romlik, azaz a biológiai értéke gyengül. a saját gazdaságban megtermelt vetőmag használata tehát nem feltétlen jelent megtakarítást a gazdálkodó számára. A fémzárolt vetőmagok használata ugyanis többlettermést, vagy jobb minőségű és a felvásárlók által keresettebb terményt, racionálisabb műtrágya és nö- vényvédőszer-felhasználást, egészségesebb élelmiszer- és takarmány-előállítást tesz lehető vé. A fagy- és szárazságtűrő fajták használata révén nő a termésbiztonság, és a környezetkímélő technológiák kisebb kockázattal alkalmazhatók. Dr. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, a kalászos növényeknél (például őszi búza, árpa) 25-30 százalékra tehető a fémzárolt vetőmag használatának területi aránya, ami jóval kisebb a szakmailag indokolt 50-60 százalékos aránynál. Szerinte nem csak anyági okai vannak annak, hogy a gazdák kezdik elfelejteni az okszerű vetőmaghasználatot. Úgy vélte, szemléletbeli problémáról van szó. A termesztési költségek 10-15 százalékát teszi ki a minőségi szaporítóanyag, nincs nagy különbség tehát az „otthon” előállított vetőmag költsége és az ellenőrzött minőség ára között. Ezen tehát igazán nem lehet spórolni - tette hozzá. Jt i X * ve ■ Ellenőrzött vetőmag, egészségesebb élelmiszer HÍREK Posztós Zsolt lett a Petőfi Vadásztársaság uj elnöke Több mint huszonöt év után lemondott a kisújszállási Petőfi Vadásztársaság elnöki teendőiről Posztós lános. A közgyűlés öt évre utódjául Posztós Zsoltot választotta meg a társaság új elnökének, de Czinegéné Bődi Szilvia igazgatóhelyettes is lett Czinegéné Bődi Szilvia, a karcagi Kátai Gábor Kórház sürgősségi betegellátó osztályának vezető ápolója április 1-től munkája mellett, ápolási igazgatóhelyettesi feladatokat is ellát, de Pro Űrbe Jászberény emlékérmet kapott Telek Béla A jászberényi nyugalmazott művésztanárnak a város közéletében, társadalmi szervezeteiben végzett munkájáért, kiemelkedő művészeti, oktatói tevékenységéért adományozott Pro Űrbe emlékérmet az önkormányzat, bcs Szinte levágta az idős emberek fejét kettős gyilkosság Jótevőit ölte meg kegyetlenül a mezőtúri fiatalember A végéhez közeledik a büntető- tárgyalása annak a mezőtúri fiatalembernek, aki két idős jótevőjét, munka- és pénzkölcsönadóját agyonverte, de még a torkukat is elvágta. A vádlottat a megyei főügyészség ügyésze nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja. De mi áll a vádiratban? K. Csaba bár dolgos ember hírében állt, a megszerzett jövedelme soha nem volt elég. Sajnálatos módon nem tisztességes úton, törvénysértően próbált gyakorta pénzhez jutni. Ezért vagyon elleni bűncselekmények miatt többször is volt büntetve. Már két évvel ezelőtt, a brutális gyilkosságok évében, 2009- ben többeknek is tartozott, ráadásul szerencsétlen módon, végső kétségbeesésében uzso- rakölcsönökhöz is folyamodott. Megpróbált azonban olykor-olykor becsülettel is pénzhez jutni. Egy idős mezőtúri házaspárnál is többször alkalmi munkát vállalt, amely elvégzése után meg is kapta a pénzét. S mivel jótevőit még inkább ki akarta használni, tőlük is kért és kapott kölcsönbe többször is több tízezer forintot, amit viszont soha nem tudott megadni. A bűncselekmény napján, 2009. június 15-én további haladékot akart kérni adósságának megfizetésére, ezért elment az idős házaspár házához - e bátorságához az alkoholból merített erőt -, ám T. bácsi a tartozás megadására újabb határidőt már nem akart adni. Szót szó követett, az idős úr kiutasította a házából K. Csabát, akit az öreg férfi - felesége társaságában - a botjával ütögetve noszogatott ki a kapun kívülre. A vádlott erre feldühödött, felkapott egy az udvaron heverő ásónyelet, és nagy erővel ütlegelni kezdte mindkét sértettet. Főleg a fejüket, amely már önmagában is halálos bántalmazásnak minősült. Hogy „biztosra” menjen, egy nagy késsel szinte teljesen levágta a sértettek fejét, akik szörnyű kínok között rövid időn belül elhaláloztaky K. Csaba ezután értékek után kutatva felforgatta a házat. Ám a vádlottat idegesítette a sértettek kölyökkutyájának ugatása, ezért eltörte annak gerincét. A házban talált bort megitta, majd elvitte az idős pár mobiltelefonját és egyéb apróságokat. A sértettek nyugdíját azonban nem találta meg. Még másnap, józanul is visszament a helyszínre, ahol sikertelenül tovább kutatott, de dolgavégezetlenül bezárta az ajtókat és elmenekült. K. Csaba első fokú ítéletére várhatóan júniusban kerül sor. ■ Mészáros Géza
