Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ MEZŐTÚR Szárító napsütésre vár a túri határ gazdaság Bő kéthetes késéssel kezdődhetnek csak a földeken a tavaszi munkák Akár nagyobb területek is vetetlenül maradhatnak a település határában A mezőtúri határban megma­radt búzavetések állapota, fej­lettsége a vetésterület 50 szá­zalékán jóra, míg a másik 50 százalékán közepesre vagy gyengére minősíthető — derült ki Szabó János falugazdász tájékoztatójából. A repce vi­szont kevésbé bírta a tartós vízborítást, így ennél a nö­vénynél mintegy 30 százalé­kos mértékű kipusztulás mu­tatkozik. a tavaszi munkák közül he­lyenként, a partos területeken már elvetették ugyan a tava­szi árpát és a borsót, de ez a tervezett területnek csak kis része. A tavaszi fejtrágyákat csak kevés helyen tudták kijut­tatni, jellemzően az őszi árpá­ra és a repcére, kevésbé a bú; zavetésekre. Várható, hogy a tavaszi vetésszerkezetben növe­kedni fog a tervezetthez képest a napraforgó termőterülete. az őszi belvíz miatt sok he­lyütt nem tudták tavaly beta­karítani a földekről termést, és talajmunkákat sem tudtak végezni a gazdálkodók. A víz­borítás még jelenleg is olyan mértékű, hogy bizonyos helye­ken csak késő tavasszal lehet a talajmunkát elkezdeni. Emi­att ott maga az idei vetés is bi­zonytalan. Mezőtúr határában összesen 540 hektárt tesz ki az ilyen területek nagysága. Nincs igazán jó kedvük a növénytermesztő gazdák­nak ezen a tavaszon.A múlt őszi és téli csapa­dék, a soha nem látott mennyiségű belvíz hatá­sai ugyanis még jó ideig akadályozzák őket a mun­kában. Járják a határt, gusztálgatják a talajt, hogy mikor mehetnek már végre rá. így van ez Mezőtúron is. L. Murányi László Lesz-e vajon ilyen szép rizsvirágzás a mezőtúri földeken, mint amilyenben tavaly gyönyörködhetett Nagypál Ferenc vezérigazgató? A mezőtúri határt hagyomá­nyosan a gabonanövények ural­ják. Az utóbbi években folya­matosan csökkent a cukorrépa és a zöldségkultúrák aránya, míg a hibridkukorica és a rep­ce területe nőtt - tudtuk meg Szabó Jánostól, a település falu­gazdászától. A 2010-ben lehullott nagy mennyiségű csapadék sok gon­dot okozott a termelőknek. Az esőzések és a belvíz miatt már eleve 10 százalékkal kevesebb őszi búzát vetettek el a határban, a belvíz miatti kipusztulás pedig - átlagosan - további 5 százalék­kal csökkentette a területet. Nagypál Ferenc, a MENTESZ Zrt. vezérigazgatója éppen egy határszemle után volt, amikor nekiszegeztük a kérdést: milyen most a gazdálkodói kedve?- Szomorú vagyok - válaszol­ta némi gondolkodás után, ke­resve a helyzetre illő jelzőt. - A korábbi hét végi esőzés, a ná­lunk mért tizenhat-tizenkilenc Bihari Gábor reméli: a felvásárlási árak emelkedése ellensúlyozhatja a terméskiesést milliméter csapadék nyomán különösen. A nedvességgel tel­jesen átitatott talaj már nem tudta elnyelni az újabb adag esőt, és újra megjelentek a föld­jeinken a felszíni vizek. A talaj­munkák és a tavaszi vetés he­lyett újra a vízelvezetéssel kel­lett és kell foglalkoznunk. Mi összesen nyofcszázötven hek­táron vetettünk őszieket, és a károsodott területünk tíz-tizen­öt százalék. A tavaszi munkák­kal nagyjából két hét csúszás­ban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kora tavaszi vetésű növé­nyeket már elfelejthetjük, de a későbbieket, a hibrid kukoricát, napraforgót és rizst még rend­ben elvethetjük. Ha az időjárás is úgy akarja. Bihari Gábor mezőgazdasági nagyvállalkozót egyenesen a határban, a földe­ken értük utol, telefonon. A ked­ve neki sem volt virágosabb, mint Nagypál Ferencé.- Ettől a pár napsütéses nap­tól a talajfelszín már száradni látszik, de ha rálépek, a lábnyo­momon jön fel a víz, mintha szi­vacsra lépnék. A múlt hét végén mi a két mérőhelyünk közül az egyiken huszonkét, a másikon huszonöt milliméter esőt mér­tünk, és ez már nagyon nem hi­ányzott. Más években ilyenkor már túlvagyunk a talajnyitáson, és minden erőnkkel kint dolgo­zunk a gépekkel a földeken. Most itt toporgunk, már szór­nánk a műtrágyát, de legfeljebb a partos területeken van esé­lyünk arra, hogy pár ilyen na­pos-szeles nap után rámehe­tünk... A búzánál 10-20 százalé­kos terméskiesés várható, amit azonban még emelkedő felvásár­lási árakkal ellensúlyozni lehet. A város alpolgármestere, Patkós Lajos, „civilben” maga is mezőgaz­dasági vállalkozó. Amint elmond­ta, a 300 hektár általa művelt szántóból száznyolcvanat őszi bú­zával vetett be, a fennmaradó száz­húszba viszont tavasziakat szán. — Ha a határban vagyok, ak­kor a szomorúság erősebb ben­nem, de benn a hivatalban, ak­kor a reménykedés — reagált kérdésünkre. - Sajnos az őszi­ekben nem a tőpusztulás az egyetlen veszteség. A vízfoltok környezetében, nagy területen, jelentős a ritkulás is, ami szin­tén csökkenti a hozamot. Én is úgy látom, hogy két hét késede­lemben lehetünk, így ha nem kapunk újabb esőket, akkor a kukorica és a napraforgó vetése még belefér az időbe. Én min­denesetre már jó előre bekészí­tettem a tavaszi vetőmagokat, és nemrég megvettem a lomb­trágyát is. A teljes háromszáz hektárra. A remény hal meg utoljára! A városban is kutatnak áldozatok után mezőtúr is célpontja az Or­szágos Kriminológiai Intézet programjának, aminek so­rán kriminológusok és szo­ciológusok - önkormányzati vezetők és rendőrök bevoná­sával - áldozatkutatásba kezdenek Magyarországon. A mezőtúri „akcióra” április elején kerül sor. Az elszármazottak is felkeresték a standot mezőtúr és kistérsége önál­ló standdal mutatkozott be a március 3. és március 6. kö­zött, a Hungexpo területén, Budapesten rendezett Uta­zás 2011 kiállításon. A vá­ros szlogenje ez volt: „Le­gyen Ön is Mezőtúrista!” A szereplés jól sikerült, bár az igazi eredmények majd a város idegenforgalmán mér­hetők le. A kiállításon nagy számban keresték fel a me­zőtúri standot a városból el­származott budapestiek is. Kiemelkedő szerepet szánnak a civileknek EREDMÉNYES CÍVÍ1 fórumot szervezett a közelmúltban az önkormányzat a mezőtú­ri városháza dísztermében. Az összejövetel kezdemé­nyezője Herczegh Zsolt pol­gármester volt. Az összejö­vetel közvetlen célja egy vá­rosi civil összefogás, illetve egy városi „Civil Pont” létre­hozása, hogy a benne részt­vevő egyesületek és alapít­ványok még öntevékenyeb­bé váljanak. Megkezdődik a rég várt beruházás április elején megkezdődik Mezőtúr újvárosi és kertvá­rosi városrészén a csapa­dékcsatorna-hálózat kivite­lezése. A hálózatnak kö­szönhetően, jelentősen javul majd az érintett városrészek belvízháztartása. A beruhá­zás fővállalkozója vállalta, hogy a munkák során túl­nyomó részben mezőtúri al­vállalkozókat igyekszik al­kalmazni. SZ0U0N.hu További mezőtúri információk a SZ0U0N.ini hírportálon olvashatók. Az ünnepen kitüntették Mezőtúr díszpolgárát Március 15-e alkalmából — szá­mos más kiválósággal egy sor­ban - magas állami kitüntetés­ben részesült dr. Lapis Károly, Mezőtúr díszpolgára is. Az idén 85 éves Széchenyi-díjas orvos- professzor, az Akadémia tagja, a Semmelweis Egyetem I. sz. Pa­tológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének professor emeritu- sa, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében, Schmitt Pál köztár­sasági elnöktől vehette át a Ma­gyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét, annak polgári tagozatát. A hivatalos indokolás szerint „az elektronmikroszkópos vizs­gálatok daganatkutatási célok­ra történő, széles körű alkalma­zásának bevezetéséért, határa­inkon túl is számon tartott tudo­mányos, kutatói és egyetemve­zetői tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként” ré­szesült az elismerésben. Lapis Károly Túrkevén szüle­tett, de az iskoláit már Mezőtú­ron végezte. 1936 és 1944 között a Mezőtúri Református Gimná­zium diákja volt, s innen sodor­ta az élet később Erdélybe, a ko­lozsvári egyetemre. A városi önkormányzat 1997- ben adományozott díszpolgári címet Lapis professzornak, ez­zel is elismerve munkáját, ered­ményeit, egész példamutató életútját - no és a mezőtúri kö­tődéseket. ■ Jubileumi kiállítás. Idén 30 éves a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep. Ebből az alkalomból jubileumi kiállítás nyílt március 24-én Budapesten, a Magyar Alkotóművészek Házában. Az április 17-ig látogatható kiállítást Antall István, a Magyar Rádió irodalmi főszerkesztője nyitotta meg. Egy telekis drámatanár is részese volt a munkának Érdekes meghívót hozott nem­rég a (drót)posta. Budapestre, az Osztályfőnökök Országos Szak­mai Egyesülete és az egy kiadó közös könyvbemutatójára, a Du­nán ringó Kláris ökohajóra. A könyv címe sokat mondó: Csak azért is iskola! A kötet, sommá­san, az iskoláról, a mai kor isko­lájáról, a közoktatás válságáról szól, és öt pedagógus szerzőjé­nek egyike Achs Károly, a mező­túri Teleki Blanka Gimnázium drámatanára. A könyv műfajaként a szociog­ráfiát jelöli meg a kiadó. A szer­zők - így Achs Károly is — a sa­ját gyakorlatukból vett megren­dítő történetekkel illusztrálva nevezik, fogalmazzák meg köz­oktatásunk ismert, alapvető ano­máliáit. A legmegrázóbb törté­netek hátrányos helyzetű roma­gyerekekről, súlyosan sérült ta­nulókról, vagy éppenséggel egy lecsúszó kelet-magyarországi te­lepülés sodródó fiataljairól szól­nak, és ezek feldolgozása egyér­telműen jelzi: a szerzők tökélete­sen tisztában vannak a helyzet súlyosságával, és ennek ellené­re a legjobb tudásuk szerint, el­kötelezetten teszik a dolgukat. A március 22-én tartott könyv- bemutatóra Achs tanár úr ma­gával vitte a drámatagozatos di­ákjai egy csoportját is, akik inte­raktív és élményszerű feldolgo­zásban mutattak be részleteket a könyvből. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents