Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-18 / 90. szám
6 GAZDASÁG 2011. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Felértékelődik az öngondoskodás alkalmazkodás A folyamatot felgyorsította a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása Illés Zoltán: A keleti régiókban sokkal többet tesznek félre, mint a fővárosban vagy a Nyugat-Dunántúlon A kormánynak a szociális rendszerben tervezett szigorításai felértékelhetik az öngondoskodás fontosságát - mondja Illés Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója. Az ügyfelek körében egyre keresettebbé válnak azok a biztosítások, amelyek munkanélküliség vagy tartós betegség esetén pótolják a kieső jövedelmet. Herman Bernadett- A bankokat többen azzal vádolják, hogy ellehetetlenítik a családok életét. Mit szól ehhez?- Egy-két negatív példa kiemelt hangsúlyt kap a sajtóban, amelyből sokan általános következtetéseket vonnak le. A bankok hosszú távra terveznek, így valamennyi hitelintézetnek az az érdeke, hogy ügyfelei minél több szolgáltatást vegyenek igénybe tőle, és ennek eredményeként egy tartós ügyfél-bank kapcsolat alakuljon ki. Ha egy adós bajba kerül, a bank is arra törekszik, hogy segítsen mielőbb megoldani a problémát. A hitelintézetek feladata ilyenkor a gyógyítás.- Mennyibe kerül ez a „gyógyítás” a banknak?- Az ellehetetlenült családok helyzetének rendezése jelentős' erőforrásokat követel. Egyrészt érthető a társadalom állami gondoskodás iránti igénye, ugyan- | akkor a válság hatására egyre 3 inkább előtérbe került az öngon- 1 doskodás fontossága. Az OTP f Banknak már 2006 óta vannak £ olyan megoldásai, amelyek segítik az ügyfeleket az esetlegesen bekövetkező nehézségek idején. Többek között értékesítettünk olyan szolgáltatást, amellyel lehetőség volt az árfolyam-ingadozások hatásainak kisimítására a devizaalapú hiteleknél. Ennek köszönhetően vannak olyan ügyfeleink, akik még akkor is 170 forintos árfolyamon fizették a törlesztőrészletüket, amikor a csúcson volt a svájci frank árfolyama, mert két éve megvásároltak egy ilyen opciót. A másik ilyen lehetőség az öt évre forintban fix törlesztőrészlet volt. Aki ilyen hitelt vett fel, a válság alatt is ugyanannyit fizethetett minden hónapban, mint korábban.- A válság azonban a munkaerőpiacot is megrázta. A tör lesztőrészletek kordában tartása pedig nem segít azokon, akiknek nincs jövedelmük.- Emiatt vezettük be a lakás- és jelzáloghiteleknél a törlesztési biztosítást, amelyet a válság óta az ügyfelek közel 50 százaléka kötött meg a hitele mellé. Azon túl, hogy ez a lehetőség nagy segítséget jelent a nehéz élethelyzetbe került ügyfelek törlesztési problémáinak a megoldásában, a bank portfoliójára is pozitív hatással van, hogy a munkanélkülivé vált ügyfelek után egy éven át a biztosító fizeti a részleteket.- Sokszor azonban nem is a bankok, hanem a közműcégek miatt kezdenek végrehajtást az adósok lakásán, hiszen akinek nincs jövedelme, a számláit sem tudja fizetni. Ilyenkor mit lehet tenni?- Ezek komoly problémák. Ha az emberek munkanélkülivé válnak, a jövedelmük csökken, a terheik viszont nem mérséklődnek. Valamennyit lehet spórolni, de a közüzemi számlák vagy a hitel törlesztésének összege nem lesz kisebb. Az emberek halogatni kezdik egyes számláik befizetését, amíg a szolgáltatók nem kezdik őket felmondással fenyegetni. A csoportos beszedési megbízás hasznos, hiszen a szolgáltatók automatikusan megkapják a díjakat. Amikor azonban a családok elveszítik a jövedelmüket, ezt inkább hátránynak érzik, hiszen a közüzemi számlák automatikus kifizetése elviszi a napi megélhetésre szánt pénzt. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve dolgoztuk ki a Groupama Garancia Biztosítóval közösen a Mentőöv életszínvonal-biztosítást, amely minimális összegért cserébe jövedelemkiesés, munkanélküliség, tartós keresőképtelenség idején a számlákat is kifizeti az ügyfél helyett. Sőt, csomagtól függően lehetőséget nyújt a kieső jövedelem részbeni pótlására is, valamint a piacon egyedülálló módon a gyermektartási díj nemfizetésekor egyösszegű juttatásban részesíti az ügyfelet. Előzetes felméréseink szerint az ügyfelek 60-70 százaléka érdeklődik ilyen termékek iránt.- A kormányzat a szociális ellátórendszerek szigorítását tervezi. Ez milyen hatással lehet az öngondoskodásra?- A szociális háló zsugorodásával megnő az ilyen szolgáltatások szerepe és jelentősége. Egyre fontosabbá válik a pénzügyi kultúra fejlesztése és az öngondoskodás. Az emberek belátják: nem számíthatnak csak külső segítségre. Ezt a folyamatot katalizálta a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása, amellyel párhuzamosan az adórendszer is változott. Az egykulcsos szja lehetővé teszi, hogy egyes rétegek növeljék megtakarításaikat, akár rendszeresen, kisebb összegeket félretéve. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor vannak, akik eddig megtakarítottak, most viszont csökkent a jövedelmük, így egyfajta fogyasztáskisimítás miatt elkezdték felélni tartalékaikat. Az alacsony jövedelem azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az embereknek nincs megtakarításuk. Magyarországon például a keleti régiókban az emberek a jövedelmük sokkal nagyobb hányadát teszik félre, mint a fővárosban vagy a Nyugat-Dunántúlon.- Hogyan változhatnak a jövőben a megtakarítási szokások?- Várakozásaink szerint az ügyfelek a befektetési termékek egyre szélesebb körét kezdik majd használni. Felismerik, a három hónapos lekötött betétek mellett hosszabb távon s komplexebb megtakarítási termékekben is érdemes gondolkozni. Az ezekhez szükséges tudás nem sajátítható el rövid távon, érdemes szakértői segítséget kérni. Génkezelt növények: kevés az adat egy alapos döntéshez Nincs még elegendő adat ahhoz, hogy a genetikailag módosított növények (GMO) felhasználásáról megalapozott döntések születhessenek - ez a legfőbb megállapítása az Európai Bizottság most közzétett jelentésének. A dokumentum a génkezelt növények európai termesztésének társadalmi-gazdasági vonatkozásairól szól. lohn Dalli, a bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosának közlése szerint a jelentés közlésével az uniós végrehajtó testület eleget tesz a tagországok környezetvédelmi miniszterei által 2008 decemberében megfogalmazott kérésének. A dokumentumot a tagállamok által szolgáltatott adatok és információk alapján állították össze, s kiindulási pontként szolgálhat ennek az érzékeny kérdésnek a végiggondolásához. A testület azt ajánlja, dolgozzák ki a tényezők és mutatók szilárd alapokon álló rendszerét, amellyel egységesen lehet felmérni a GMO-termesztés társadalmi-gazdasági következményeit. „Most már a tagállamok, a bizottság, az Európai Parlament és minden érdekelt feladata, hogy a jelentésben foglaltak alapján elfogulatlan eszmecserébe kezdjen” - fogalmazott Dalli. A figyelembe vett vizsgálatok az Európai Unió területéről származnak. Mivel azonban az EU csak egy elenyésző töredékét adja a világ génkezelt növényekkel bevetett területeinek, a termesztéssel kapcsolatos európai tapasztalatok is csekélyek. ■ VG Enyhülhet a szigor? ENGEDÉLYEZHETI azEUaz olyan takarmányszállítmá- nyok behozatalát a közösség területére, amelyek nyomokban GM-növényeket s -részeket tartalmaznak - ezt javasolta az Európai Bizottság egy szakértői testületé. A szigor enyhítésével kedvezőbb helyzetbe jutnának az európai állattenyésztők, akiket ezekben a hónapokban érzékenyen érint a takarmányhiány, illetve a meglévő készletek magas ára. A génkezelt takarmány az árszínvonal kilengéseitől ftggetlenül is nagyobb mennyiségben és olcsóbban áll rendelkezésre. Folytatódik az ágazat vesszőfutása, az idén sem lesz jobb S építőipar Harmadával csökkentek a megrendelések Állami megbízásokat sürget a szakma a talpra álláshoz Már senki sem lepődik meg a menetrendszerűen érkező hírre: folytatódott az építőipar vesszőfutása. A statisztikai hivatal most közzétett, februári adatai szerint a termelés volumene 3,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építésében látszik ugyan némi növekedés, a teljesítés 2,3 százalékkal haladta meg a tavaly februárit, az egyéb építményeké azonban folytatta a mélyrepülést, 14,3 százalékkal csökkent. A szakma jövőjére nézve különösen elkeserítő adat, hogy a februárban kötött új szerződések volumene - 67,1 milliárd forint - az előző évinek csak a felét érte el. A KSH magyarázata szeSzerződésállomány* Állomány (Mrd Ft) Változás (előző évihez képest, %) 2010 Jan. 780,0 122,2 Febr. 844,1 113,6 Márc. 891,0 111,1 Ápr. 870,6 103,3 Máj. 860,8 103,3 Jún. 833,0 106,0 Júl. 839,1 104,1 Aug. 821,5 97,7 Szept. 793,8 97,6 Okt 741,4 91,9 Nov. 699,8 88,8 Dec. 653,6 86,7 2011 Jan. 624,1 78,3 Febr. 614,2 71,2 ’ÉPÍTŐIPARI CÉGEK, HÓ VÉGÉN A februári szerződések nagysága az előző évinek csak a felét éri el rint a jelentős visszaesés részben amiatt következett be, hogy tavaly februárban igen magas volt a bázis az oktatási, sportcélú és idegenforgalmi épületekre, közmű-, út- és autóút-építésekre kötött nagy értékű szerződések miatt. A hónap végén a teljes ■ Az idén is 6-10 százalék körül lehet az ágazat teljesítményének esése. szerződésállomány - 614,2 milliárd forint - csaknem harmadával volt kisebb, mint amit egy esztendővel korábban regisztráltak. Egyébként tavaly augusztus óta hónapról hónapra nyomon követhető éves viszonyításban a csökkenés, amely ez év januárjában és februárjában már meghaladta a húsz százalékot. Ebben a helyzetben nem boldog az építőipari szakszövetség (ÉVOSZ) sem. Különösen az új megrendelések elmaradozása ad okot a szakmai szereplők borúlátására. Az ÉVOSZ szükségesnek látta prognózisa módosítását is: e szerint az idén 6-10 százalék körüli lehet az ágazat visszaesése, szemben az év elején jósolt 2-3 százalékkal. Az ágazat egyre sürgetőbben jelzi, hogy talpra állásához szükség van az állami megrendelések növelésére, a támogatott építési-beruházási programok beindulására. ■ VG
