Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-18 / 90. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 18., HÉTFŐ Jobban helytáll az a társaság, amely képzi munkatársait ti Már többször foglalkoztunk j a továbbképzések témaköré- ; vei, hiszen egy cég jövőbeni ! státuszának egyik alappillé- ' ; réről van szó. Ezt támaszt- ! ják alá azok a kutatások is, I | amelyeket a közelmúltban íj ; hoztak nyilvánosságra. En- l I nek tükrében elmondható, í I hogy azok a vállalkozások, \ j amelyek folyamatosan ké- ! • pezték alkalmazottaikat job- I ban átvészelték a gazdasági : válságot, emellett hamarabb sikerült talpra állniuk a be- ; : szűkült piacokon. Ellenben j ; azokkal, ahol csak időszako- s ! san egy-két munkavállalót j ; képeztek, vagy esetenként ' i nem is volt képzés. A brit felmérés azt is ki- j mutatta, hogy azok a társa- ; ságok produkáltak nagyobb eredményeket, ahol az eredeti profilt kiszélesítve, újabb tevékenységekkel bővítették kínálataikat, amelyekhez elengedhetetlen volt a munkatársak képzése. Az is kiderült, hogy j újabb alkalmazottak helyett inkább a több feladatot ellá- : tó, meglévő csapattal valósították meg. ■ A vállalati fotóknál nem árt egy kis cenzúra Az elmúlt évek divathóbort- j • ja lett a fotózás. Aki teheti be- * szerez egy digitális fényké- : pezőgépet, vagy egy j óbb mi- j • nőségű kamerával szerelt • mobiltelefont, és fényképezni kezdi a körülötte zajló eseményeket. A cégek sem tesz- • nek másként, és kihasznál- • ják az ebben rejlő lehetősége- • két. Egyrészt dokumentálják : a cég életének pillanatait ké- : pekben amellett, hogy a bel- • \ ső PR-t is erősítik. A munkatársak előszeretettel nézegetik és osztják : meg közösségi portálokon az • eseményeken készült fotó- j kát, amelyeken szerepelnek, : ezáltal kedvező színben tün• tetik fel a munkáltatót. De • nem árt a cenzúra! ■ Üdülési csekk helyett Szép-kártya cafeteria Kevesebb költség terheli majd a munkáltatókat és az elfogadóhelyeket is Szépülni is lehet a Szép-kártyával, de hogy csak szállodában-e, az még az idegenforgalomban tevékenykedőknek is kérdéses. Képünk illusztráció. Júliusra várhatóan már elérhető lesz a Széchenyi-pihenőkártya. A Szép-kártya hasonló az üdülési csekkhez, de a kormány ígérete szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és az elfogadóknak is. Teleki'József íiluj A Széchenyi-pihenőkártya bevezetésével a kormányzat célja kettős. Egyrészt az egészség- megőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése, másrészt a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése. A Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (Kisosz) megyei elnöke, Nagy Ferenc úgy tudja: használható lesz a kártya minden olyan belföldi szolgáltatásra, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. E körbe tartoznak a szálláshely-szolgáltatások, de az éttermi vendéglátás, a fürdő-, a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások, a múzeumi, a színházi, az állatkerti és egyéb művelődési intézményi belépők, a természet- védelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői, az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag; a testedzési szolgáltatások, valamint a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége. Kedvezményes adózással évente legfeljebb 300 ezer forint támogatás utalható a kártyára. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás érA SZÉCHENYI-PIHENŐKÁRTYA ötletét tavaly tavasszal a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek. A kártya már az idei turistaszezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az tékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az ősz- szeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Ez megegyezik a többi kedvezményes adózású béren kívüli juttatás adókulcsával, hasonló feltételek mellett adható üdülési csekk, melegétel-utalvány, nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári támogatás. A támogatást a munkavállalók úgynevezett „elektronikus üdülési csekk is, ám azt a jövő év végével kivezetnék a piacról. A belföldi turizmusnak mintegy 35 százalékos fellendülését remélik a kártyától 3- 5 éven belül. Másrészt a foglalkoztatottság növelésére is számítanak a szakértők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni az alacsony képzettségű munka- vállalókat: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. utalvány” formájában kapják meg, mely megjelenésében és használatában a bankkártyákhoz hasonló lesz. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe. Sőt, minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának társkártyát kérhet. Az első ingyenes, a többiért fizetni kell, 1500 forintot. így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek. A felhasználás az interneten nyomon követhető lesz, illetve az egyenleg telefonon is lekérdezhető. A Széchenyi-pihenőkártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz majd, az elfogadónak azonban elég egy intézménnyel szerződnie, és POS-terminállal sem kell feltétlenül rendelkezni, elegendő lesz hozzá az internetes kapcsolat. Az elfogadó által fizetett jutalék pedig nem lehet több 1,5 százaléknál. Ez sokkal kedvezőbb az üdülési csekknél, hiszen eddig a munkáltatókat egy-hat százalékos kezelési költség, illetve házhoz szállítási díj is terhelte. A szolgáltatóknak hat százalék plusz áfa ügyleti jutalékot, és húszezer forintos partnerkapcsolati díjat kellett fizetniük. Már egy éve tervezgették a bevezetését Előnyösebb lehet az új rendszer? torkos György, a Cserke- szőlői Gyógy- és Strandfürdő igazgatója: - Bár már hallottam róla, de még nem ismerem a Széchenyi-pihen& kártyát, az arra vonatkozó szabályozást. Nálunk azonban minden szolgáltatás, a gyógyítótól a fürdőn át a szálláshelyig igénybe vehető volt üdülési csekkel. Azzal éppen úgy fizethet az a vendég, aki csak strandolni jön hozzánk, mint aki itt is száll meg hosszabb-rövidebb idő re. Ha ez nem változik, azaz nem szűkül sem az igénybe vehető szolgáltatások, sem a felhasználók köre, vagyis valóban helyettesíteni fogja az üdülési csekket a Széchenyi- pihenőkártya, akkor előnyös is lehet a változás. NÁDAS MIHÁLY, ű SZOlnoM ■ Nádas Étterem vezetője: Nem egyértelmű még számomra, kik is fogadhatják majd el a Széchenyi-pihenő- kártyát. Egyes hírek szerint az éttermek közül csak azokban lesz felhasználható, melyek szálláshellyel is rendelkeznek. Ha valóban így lesz, akkor az a vendéglátóhelyek többsége számára mindenképpen nagy érvágást jelent majd. Eddig ugyanis számos étteremben lehetett üdülési csekkel is fizetni. A közelmúltban egyébként is kénytelenek voltak az éttermek jelentős forgalomcsökkenést elkönyvelni amiatt, hogy immár a melegétkezési jegyeket a boltok is elfogadhatják. Felkészületlenek a cégek az informatikai katasztrófákra felmérés A rendszerleállások leggyakoribb oka az áramszünet, míg a második helyen a támadások állnak A kis- és középvállalatok még mindig nem rendelkeznek megfelelő katasztrófaelhárítási tervvel - derül ki egy a közelmúltban készített felmérésből. A megkérdezett vállalkozások 54 százaléka nem rendelkezik semmilyen megelőzési tervvel, pedig akár egy áramszünet vagy egy informatikai támadás is okozhat pótolhatatlan veszteségeket. A kutatásból kiderül, hogy a terv nélküli kisvállalkozások csupán 40 százaléka tartja kritikus fontosságúnak számítógépes rendszerét az üzleti életben. Ugyanez az arány a középes vállalkozások esetében azonban már meghaladja a 60 százalékot is. A felmérésben résztvevő vállalkozások az elmúlt évben átlagosan háromszor tapasztaltak leállást a számítógépes rendszereikben. Ennek oka főként az erőforrások hiánya és a különböző támadások voltak. Az információvesztés elkerülésére a cégek többsége elsősorban biztonsági mentéseket készít, ám ezek sokszor nem biztosítják az ösz- szes kritikus adat védelmét. A megkérdezettek 41 százaléka csupán az adataik 60 százalékát igyekszik oltalmazni. A válaszadók 38 százaléka egy bekövetkező katasztrófa esetén az ösz- szes levelezését elvesztené, ezzel a vállalatok kritikus információi is eltűnhetnek. A felmérésben résztvevő cégek közel egyharmada nem végez biztonsági mentést az üzleti alkalmazásaival kapcsolatban. Egyötödük pedig nem védi kellő mértékben az ügyfelei adatait sem. A megkérdezettek egy leállás esetén átlagosan félmillió forintra becsülték a napi veszteségeiket. Az informatikai rendszerek biztonságával foglalkozó szakértők szerint azonban egy leállás nem csupán anyagi problémákat okozhat, hanem a vállalkozás teljes csődjéhez is vezethet. | Éppen ezért azt tanácsolják a t kis- és középvállalkozások veze- | tőinek, hogy gondolják végig S melyek azok a legfontosabb in- A kisvállalatoknak is megéri foglalkozni az informatikai biztonsággal formációk, amelyek sérülése esetén a cég sebezhetővé válhat. Ezek után a kritikus források figyelembe vételével alakítsák ki a megfelelő elhárítási tervet. Teljes mértékben védjék a vállalat információit: a megfelelő mentési megoldásokkal csökkenthetik az üzletileg kritikus információk elvesztésének kockázatát. Az esetleges leállások megelőzésében kulcsszerepet játszanak az alkalmazottak is. Éppen ezért fontos a megfelelő továbbképzés, valamint a biztonsági irányelvek megismertetése. De szakértők nélkülözhetetlennek tartják azt is, hogy a vállalkozásnál rendszeresen teszteljék a katasztrófaelhárítási tervet. ■
