Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-07 / 55. szám
12 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ' A bankkártya rendszeres használata praktikus dolog Szólt a zene, az énekszó klubélet Á kisújszállásiak vidám télbúcsúztatót tartottak A gyalogos, nyugdíjas vásárlókra is gondolni kell Kihasználatlan ATM-ekről olvastam nemrég a lapban. Az írás arról szólt, hogy a bankjegykiadó automaták száma ugyan folyamatosan nőtt az utóbbi időben Magyarországon, ám kihasználtságuk jelentősen csökkent. A közölt számok azt mutatják, hogy az utóbbi időben kevesebb- szer használják a kártyatulajdonosok készpénzfelvételre, és a felvett forint összeg stagnál a 2008 évben felvett nagyságrendhez viszonyítva. Az adatok véleményem szerint azt mutatják, hogy az emberek igyekeznek kevesebbet költeni, hacsak nem áruházi fizetéskor használják többször. Jelentheti, hogy többen lettek munkanélküliek, nekik kevesebb a pénzük, nincs mit a kártyával a számlájukról fölvenni. Érdemes szerintem e modern eszközt használni, kis helyen elfér, és nem kell a pénztárcánkban bankjegyeket tárolni. Igaz, a bankkártyát vinni kell magunkkal vásárláskor, hogy legyen mivel fizetnünk. Nem árt fejből tudni a PIN-kódot, mert ha véletlenül elhagyjuk a kis plasztik kártyánkat, akkor senki más ne tudja azt használni, ha véletlenül megtalálná. Vjgh Dorottya, Kunszentmárton Amikor már nem adnak végkielégítést- Édesanyám 1954. július 30-án született, és 1968 novemberében, tehát majd 42,5 éve állt munkába ott, ahol ma is dolgozik. A napokban bejelentették, hogy májusban megszűnik a munkáhelye, bezár az üzlet, ahol korábban helyettes és december óta üzletvezető. Lehet, hogy nem kap végkielégítést, mivel öregségi nyugdíjra jogosult? - kérdezi V. A. olvasónk. A Munka Törvénykönyve értelmében az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalót végkielégítés nem illeti meg, írja az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda. A végkielégítés célja ugyanis az, hogy a két munkahely közti átmeneti időben pénzügyi biztonságot nyújtson a munkakeresőnek. A vidámság a legjobb gyógyszer! — így vélekedtek a kisúji örökifjú klubtagok a napokban tartott télbúcsúztató rendezvényükön A kisújszállási Idősek Klubjának tagjai nemrég tartották meg hagyományos télbúcsúztató ösz- szejövetelüket, amelynek „A vidámság a legjobb gyógyszer!” volt a mottója. A szépkorú klubtagok által előadott műsorban elhangzottak versek, vidám télbúcsúztató rigmusok, valamint szólt a zene, az énekszó. Az igen lelkes közönség nagy tapssal jutalmazta az ötletes jelmezekbe, maskarákba öltözött nyugdíjasokat. Az örökifjú klubtagok télbúcsúztató, vidám farsangi együttlétéhéz hozzátartozott a résztvevők megvendégelése, a rendezvényt támogatók jóvoltából a tombolahúzás izgalma is. A mindig tettrekész szervezők már készülődnek a várva várt tavaszi évszakot köszöntő, újabb összejövetelükre. Ari Géza, Kisújszállás Egyre több a segítséget nyújtó kéz támogatás A tehetséges gyermekeknek adnak esélyt a tanulásra A Csányi-alapítványról olvastam nemrég a lapban. A megyénkben, Jászárokszálláson született Csányi Sándor által létrehozott alapítványról, melyet a bankár még 2005-ben a magánvagyoná- ból alapított. Ez az alapítvány támogatja a tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekeket egy komplex tehetséggondozó program keretében, amely 5. osztályos kortól egészen a munkaerőpiacra kerülésig többféle támogatást nyújt számukra. Arról is írt az Új Néplap, hogy az egy közismert megyei cég is alapítványán keresztül komoly, sok milliós segéllyel támogatta az ár- és belvízkárosultakat, a vö- rösiszap-katasztrófa rászorultjait az elmúlt időszakban. Szívet melengető érzés mostanában az ilyen híreket olvasni. Örömmel tölt el, hogy egyre több olyan személyről, szervezetről, cégről és alapítványról hallani az utóbbi időben, akik, illetve amelyek segítenek azokon, akik arra rászorultak. Tudva lévő, hogy igen sok az olyan család, melyekben úgy nőnek fel gyermekek, hogy igen nehéz anyagi helyzetük miatt nincs esélyük a továbbtanulásra, esetleg még a szakmaszerzésre sem, mert a szülőknek nincs miből fizetni a kollégiumot, az utazást, a könyveket, nyelvórákat és egyebeket Óriási baj, hogy a szegénység miatt sok gyerek már a középiskolából kimarad, nem tud szakmát szerezni, nincs lehetősége érettségizni sem, és csupán álom marad számára a diploma. Szerencse, hogy például a Csányi-alapítvány néhány tehetséges gyermeknek a hóna alá tud nyúlni és ki tudja emelni környezetéből, és lehetőséget teremt számukra a tanuláshoz, a szerencsétlen sorsból történő fel- emelkedéshez. Összefogtak az emberek akkor is, amikor a vörösiszap-ka- tasztrófa sújtotta településeken élők nincstelenné válásáról szóltak a hírek, valamint akkor, amikor megyénk egyes településeit az árvíz és a belvíz sújtotta. Együttérzéseikkel, különféle adományaikkal ki-ki segítséget nyújtott a maga módján, ki pénzzel, ki ruházattal, bútorral, élelemmel. A különféle segélyekkel a rászorultakat támogatókat dicséret illeti, hiszen az olyan ember, aki még nem került pénztelenségbe, szegénységbe, semmilyen katasztrófahelyzetbe, az elképzelni sem tudja, milyen jó érzés az, ha valamilyen formában segítséget kaphat egy-egy család. Jó lenne, ha ezek az embertársainkat támogató alapítványok, segítő cégek, segítő tehetős emberek száma egyre több lenne, hiszen megszámlálhatatlanul sok rászoruló akad megyénkben, országunkban. Kiss Jánosné, Szolnok Gyakran látni, hogy Szolnokon, a Szandai rétre épült áruházakból a nyugdíjasok cipelik le és fel a lépcsősoron a megpakolt, guruló bevásárló kocsijukat. Úgy gondolom, akadálymentesítés elkészítése nem nagy dolog. Bolt van egyre több azon a részen, de nincs mindenkinek autója megközelítésükhöz, így sokan a nehéz szatyrokkal gyalogosan cipekednek. Jó lenne az ő közlekedésüket is könnyíteni. B. S. Szolnok A levelet eljuttattuk Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatához, és a következő választ kaptuk: Hasonló problémával megkeresték már önkormányzatunkat is. A szandai rét felé vezető lépcsősor a Praktiker áruházzal egy időben készült el. Vele párhuzamosan fut egy kerékpárok és kerekes táskák húzását elősegítő, kővel kirakott lejtő. A felülete az évek során megrongálódott, javítását a város hamarosan elvégezteti. Egy olyan lejáró kialakítása, mely alkalmas az akadálymentes közlekedésre, több millió forintba kerülne, amire az önkormányzatnak je lenleg nincs forrása. A nehezebben közlekedőknek addig is javasoljuk a tömegközlekedést, a buszjáratok ugyanis betérnek a bevásárlóközpontokhoz is. Pókász Endre sajtószóvivő A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltőtartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szun- di@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu internetes oldalon. 1 iM ViÍcAm ' P isyim í pl WIWfUiWL ■ Wia AkTmí fy-- • mfíS '■ M n "'JP ■mT fJpJ j * r ~ ^ ~TH wSk ** sj ,l .. . * úw-' yRi M. VárOSnéZŐ körútra vártak. A Szolnoki Nyugdíjas Pedagógus Klub tagjai az idegenvezetők világnapja alkalmából budapesti kiránduláson vettek részt. A felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a városnéző autóbuszra várt szolnoki társaságunk a Műcsarnok mellett. Almási Józsefné tanár, Szolnok Nyolcvanéves fotón a csárda megörökítették Sem á régi épület, sem a dombja nincs meg A jászjákóhalmi csárda udvara látható a 80 évvel ezelőtt készült képen, amint éppen a szüreti felvonulásra gyülekeznek a résztvevők. Igaz, hogy a XVIII. században telepített szőlő az 1880-as években kipusztult a filoxéra járványtól, de a szüreti felvonulás és bál egész a második világháborúig megmaradt. Ökrös szekerekkel indultak végig a falun, hogy végül Jóska zsidó kocsmájánál tartsák meg hagyományosan a szüreti bált* Ma már, több mint fél évszázada, nemcsak az egykori csárda épülete nincs meg, hanem még az alatta lévő dombot is elhordták. Fodor István Ferenc, Jászjákóhalma A közösségi élet fontos helyszíne volt egykor a jászjákóhalmi csárda épülete, melyet e régi, nyolcvanéves felvétel örökített meg az utókornak
