Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-07 / 55. szám

12 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ' A bankkártya rendszeres használata praktikus dolog Szólt a zene, az énekszó klubélet Á kisújszállásiak vidám télbúcsúztatót tartottak A gyalogos, nyugdíjas vásárlókra is gondolni kell Kihasználatlan ATM-ekről olvas­tam nemrég a lapban. Az írás ar­ról szólt, hogy a bankjegykiadó automaták száma ugyan folya­matosan nőtt az utóbbi időben Magyarországon, ám kihasz­náltságuk jelentősen csökkent. A közölt számok azt mutatják, hogy az utóbbi időben kevesebb- szer használják a kártyatulajdo­nosok készpénzfelvételre, és a felvett forint összeg stagnál a 2008 évben felvett nagyságrend­hez viszonyítva. Az adatok véleményem sze­rint azt mutatják, hogy az embe­rek igyekeznek kevesebbet köl­teni, hacsak nem áruházi fize­téskor használják többször. Je­lentheti, hogy többen lettek munkanélküliek, nekik keve­sebb a pénzük, nincs mit a kár­tyával a számlájukról fölvenni. Érdemes szerintem e modern eszközt használni, kis helyen el­fér, és nem kell a pénztárcánk­ban bankjegyeket tárolni. Igaz, a bankkártyát vinni kell magunk­kal vásárláskor, hogy legyen mi­vel fizetnünk. Nem árt fejből tud­ni a PIN-kódot, mert ha véletle­nül elhagyjuk a kis plasztik kár­tyánkat, akkor senki más ne tud­ja azt használni, ha véletlenül megtalálná. Vjgh Dorottya, Kunszentmárton Amikor már nem adnak végkielégítést- Édesanyám 1954. július 30-án született, és 1968 novemberé­ben, tehát majd 42,5 éve állt munkába ott, ahol ma is dolgo­zik. A napokban bejelentették, hogy májusban megszűnik a munkáhelye, bezár az üzlet, ahol korábban helyettes és december óta üzletvezető. Lehet, hogy nem kap végkielégítést, mivel öreg­ségi nyugdíjra jogosult? - kér­dezi V. A. olvasónk. A Munka Törvénykönyve ér­telmében az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalót végkielé­gítés nem illeti meg, írja az Adó­zóna munkajogásza, Horváth Linda. A végkielégítés célja ugyanis az, hogy a két munka­hely közti átmeneti időben pénz­ügyi biztonságot nyújtson a munkakeresőnek. A vidámság a legjobb gyógyszer! — így vélekedtek a kisúji örökifjú klubtagok a napokban tartott télbúcsúztató rendezvényükön A kisújszállási Idősek Klubjá­nak tagjai nemrég tartották meg hagyományos télbúcsúztató ösz- szejövetelüket, amelynek „A vi­dámság a legjobb gyógyszer!” volt a mottója. A szépkorú klub­tagok által előadott műsorban elhangzottak versek, vidám tél­búcsúztató rigmusok, valamint szólt a zene, az énekszó. Az igen lelkes közönség nagy tapssal ju­talmazta az ötletes jelmezekbe, maskarákba öltözött nyugdíja­sokat. Az örökifjú klubtagok tél­búcsúztató, vidám farsangi együttlétéhéz hozzátartozott a résztvevők megvendégelése, a rendezvényt támogatók jóvoltá­ból a tombolahúzás izgalma is. A mindig tettrekész szervezők már készülődnek a várva várt tavaszi évszakot köszöntő, újabb összejövetelükre. Ari Géza, Kisújszállás Egyre több a segítséget nyújtó kéz támogatás A tehetséges gyermekeknek adnak esélyt a tanulásra A Csányi-alapítványról olvastam nemrég a lapban. A megyénk­ben, Jászárokszálláson született Csányi Sándor által létrehozott alapítványról, melyet a bankár még 2005-ben a magánvagyoná- ból alapított. Ez az alapítvány tá­mogatja a tehetséges, hátrányos helyzetű gyermekeket egy komp­lex tehetséggondozó program ke­retében, amely 5. osztályos kor­tól egészen a munkaerőpiacra kerülésig többféle támogatást nyújt számukra. Arról is írt az Új Néplap, hogy az egy közismert megyei cég is alapítványán keresztül komoly, sok milliós segéllyel támogatta az ár- és belvízkárosultakat, a vö- rösiszap-katasztrófa rászorultja­it az elmúlt időszakban. Szívet melengető érzés mostanában az ilyen híreket olvasni. Örömmel tölt el, hogy egyre több olyan sze­mélyről, szervezetről, cégről és alapítványról hallani az utóbbi időben, akik, illetve amelyek se­gítenek azokon, akik arra rászo­rultak. Tudva lévő, hogy igen sok az olyan család, melyekben úgy nőnek fel gyermekek, hogy igen nehéz anyagi helyzetük miatt nincs esélyük a továbbtanulás­ra, esetleg még a szakmaszerzés­re sem, mert a szülőknek nincs miből fizetni a kollégiumot, az utazást, a könyveket, nyelvórá­kat és egyebeket Óriási baj, hogy a szegénység miatt sok gyerek már a középiskolából kimarad, nem tud szakmát szerezni, nincs lehetősége érettségizni sem, és csupán álom marad számára a diploma. Szerencse, hogy példá­ul a Csányi-alapítvány néhány te­hetséges gyermeknek a hóna alá tud nyúlni és ki tudja emelni kör­nyezetéből, és lehetőséget teremt számukra a tanuláshoz, a sze­rencsétlen sorsból történő fel- emelkedéshez. Összefogtak az emberek ak­kor is, amikor a vörösiszap-ka- tasztrófa sújtotta településeken élők nincstelenné válásáról szól­tak a hírek, valamint akkor, ami­kor megyénk egyes településeit az árvíz és a belvíz sújtotta. Együttérzéseikkel, különféle adományaikkal ki-ki segítséget nyújtott a maga módján, ki pénz­zel, ki ruházattal, bútorral, éle­lemmel. A különféle segélyekkel a rá­szorultakat támogatókat dicséret illeti, hiszen az olyan ember, aki még nem került pénztelenségbe, szegénységbe, semmilyen ka­tasztrófahelyzetbe, az elképzel­ni sem tudja, milyen jó érzés az, ha valamilyen formában segítsé­get kaphat egy-egy család. Jó lenne, ha ezek az embertár­sainkat támogató alapítványok, segítő cégek, segítő tehetős em­berek száma egyre több lenne, hiszen megszámlálhatatlanul sok rászoruló akad megyénkben, országunkban. Kiss Jánosné, Szolnok Gyakran látni, hogy Szolnokon, a Szandai rétre épült áruházak­ból a nyugdíjasok cipelik le és fel a lépcsősoron a megpakolt, guruló bevásárló kocsijukat. Úgy gondolom, akadálymente­sítés elkészítése nem nagy do­log. Bolt van egyre több azon a részen, de nincs mindenkinek autója megközelítésükhöz, így sokan a nehéz szatyrokkal gya­logosan cipekednek. Jó lenne az ő közlekedésüket is könnyíteni. B. S. Szolnok A levelet eljuttattuk Szolnok Megyei Jogú Város Önkor­mányzatához, és a következő választ kaptuk: Hasonló problémával megke­resték már önkormányzatunkat is. A szandai rét felé vezető lép­csősor a Praktiker áruházzal egy időben készült el. Vele pár­huzamosan fut egy kerékpárok és kerekes táskák húzását előse­gítő, kővel kirakott lejtő. A felü­lete az évek során megrongáló­dott, javítását a város hamaro­san elvégezteti. Egy olyan lejáró kialakítása, mely alkalmas az akadálymentes közlekedésre, több millió forintba kerülne, amire az önkormányzatnak je lenleg nincs forrása. A nehezeb­ben közlekedőknek addig is ja­vasoljuk a tömegközlekedést, a buszjáratok ugyanis betérnek a bevásárlóközpontokhoz is. Pókász Endre sajtószóvivő A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások — a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vé­lemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség álláspontjá­val. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megje­lentetése törvénybe ütközik, gyű­löletkeltőtartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a meg nem rendelt cik­keket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szun- di@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szol­nok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZ0U0N.hu internetes ol­dalon. 1 iM ViÍcAm ' P isyim í pl WIWfUiWL ■ Wia AkTmí fy-- • mfíS '■ M n "'JP ■mT fJpJ j * r ~ ^ ~TH wSk ** sj ,l .. . * úw-' yRi M. VárOSnéZŐ körútra vártak. A Szolnoki Nyugdíjas Pedagógus Klub tagjai az idegenvezetők világnapja alkalmából budapesti kiránduláson vettek részt. A felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a városnéző autóbuszra várt szolnoki társaságunk a Műcsarnok mellett. Almási Józsefné tanár, Szolnok Nyolcvanéves fotón a csárda megörökítették Sem á régi épület, sem a dombja nincs meg A jászjákóhalmi csárda udvara látható a 80 évvel ezelőtt ké­szült képen, amint éppen a szü­reti felvonulásra gyülekeznek a résztvevők. Igaz, hogy a XVIII. században telepített sző­lő az 1880-as években kipusz­tult a filoxéra járványtól, de a szüreti felvonulás és bál egész a második világháborúig meg­maradt. Ökrös szekerekkel in­dultak végig a falun, hogy vé­gül Jóska zsidó kocsmájánál tartsák meg hagyományosan a szüreti bált* Ma már, több mint fél évszázada, nemcsak az egy­kori csárda épülete nincs meg, hanem még az alatta lévő dom­bot is elhordták. Fodor István Ferenc, Jászjákóhalma A közösségi élet fontos helyszíne volt egykor a jászjákóhalmi csárda épü­lete, melyet e régi, nyolcvanéves felvétel örökített meg az utókornak

Next

/
Thumbnails
Contents