Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-11 / 84. szám

2 ÚJ NÉPLAP — 2011. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ TÜKÖR OlvasóinK írtáK A megbecsülés fontos lenne A lapban arról írt Gönczi An­namária nemrég, hogy a dol­gozóra ártalmas a rossz mun­kahely. Ezzel bizony egyetér­tek. Az utóbbi időben a magas munkanélküliség miatt sze­rintem egyre több munkahe­lyen az ésszerűnél is jobban kihasználják a munkaerőt - tisztelet a kevés kivételnek. Egy-egy főnök jól tudja, hogy a becsületes dolgozó nem mer szólni, félti a meglé­vő munkahelyét, merthogy a környéken nemigen lenne helyette másik, ezért csak végzi a feladatait, tudása leg­javát adva, óriási energiát fektetve munkájába, sőt, sok esetben szó nélkül túlórázik is. Az, hogy a dokumentáci­ókba mi kerül, és az illető tel­jesítményéhez viszonyítva mit fizetnek a dolgozónak, az már más kérdés. Az is elgondolkodtató, hogy sok helyen a kiválóan vagy átlagosan teljesítő dolgozók erkölcsi megbecsülése is* mé­lyen elfelejtődött. Pedig egy- egy biztató szó, dicséret lehet, hogy az illető hangulatán, munkához való hozzáállásán is sokat billentene. Több vezető pozícióban lévő ember - bár van néhány kivé­tel — elfeledkezik arról, hogy az emberi lélek nagyon nehe­zen viseli a kiszolgáltatottsá­got. Nekik is tudniuk kellene, hogy a félelemben, stresszben tartott dolgozó - mepjhogy bármikor elküldhetik, nem biztos, hogy pénzben mérhe­tő eredményre vezet. A cégtulajdonosoknak, munkahelyi vezetőknek nem ártana gondolni arra is, hogy az alkalmazottak félelemben, rettegésben tartása sok beteg­ség okozója lehet. Egyetértek a cikk írójával, hiszen a lelki terror alatt tartott emberek nem tudják képességeik leg­javát adni, merthogy a féle­lem gátolja a cselekvést. Békési Sándor, Szolnok Várjuk Olvasóink leveleit az Új Néplap (5001 Szolnok, Mészá­ros L. út 2.), vagy a zoltan- ne.szundi@axelspringer.hu e- mail címre. Nem lesznek pisztolypárbajok önvédelem A rendvédelmi szerveknek nem üldözni, megelőzni kell a bűnt A hírek szerint a készülő alkotmány több lehetősé­get biztosítana a polgá­roknak az ön-, és vagyon­védelemre egy esetleges támadás esetén. Ezzel kapcsolatban felmerült annak a lehetősége is, hogy könynyítenék az ön­védelmi fegyverhez jutást is. Máris többen attól tar­tanak, hogy fegyverropo­gástól lesznek hangosak az utcák. Munkatársunktól — Én nem látok ebben olyan nagy problémát, mint azt többen hangoztatják — mondta el a ter­vezet kapcsán Szoboszlai Zsolt szociológus. - Nem tartok attól, hogy ha több embernél lenne ön­védelmi fegyver, vadnyugativá válna a helyzet. Amióta Magyar- országon ismét vannak jelentő­sebb magántulajdonok, és amió­ta a jövedelmek, vagyonok rend­kívül differenciáltan oszlanak meg a társadalomban, vannak kevesek, akiknek nagy vagyona- ik keletkeztek, és vannak olya­nok, akiknek akár semmijük sincsen. Utóbbi emberek és a bűnözők a vagyon, vagyis más tulajdona ellen különböző bűn- cselekményeket követnek el. Mi­vel a rendőrség, és az egyéb bűn­üldöző szervek nem képesek ezeket a cselekedeteket megaka­dályozni, úgy gondolom, hogy akinek kedve, szándéka, anyagi lehetősége van, miért ne tarthat­na fegyvert, hogy meg tudja vé­deni önmagát és értékeit. Szoboszlai Zsolt szerint, ha megnézünk más társadalmakat, ahol ennek a kezdeményezésnek már évszázados hagyományai vannak, látható, hogy az embe­rek többsége egyrészt tiszteli más tulajdonát, másrészt nem Fegyverért kiáltanak az A közvéleményt aktívan fog­lalkoztatja a készülő törvény- módosítás, főként, hogy na­ponta történnek erőszakos cse­lekmények a megyében is. A közelmúltban több fegyveres támadás történt, amikor saját otthonukban rontottak az ál­1 í«BBBíd22:222222BSB!2SSB!*r^ HlHfiÉÍ, iritBaNBS* "■-'i I* iraiiíl;.’ . . I MUlH.in 1 vattkiviin. ■w- -trt-ttBMi. ■&. IHailtHkaftJk. dPpiBSJIIt' w’lli * BMB1I linnnt jurjMu 'jiinniMT L' I »»■■Bail arg jT . «■KRHMV /> ...psir IIHIIIII1’ inniHH'üL <rt>rr •** A-aTK 'NiJimuni' ■smm ''ú’yi jt. Iskolai erőszak. Az emberek többsége tiszteli mások tulajdonát, de ha szükséges, él az önvédelem lehetőségével. Képünk illusztráció. esik át a képzeletbeli ló másik ol­dalára, hanem él, ha szükséges, az önvédelem lehetőségével. - Nem jelent jobb megoldást az sem, ha meglévő eszközeikkel próbálják megvédeni magukat, vagyonukat az emberek, például áramot vezetnek a kerítésbe, il­letve késsel, baltával vagy kiéle­zett kaszával próbálnak érvényt szerezni tulajdonuk védelmé­nek. Ölni akár puszta kézzel is le­het, nem valószínű, hogy önma­gában egy önvédelmi fegyver bárkit is erőszakosabbá tenne. A szociológus felhívta arra is a figyelmet, hogy jelenleg is renge­teg fegyver van az embereknél, áldozatok? dozatokra. Az egyik támadás elszenvedője az eset után úgy nyilatkozott, hogy nagyon vár­ja már a törvénymódosítást, hiszen ha lett volna önvé­delmifegyvere, akkor meg tudta volna hiúsítani a támadást, a kifosztását. gondoljunk itt a rendvédelemben dolgozókra, vadászokra. Emellett itt vannak azok is, akik illegáli­san tartanak kisebb-nagyobb mennyiségű fegyvert - mint azt a közelmúltban lefoglalt házi fegyverarzenálok bizonyítják.- Ahhoz, hogy az egyén és a magántulajdon nagyobb bizton­ságban legyen, a rendvédelmi szerveknek nem csak a bűn ül­dözésére kellene képesnek len­niük, hanem a mainál jobban a prevencióra is - tette hozzá Szo­boszlai Zsolt. Az önvédelem mindig is vitás kérdésnek számított az egész vi­lágon, de sehol sem emelték al­kotmányi szintre, hanem azt a polgári és büntető törvények sza­bályozzák. A napvilágot látott tervezetek, és elhangzott kijelen­tések szerint még szélesebb mozgástér állna rendelkezésre a védekezésre. Vajon hol lesz a ha­tár, kell-e mérlegelnie majd az áldozatnak, miként hárítsa el a támadást?- Ez egyelőre egy tervezet, nem tudni pontosan, mi is lesz a végső koncepció, így előzete­sen nem szabad találgatásokba bonyolódni — mondta dr. Kókai Gábor ügyvéd. — A jelenlegi Btk. is ismeri a megelőző jogos önvé­delem fogalmát. Eszerint olyan mértékben és módon kell véde­kezni a jogtalan magatartással szemben, amely nem okoz aránytalanul súlyosabb sérel­met, mint amilyen sérelemmel az elhárítani szándékolt táma­dás fenyegetett. Kivétel ezen elv alól az élet ellen irányuló táma­dás, ahol az arányosság vizsgá­lata a támadás céljából adódóan szükségtelen. Kókai Gábor hoz­zátette: a Btk. 29/A paragrafusa, a „megelőző jogos védelem” sze­rint nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges vé­delmi eszközt alkalmaz, ennek a korlátja azonban az, hogy ez az eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására, és a védekező­nek a sérelem elkerülése érde­kében mindent meg kell tennie, ami tőle az adott helyzetben el­várható. Nem lehet tehát olyan feszültségű áramot a kerítésbe vezetni, amely halálos áram­ütést válthat ki, emellett a véde­kezésnek ezen módjára kifeje­zetten fel kell hívni a potenciá­lis támadók figyelmét, például tábla kihelyezésével. X GYORSSZAVAZAS ■ Ön vásárolna-e önvédelmi fegyvert? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: 5 * SZOUON.hu rn/ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. személyi Dr. Tóth József maradt a Tiszaföldvári Coop Zrt. elnöke Újabb öt éven át dr. Tóth József látja el a Tisza- fóldvári Coop Zrt. elnöki teendőit. Erről döntött a társaság közgyűlése. A szakember már közel 21 éve vezeti sikeresen a céget, ti Rusa Attila továbbra is az IPOSZ országos vezetésében A megyét ismét Rusa Attila képviseli az IPOSZ országos vezetésében. A megyékben működő ipartestületek nemrég választották meg dele­gáltjukat az országos elnökségbe. Rusa Attila 16 éve vesz részt a IPOSZ vezetésének munká­jában, újabb megbízatása négy évre szól. ti Farkas Zsoltot választották Abony főépítészévé Farkas Zsoltot választották meg legutóbbi ülé­sükön városi főépítésznek Abonyban a képvi­selők. Az okleveles építészmérnök bár Buda­pesten él és dolgozik, de abonyi kötődésű. Bcy Fegyházbüntetés az emberrablóknak? bűncselekmény Johannesburgi házában bilincselték a falhoz a sértettet Pénteken befejeződött a bizonyí­tási eljárás, elhangoztak a perbe­szédek, s immáron már „csak” a három hét múlva elhangzó első fokú határozathozatalra várnak azok a fiatalok, akiket a dél-afri­kai Johannesburgban elkövetett emberrablás kísérletével vádol a megyei bíróság. A vádirat szerint az elsőren­dű vádlott, a szajoli T. János és a másodrendű, szolnoki I. Kriszti­án - mindketten büntetett elő­életnek - még 2007 elején elha­tározták, hogy egy ismerősük­nek, egy jó anyagi helyzetben lé­vő magyar férfinak — aki család­jával Dél-Afrikában (is) él - meg­szerzik értékeit. T. János Johan­nesburgból irányította az akciót, míg I. Krisztián a negyedrendű vádlott, K. Gabriella segítségével Magyarországról szerzett - épp a sértett férfitől kölcsönkérve - annyi pénzt, hogy kiutazzon a bűncselekmény helyszínére, a fekete kontinensre. Az ember- rablási kísérletre 2007. április 17-én került sor: az addig gya­nútlan sértettet a két fiatalem­ber fegyverrel az értékei és la­káskulcsa átadására kényszerí­tették saját házában. A férfit bi­lincsekkel a falhoz láncolták, majd a feleségért indultak, hogy az ő elrablásával is a férjet zsa­rolják. Harmadik társuk, a har­madrendű vádlott, a szintén büntetett előéletű R. Gábor - ő szökésben van -, akit a fogva­tartott őrzésével bíztak meg, azonban megkönyörült a férfin, elengedte őt, aki így azonnal ér­tesíthette a hatóságot. Ezt köve­tően sértett házánál tűzpárbaj alakult ki a helyi rendőrök és a házhoz visszatérő emberrablók között, ám személyi sérülés nem történt. Nem sokkal később az elkövetőket még Dél-Afrikában elfogták, akiket 2008-ban hozott haza a Terrorelhárító Szolgálat­tal együttműködve a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az ügyész fegyverrel elköve­tett emberrablás kísérlete bűn­tettével, illetve más bűncselek­ményekkel vádolja az első-, a másod- és a harmadrendű vád­lottat, míg K. Gabriellát csalás­sal. A lányon kívül — rá felfüg­gesztett börtönbüntetést kért az ügyész - a fiatalemberek eseté­ben fegyházban, illetve börtön­ben letöltendő szabadságvesztés kiszabásával lenne elégedett a vádhatóság. A védelmek a cselekmények meg nem történtével, illetve eljá­rási hibákra való tekintettel kér­tek felmentést, illetve enyhítést védenceikre. Az első rendű vád­lott jogi képviselője arra hivat­kozva kért „csupán” önbírásko­dás bűntettében határozathoza­talt T. János ügyében, mert állí­tásuk szerint a fiatalember csak vissza akarta szerezni a sértett­nek állítólag kölcsönadott 100 ezer eurót. ■ Mészáros Géza

Next

/
Thumbnails
Contents