Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-31 / 75. szám
KOZELET Több feljelentést tett Hende Csaba honvédelmi miniszter (fotónk) ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen a tárca két cégénél (Rekreációs és Kulturális Kft., Térképészeti Kft.) a 2005 és 2010 között elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt. Juhász Ferenc volt tárcavezető szerint minden rendben ment a HM-nél. HÍRSÁV Martonyi nem akar távozni a küliigy éléről cáfolta a külügyminiszter a közrádióban, hogy távozna a tárca éléről, ha nyáron véget ér a soros magyar uniós elnökség. Martonyi János úgy fogalmazott, nem nagyon van ideje ezzel foglalkozni, most annyi más dolga van. Szijjártó Péter szóvivő is cáfolta a kormányátalakítási híreket. Eldőlt: nem lesz plázaépítési moratórium az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága nem támogatta azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely féléves moratóriumot rendelt volna el a bevásárlóközpontok építésének engedélyezésére. „Az állam támogatja a fenntarthatóságot, de az nem azonos az építés megtiltásával” - mondta Horváth Endre helyettes államtitkár. Szegedre érkezett az MSZP-s roadshow „AZ ELMÚLT 10-12 HÓNAP a nem teljesített ígéretek, az elmulasztott lehetőségek és a rossz döntések időszaka”- mondta Mesterházy Attila az MSZP második részországgyűlésén Szegeden. A pártelnök szerint az igazságtalan gazdasági átalakítások és az alkotmányos puccs mind azt bizonyítják, hogy a Fidesz csak a hatalom átvételére készült, a kormányzásra nem. Mesterházy: Nem készültek fel Hadseregről fantáziának ROMAGYiLKosoK A halálbrigád nem ismeri el a gyilkosságokat A halábrigád hat halálos áldozata 2008 november 3.: Nagycsécs, 2 halott 2009 február 23.: Tatárszentgyörgy, 2 halott (apja és a fia) _______ 20 09 április 22.: Tiszalök, 1 halott 2009 augusztus 3.: Kisléta, 1 halott Viszik az egyik vádlottat a büntetőperre. Ötvenöt ember életét veszélyeztette az ártatlan romákra vadászó halálbrigád A romák elleni merényletsorozat kitervelői egy kis hadsereget szerettek volna szervezni - vallotta a negyedrendű vádlott a Pest Megyei Bíróságon. Vég Márton A vádlottak meghallgatásával folytatódott tegnap a romák elleni támadássorozat pere. A különböző börtönökben fogva tartott vádlottak közül a harmadrendű vádlott, P. Zsolt „hellóval” köszönt a másodrendű vádlottnak, K. Istvánnak, amikor a tárgyalóteremben találkoztak. Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottak nem tettek vallomást. A bíró azt mondta: velük a korábban a rendőrségen tett vallomásukat ismerteti majd a bíróság a bizonyítási szakaszban. Ezek szerint egy-egy bűn- cselekményt két férfi a három közül beismert. Többen közülük a helyszínen is vallomást tettek, például Galgagyörkön és Tiszalökön, de a gyilkosságokat eddig egyikőjük sem ismerte be. Csak a negyedrendű vádlott, Cs. István kívánt vallomást tenni. Őt két vádpontnál vádolnak bűnsegédlettel, amire ő azt mondta, hogy bűnpártolónak érzi magát. Az ügyészség azzal vádolja, hogy sofőrként segítette a támadókat az utolsó két gyilkosságnál, illetve hogy az akciók előkészítésében is aktívan részt vett. K. Istvánról és P. Zsoltról azt mondta, hogy nyíltan náci, újfasiszta nézeteket vallottak. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV (Btk.) módosítását kezdeményezi a Jobbik annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen büntetni, ha valaki saját élete vagy tulajdona elleni támadás elhárítása érdekében a támadót megsebesíti, vagy megöli - jelentette be a radikális párt. A párt szerint Saját magát viszont nem, tartja fasisztának. „Magával a bűnözéssel van problémám, és a cigányok egy része bűnöző” - fogalmazott Cs. István. Állítja, először nem is tudott arról: hová és miért viszi a többieket, csak később derült ki, hogy romák ellen terveznek támadásokat. A vád szerint a támadások fegyveres rablással kezdődtek 2008 márciusában és a kislétai gyilkossággal végződtek 2009 nyarán. Ezután néhány héttel fogta el a rendőrség a négy férfit. azért van szükség erre, mert elszaporodtak azok a bűncselekmények, amelyekkel szemben a sértettek tehetetlenek, sokszor önmagukat se tudják megvédeni, mert félnek attól, hogy ellenük indul eljárás. Az önvédelemhez való jogot rögzítené a Fidesz-KDNP is az alkotmányban. A tiszalöki gyilkosság után jött rá, valójában mi is történik. De ezután azért nem szólt a hatóságoknak, mert - mint mondta - megfenyegették. Elmondta azt is, hogy társai bővíteni akarták csoportjukat, „egy kis hadsereget akartak létrehozni”, és egy másik férfit is megpróbáltak beszervezni, de azt nem sikerült. Amikor pedig a szerződéses katonaként a katonai titkosszolgálattal fenntartott kapcsolatáról faggatták, illetve azt kérdezték, beszélt-e vádlott-társairól elfogásáig a Katonai Biztonsági Hivatalnak, a negyedrendű vádlott megtagadta a választ. Rövid szünet után úgy döntött: a következő, pénteki tárgyaláson folytatja vallomását. Ezután a bíró elnapolta a tárgyalást. A 90 oldalas vádirat szerint a K. Árpád, K. István, P. Zsolt és Cs. István kilenc településen támadtak romákra. A több esetben Molotov-koktélokkal elkövetett támadások során összesen 78 lövést adtak le a vádlottak és 55 ember életét veszélyeztették. A Jobbik módosítaná a Btk.-t Polgármesterek, határon túliak választójoga: mit mond Orbán? A polgármestereket az emberek választották meg, ezért azzal vádolni őket, hogy két helyről is fizetés kapnak, szerintem egy ok- tondi álláspont” - nyilatkozta a közrádiónak tegnap Orbán Viktor. A kormányfő szerint volt és van értelme annak, hogy a polgármesterek parlamenti képviselők legyenek, de ő mégis az összeférhetetlenség mellett érvel. Úgy vélte, a 2014-től létrejövő 200 fős parlament esetében „nem ülhet bent 50-100 polgár- mester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne”. Orbán közölte: a polgármestereknek el kell járniuk településük ügyeiben, erre a leghatékonyabb helyszín a T. Ház. Ezért keresik annak a megoldását, hogyan lehetne a polgár- mestereket másképp bevonni a döntéshozatalba, és ki is fogják választani a legjobb megoldást. Ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája - mondta a TV2-ben. A miniszter- elnök szerint az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik, és ennek természetes eszköze a választójog. „Ne essünk át a ló másik oldalára, de menjünk el egész odáig, amíg nem válik a magyar közélet túl agresszívvá és erőszakossá az önvédelem jogának kiterjesztése miatt” - hangoztatta a kormányfő az új alkotmányba várhatóan bekerülő önvédelmi jogról. Orbán szerint elméletileg nem lehet kizárni, hogy az új ■ Önvédelem: szükséges, de ne essünk át a ló túloldalára - mondta Orbán. alaptörvényt megerősítő népszavazást érdektelenség jellemezné, vagy a kormány elleni szavazásba csapna át. „De mi nem a többség alkotmányát akarjuk megalkotni, hanem mindenkiét, ezt azonban konzultációval, nem pedig népszavazással lehet elérni” - vélekedett. ■ Egyre többen beszélnek a líbiai partraszállásról Korszerűsítik a záhonyi átrakóállomást vasúti Éles versenyben vagyunk a szlovákokkal és a lengyelekkel Több szakértő szerint a NATO szárazföldi beavatkozást tervez Líbiában. Az orosz hírszerzés nemrég tudatta, már mozgósítottak az amerikai tengerészgyalogos-egységeket, partra szálló hajókat, és a művelet április végén indulhat meg. Újabb vélemények azt sem zárták ki, hogy már most hétvégén is partraszállás lehet. Robert Gates amerikai védelmi miniszter is utalt az ország megszállására, pedig a Biztonsági Tanács határozata kizárta a szárazföldi katonai akciót. Barack Obama amerikai elnök felvetette a felkelők felfegyverzését, amelyet Franciaország is támogatna, de ezt Nagy-Britannia, Olaszország, Oroszország és Norvégia sem tartja jó ötletnek. A londoni Líbia-konferencia törvénytelennek nyilvánította a Kadhafi-rezsimet, de leszögezték, nem feladatuk Líbia kormányának megválasztása. A keddi rendezvényen jelen volt az ENSZ és a NATO főtitkára, az EU külpolitikai főképviselője, az Arab Liga és az Iszlám Országok Szervezetének delegációja. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte. A líbiai harcokban a felkelők szerdán is visszaszorultak központjuk, Bengázi felé, és fel kellett adniuk több várost a jobban felszerelt kormányerőknek. ■ Eredményt hirdetett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonal építési munkáinak elvégzésére, valamint a Záhony térségében a vasúti infrastruktúra (széles nyomtávú hálózat) fejlesztésének II. ütemére. Az első kiírást a DSE konzorcium nyerte, a kivitelezési munka szerződéses összege nettó 30,9 milliárd forint. A beruházás alatt például átépítik Kelenföld, Nagytétény, Tárnok, Albertfalva, Budafok, Tétényliget és Érd alsó állomásokat, megállóhelyeket, a villamos felsővezetéket és új második vágányt hoznak létre. Gyalogos alul- és felüljárókat, és zajárnyékoló falakat készítenek 2013 decemberéig. A Záhony térségi projektet az Eurokapu-2011 Konzorcium nyerte, 14,5 milliárd forintért. Nyugat-Európa nagy részében a normál nyomtávolságot (1435 mm) használják, az egykori Szovjetunió területén a széles (1520 vagy 1524 mm) nyomtávot. Magyar területen 150 vágány- kilométernyi széles nyomtávú sín van Záhonynál, de rossz állapotban. így veszélybe került a két nyomtáv közötti árutovábbítás zökkenőmentessége, amiben nagy versenyben van Magyarország Szlovákiával és Lengyelországgal. A második ütemben a vágányokat és a bennük fekvő kitérőket is korszerűsítik. ■
