Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-30 / 74. szám

2011. MÁRCIUS 30., SZERDA 7 GAZDASÁG PERCES INTERJÚ Font Sándorral Pénteken kerül sor az Or­szágházban az uniós tagor­szágok parlamentjei mező- gazdasági bizottsági elnökei­nek találkozójára. Font Sán­dort, a Ház mezőgazdasági bizottságának elnökét kér­deztük: a soros EU-elnökség keretében megrendezett ese­mény házigazdájaként Ma­gyarország milyen témákat állít a találkozó középpont­jába?- Két napirendi pontunk lesz. Délelőtt az unió közös agrárpolitikájának (kap) re­formjának ügye kerül sorra, délután a génmódosított nö­vények termesztéséé.- Miért pont ezt a két té­mát választották?- A kap-pal kapcsolatban Magyarországnak a többi újonnan csatlakozott álam­mal egyetemben régi sérel­me, hogy a most is hatályban lévő támogatási rendszer nagyságrendekkel nagyobb mezőgazdasági támogatás­ban részesíti a régi tagállamo­kat. Ez az unión belüli szabad árversenyt egyértelműen a mi kárunkra torzítja. A me­zőgazdaságra ráadásul unió- szerte egységes szabályozás vonatkozik, ami lehetetlenné teszi, hogy az egyes nemzetál­lamok kompenzációs támoga­tást nyújtsanak saját mező- gazdaságuknak. Az új tagál­lamok gazdái így ledolgozha- tatlan versenyhátrányba ke­rülnek, amin az új kap-ban mindenképpen változtatni akarunk. Font: Tagállami döntés mellett- Mi a helyzet a génmódo­sított növények, a GMO-k termesztésével?- Idehaza ötpárti konszen­zus alakult ki a GMO-mentes, tiszta agrárkörnyezet fenntar­tásával kapcsolatban, az unión belül azonban kibékít- hetetlennek látszó ellentétek mutatkoznak a tiltok és az en­gedélyezek között. A pénteki találkozón minden tagország ismerteti a maga álláspontját a kérdésben. Házigazdaként úgy gondoljuk, a GMO tekin­tetében szöges ellentétben álló nemzeti agrárpolitikákat nem lehet uniós szinten egy­ségesen szabályozni, vissza kell utalni a termesztés enge­délyeztetését tagállami hatás­körbe. A találkozón is ilyen értelmű zárónyilatkozata el­fogadásán dolgozunk. A cé­lunk az, hogy az átdolgozás alatt álló uniós GMO-direk- tíva adjon szabad kezet a tag­államoknak. Magyarország tarthassa fenn a GMO-k ter­mesztésének tilalmát, de ha más ország engedélyezni akarja, azt is megtehesse. ■ Zsámboki András Két év az ukrán határig M3-AS Bekapcsolódik az V. európai közúti folyosó forgalmába Az M3-as ütemezése 1. szakasz Nyíregyháza- Or autópálya II. szakasz Őr-Vásárosnamény autópálya III. szakasz Vásárosnamény-ukrán határ gyorsforgalmi út Úthossz (km) 34 12 a tervezés folyamatban Nettó ár (Mrd Ft) 32 a közbeszerzés folyamatban a tervezés folyamatban A tervek szerint 2012 vé­gére gyorsforgalmi minő­ségben elkészül az M3-as Nyíregyháza és Vásáros- namény közötti szakasza. Budapestről a beregi or­szágrészbe akár három óra alatt is el lehet majd jutni. Ukrán oldalon egy­előre nincs folytatás. (A dél-alföldi autópálya­fejlesztésekről lapunk március 23-i számában olvashattak.) Zsámboki András A Nemzeti Infrastruktúra Fej­lesztő Zrt. (NIF Zrt.) többször érvénytelenített, majd újból meghirdetett közbeszerzési pá­lyázatán várhatóan áprilisban hirdetnek győztest: melyik kivi­telezői konzorcium és milyen feltételekkel építheti az M3-as autópálya Őr és Vásárosnamény közti szakaszát. Ha minden jól megy, a legkedvezőbb ajánlatot tevő már a nyáron kezdheti az útépítést, 2012 végére pedig a Tisza beregi szakaszáig érhet a most még Nyíregyházánál vég­ződő autópálya. Az autópálya-beruházás első, Nyíregyháza és Őr közötti sza­kaszáról még tavaly júniusban sikerült megkötni a szerződést a kivitelező konzorciummal. Az építkezés javában zajlik, a ter­vek szerint 2012-re be is fejezik. Az utolsó, Vásárosnamény és az ukrán határ közötti szakasz még csak az előkészítés stádiumában van. „Egyelőre a tervezés, a nyomvonal kijelölése zajlik, ép­pen a napokban dől el: autópálya vagy autóút minőségben épüljön a gyorsforgalmi út. A szükséges szakhatósági engedélyek be­szerzése csak ezután kezdőd­het” - mondta lapunknak Lop: pert Dániel, a NIF Zrt. kommuni­kációs vezetője. Az ukrán határig tartó sza­kasszal válik az M3-as nemzet­AZ 1949-BEN ÉPÜLT VárOSHCt- ményi híd az ezredfordulót kö­vetően egyre kevésbé bírta a 41-es út teherforgalmát. El& szőr csak sebességkorlátozást kellett bevezetni a beregi vá­rost a Tisza túlpartjával ösz- szekötő régi hídon, később a teherforgalmat is korlátozni kellett. 2007-re nyilvánvalóvá vált: a felújítást tovább halo­gatni nem lehet. A NIF Zrt. megbízást adott a híd állapo­tának műszaki felmérésére, a közivé. Ezen a 20-25 kilométe­ren múlik, hogy az M3-as bekap­csolódjon a Triesztet (Budapest és Lvov érintésével) Kijewel ösz- szekötő V. számú európai közúti folyosó forgalmába. Többek kö­zött ezért is részesül a projekt Vásárosnaményig tartó szaka­sza - a Közlekedés operatív programon keresztül - uniós tá­mogatásban: a folyó beruházás 85 százalékát az EU, 15 százalé­kát a magyar központi költségve­tés állja. „Ami a folytatást illeti, a labda az ukrán térfélen van" ­vizsgálatokból azonban kide­rült: többe kerül a leves, mint a hús - új hídra van szükség. A tervek elkészítésére közbe­szerzési eljárást indult, a ta­nulmánytervek alapján a szaktárca pedig úgy döntött: az új vasbeton gerendahíd a régi acélszerkezetestől 15 mé­terre északra épüljön fel. Most a kivitelező kiválasztása van soron. Az új hidat 2012 nya­rán adhatják át, és II. Rákóczi Ferenc nevét viseli majd. mondta Loppert Dániel. Vagyis Kijeven a sor, az ukrán kormány­nak kell döntenie az autópálya­program sorsáról. Annyit lehet tudni, hogy 2007-ben ugyan kor­mányhatározat született a Kijev- Lvov (Lemberg) autópálya meg­hosszabbításáról, a gyakorlati megvalósítás azonban egyelőre várat magára. A 2008-ban kiírt közbeszerzést utóbb megsemmi­sítették, újat pedig azóta sem hirdettek. „Jelenleg az sem vilá­gos, a határ mely pontján érne össze a kétfelől épülő gyorsfor­galmi út” - jelezte a problémát Loppert Dániel. Befektetésösztönző hatása persze az M3-as vásárosnaményi meghosszabbításának is jelen­tős. Az itt működő termelővállal­kozásoknak könnyebb lesz piac­ra jutniuk, több beruházást vonz majd az észak-keleti régió, új munkahelyek létesülhetnek. Gazdaságilag a legnagyobb je­lentősége azonban azoknak a lo­gisztikai központoknak lehet, amelyek az átmenő nemzetközi forgalom miatt települnek majd ide. Ezen a területen azonban a verseny is nemzetközi. „Magyar- ország és Szlovákia is arra törek­szik, hogy az Ukrajnából érkező kamion- és vasúti teherforgalom európai beléptetése az ő terüle­tén történjen. A vámkezeléstől az átpakolásig ez számos mun­kahelyet, további logisztikai-ke­reskedelmi beruházásokat hoz­hat magával” - mondta Loppert Dániel. mmn Nemzeti Elektronikai Kerekasztal alakult AZ ELEKTRONIKAI IPARÁG szakmai szervezeteinek, a felsőoktatás és az akadé­miai szféra tagjainak rész­vételével megalakult a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal. Célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai elektronikai ipar jelentősé­gére, lehetőségeinek kiak­názására. Feladata cselek­vési tervek kidolgozása az iparág fejlesztésére. Mentőakció a devizahitelesekért valószínűleg 200 forint alatti svájci frank árfolya­mon rögzítenék a lakáshite­lesek törlesztőrészletét - árulta el Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke. Elmondta: „A mostaninál alacsonyabb árfolyamon kezdenének el törleszteni az adósok, vi­szont a különbözetre egy forintfolyószámlát nyitná­nak 5 év múlva lejáró ha­táridővel, amit az állam ga­rantál a bankok számára.” Rogán: Törleszteni azért kell Veszélybe kerülhetnek a munkavállalói jogok? az alkotmány tervezetének munkavállalókat érintő ré­szei elfogadhatatlanok az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége számára, mivel az támadja a munkavállalói jogokat, és a szociális biz­tonságot feltételekhez pró­bálja kötni - mondta Borsik János elnök. Hangsúlyozta: az alkotmány elfogadása után egy sor, a munka vilá­gát érintő törvényt kell majd módosítani, és ezzel még rosszabb helyzetbe ke­rülhetnek a munkavállalók. Rákócziról nevezik el a beregi új Tisza-hidat Matolcsy: Stabilitásra és növekedésre van szükség vG-KONFERENciA Több külföldi tőkével a patrióta gazdaságpolitika is számol - Kkv-kra támaszkodva A magyar kis- és középvállalko­zások (kkv) versenyhátránya európai uniós társaikkal szem­ben az innovációs készségek, a vállalkozási szellem gyengeségé­ben mutatkozik meg - mondta a Világgazdaság budapesti konfe­renciájának bevezetőjében Havas István, a konferencia-társszervező Ernst & Young vezérigazgatója. A patrióta magyar gazdaság- politika gerincét a kkv-k adják: stabilitásra és növekedésre van szükségük - ezt már Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter jelentette ki. A patrióta gazdaságpolitika a növekedést segíti, a foglalkoztatást bővíti, fo­lyamatosan javítja az államház­tartási egyensúlyt és 2014-re a GDP- (nemzeti össztermék) ará­nyos államadósságot 65-70 szá­zalékra csökkenti a jelenlegi 80 százalékról. Matolcsy György hozzátette, az államadósság mértékét az új alkotmányban is szükséges rögzíteni. A magán­nyugdíjpénztári pillér vissza­áramlásával, illetve ezen belül az állampapír-portfolió bevoná­sával az államadósság négy-hat százalékponttal mérséklődhet - egészítette ki a miniszter. Ha a GDP-arányos államház­tartási hiányt sikerül tartósan három százalék alatt tartani, ak­kor - feltételezve, hogy a GDP tempósan nő - a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva az állam- adósság csökkenő pályára kerül Matolcsy: Beruházási fordulat jön- magyarázta a nemzetgazdasá­gi tárca vezetője. . Ezt segítik elő a Széli Kálmán- tervben rögzített strukturális re­formok, amelyek révén 2012-ben 550 milliárd forinttal, 2013-2014- ben 902-902 milliárd forinttal javul a költségvetés egyensúlya. A folyamat eredményeképpen 2012-re GDP arányosan 2,5 szá­zalékra, 2013-ra 2,2 százalékra, 2014- re pedig 1,9 százalékra csökken a hiány - ismertette a fo­lyamatot Matolcsy György. Az Új Széchenyi-tervet (ÚSZT) vázolva a miniszter a beruházá­sok fontosságát hangsúlyozta: a jelenlegi GDP-arányosan 17 szá­zalékos beruházási ráta 2014­2015- re 25 százalékra nő. Az eu­rópai uniós és az ehhez kapcso­lódó költségvetési források mel­lett a patrióta gazdaságpolitika azt is jelenti, hogy Magyarország a külföldi tőke egyre nagyobb mértékű bevonásával számol. Az ÚSZT-ben 2011-ben kilencvenhá- rom pályázattal 1100 milliárd fo­rint összegű beruházás valósul meg, így a beruházási fordulat megkezdődik - jelezte előadásá­ban Matolcsy György. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata a piacsza­bályozással és a piactisztítással bővül várhatóan az év második felében - felelte Matolcsy György a tisztességtelen vállalati cső­dökkel, csődbűntettekkel kap­csolatos kérdésre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents