Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-25 / 70. szám
6 2011. MÁRCIUS 25., PÉNTEK GAZDASÁG NYERTESEK ____________2mi.ii3.24. Ré szvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 5 575 3,37 10688 Mól 24 000 2J>6 2148 E-Star 10 100 2,03 421 Rába 818 1,86 46 FHB __ 990 1,33 20 VESZTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Váteás{%) TVK 3 230 -2,12 Danubius 3 810 -1,16 Richter 36 935 -0,57 Fotex 360 -0,27 CIG Pannónia 779 -0,12 FORRÁS: BÉT Millió Ft ____1_ 0 ___647 _ ___21 22 BÉ T-áruszekció (forint/tonna, 03.24.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 49 400 MALMI BÚZA 2011. május 68900 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május 67000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. május 54400 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. május 125 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. március 24-én 1€ 1$ 1CHF l f i 268,64 Ft 190,21 Ft 208,72-1,02 Ft +0,15 Ft-2,39 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank'7,50 FHB3 *6,25 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank25,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.24.) Vételi Eladási | Allianz Bank 262,44 275,90 Budapest Bank 261,22 277,38 CIB Bank 258,41 279,95 Citibank 257,66 279,14 Erste Bank 261,66 276,74 K&H Bank 261,95 277,05 MKB Bank 262,47 275,93 OTP Bank 260,67 274,03 Raiffeisen Bank 262,55 274,37 Segélyből élők (rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, illetve bérpótló juttatásban részesülők létszáma összesen, ezer) 225 2006. 07. 08. 09. 10. 2011. jan. jan. jan. jan. jan. febr. Többen élnek segélyből foglalkoztatás Kevesebben kapnak álláskeresési járadékot Januárban és februárban többen részesültek szociális segélyben, mint a mérések kezdete óta bármikor. Az álláskeresési járadékot kapók számának csökkenésével párhuzamosan nő a segélyesek száma, a munkanélküliek egy része átkerült az utóbbi kategóriába. Braunmüller Lajos A mérések kezdete óta nem részesültek annyian szociális segélyben Magyarországon, mint idén januárban. Az év első hónapjában több mint 211 ezer fő kapott rendszeres szociális segélyt, bérpótló juttatást vagy a megszűnőben lévő rendelkezésre állási támogatást - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Februárra ez a létszám mintegy 199 ezerre csökkent, de még így is igaz, hogy az idei év első két hónapjában több segélyből élő volt, mint valaha. 2003 januárjában, a mérés kezdetén 115 ezer fő részesült ilyen ellátásban. Azóta a szám lassú emelkedése figyelhető meg, erőteljes szezonális kilengésekkel. A téli hónapokra mindig nagyobb állástalanság jellemző. A mező- gazdasági tenyészidőszak végeztével, ősszel sokan elvesztik a rendszeres munkához jutási lehetőségüket, tavasszal, az ag- rárium tevékenységének beindulásával azonban újra megélhetést találnak. A szezonális hatásokon túl is kiemelkedő azonban a mostani adat. Még figyelemreméltóbb, hogy a január-februári adat 20-30 ezer fővel magasabb szám, mint az egy évvel korábbi - szezonálisan tehát szintén kedvezőtlen, téli - eredmény. Nemcsak azért, mert ez éves alapon több mint tíz százalékpontos romlást jelent, hanem azért is, mert ezen idő alatt nagyjából ugyanennyivel csökkent az álláskeresési járadékban, vagy ahogy a köznyelvben nevezik, a munkanélküli-segélyben részesülők száma. Az ellátásban részesülő munkanélküliek száJANUÁR ELSEJÉTŐL jelentősen átalakult a közfoglalkoztatási rendszer. A korábbi rendelkezésre állási támogatást ezzel felváltotta a szigorúbb feltételekhez kötött bérpótló juttatás. Az összeg maradt 28 500 forint, ám a jogosultságot évente felülvizsgálják. Nem jogosult a következő esztendőben a bérpótló juttatásra az, aki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt mának éves csökkenése kedvezőnek tűnő, és jól kommunikálható fejlemény, de az adatok alapján valószínű, hogy ezen emberek nagyobb részben nem munkát találtak, hanem kimerítették az álláskeresési ellátás lehetősé■ Télen mindig nagyobb állástalanság jellemző az őszi mezőgazdasági tenyészidőszak után. geit, és ezért az „alacsonyabb kategóriába", a szociális ellátottak körébe kerültek át. A válság elhúzódásával, a gazdasági fellendülés elmaradásával tehát az esetek egy részében a munkanélküliekből egyszerűen segélyekből élők lettek. hat hónapot meghaladó képzésben. Az is elveszti a jogosultságát, aki nem fogadja el a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát - függetlenül a végzettségétől. A támogatás feltétele a rendben tartott lakókörnyezet is, amit az önkormányzatok ellenőriznek. A közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat a korábbiaknál nagyobb mértékben támogatja az új rendszer. A munkahely elvesztése után ugyanis az első állomás - amennyiben valaki korábban dolgozott vagy pályakezdő - a regisztrált munkanélkülieknek juttatott álláskeresési járadék. Ennek lejárta után, ha az ellátott még mindig nem talált munkát, a rászorultsági alapon megállapított szociális ellátások köre marad lehetőségként. Ez azonban olcsóbb az államnak: míg az állás- keresési járadék átlagos összege februárban 49 988 forint volt, addig a rendszeres szociális segély a jövedelemmel nem rendelkező, egyedül élő személy esetében csak a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 90 százaléka, vagyis jelenleg mindössze 25 650 forint. Családban élő, tehát kiskorúakat eltartó személy esetében is csak legfeljebb 60 600 forint. Várhatólag a jövőben a szociális ellátásban részesülők száma tovább nő. A kormány által a Széli Kálmán-tervben megfogalmazott szándék szerint az álláskeresési járadék folyósítását a jelenlegi 9 hónapról 3 hónapra csökkentené. Ha ez megvalósul, félő, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő munkanélküliek ez alatt a három hónap alatt nem találnak munkát, annak lejártával nem marad más lehetőség a számukra, mint az önkormányzatnál igényelhető segély. Nem sikerült teljesíteni az államháztartási deficitcélt Központosítással tenné hatékonyabbá a gazdálkodást a kormány - árult el tegnap részleteket az önkormányzati finanszírozás reformjáról Varga Mihály a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján. A miniszterelnökségi államtitkár a vállalkozói érdekképviselet tagjai előtt ismertette a Széli Kálmán-tervet. Fekete pontot gyűjtöttünk be az uniónál azzal, hogy az elmúlt évi államháztartási hiány kissé túllépte a célkitűzést (a GDP 4,1- 4,2 százaléka lehet) - mondta Varga, s azzal indokolt: az önkormányzatok a tervezettnél lényegesen nagyobb hiányt értek el. Ez rávilágított az önkormányzati finanszírozás kontrolljának fontosságára, így olyan törvényt hoznak, amely kimondja, hogy működési kiadásra nem szabad hitelt felvenni, de a beruházási hiteleket is engedélyeztetni kell egy központi intézményen keresztül. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ugyanis lényegesen kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni, mint ha ezt egy kis önkormányzat egyedül próbálja meg - érvelt a politikus. Nem sokkal a Széli Kálmán- terv bemutatása után szivárgott ki információ arról, hogy a legrosszabb anyagi helyzetű településeken feloszlatnák a testületet, a képviselők és a polgármester pedig nem indulhatnának az új választáson. Bizonytalan volt, hogy a hiányt, az adósságállományt vagy a működési hiányt ■ Az eredetileg kitűzött 3,8 helyett 4,1-4,2 százalék lett a hiány. szankcionálnák; Varga mostani kijelentése ez utóbbi irányába mutat. A Széli Kálmán-terv angol változat annyit említett, hogy erősebb állami kontrollra, esetlég a Nemzetgazdasági Minisztérium hozzájárulására lehet szükség a hitelfelvételhez. Varga szerint az euró mielőbbi bevezetése még mindig fontos cél, de a zónán belül is meg kell oldani bizonyos gondokat, amelyek egyelőre súlyosabbnak tűnnek, mint a gyors belépés előnyei. A magyar vállalkozói rétegnek mindenesetre nem lenne rossz, ha az árfolyamkitettség csökkenne - mondta az államtitkár. ■ B. D.-Sz. I. Keményebb feltételek, több lehetőség A portugál adósság az EU-csúcs középpontjában Brüsszel Hónapokig tolódhat a mentőcsomag igénylése Sócrates kormányfő lemondása miatt A lisszaboni kormány szerda esti bukása miatt súlyosbodó portugál adósságprobléma került az érdeklődés középpontjába a tegnap kezdődött kétnapos EU- csúcson. Az uniós állam- és kormányfők találkozójára Jósé Sócrates már lemondott miniszterelnökként érkezett, miután a lisz- szaboni parlament elutasította a kisebbségi szocialista kormány újabb megszorító csomagját. A kiigazító csomag leszavazása után a piacok várhatóan még kevésbé lesznek hajlandók tovább finanszírozni a portugál államadósságot, így Lisszabon nem tudja elkerülni, hogy igénybe vegye az EU és az IMF mentőcsomagját. Brüsszelben a megszorítások ellen tüntettek az európai szakszervezetek A mostani EU-csúcs megfelelő alkalom lenne a nemzetközi hitelcsomag igényléséhez, azonban Sócratesnek meg van kötve a keze, ugyanis a hitel feltételéül szabott további hiánycsökkentési intézkedések lisszaboni parlamentben történő elfogadtatására már nem tud garanciát nyújtani. A legvalószínűbb forgató- könyvnek most az látszik, hogy Anibal Cavaco Silva államfő feloszlatja a parlamentet és az urnákhoz szólítja a választópolgárokat. Ez viszont azt is jelentené, hogy akár még hónapokig tolódhat a mentőcsomag ügye, miután a parlament feloszlatása után legalább 55 napnak kell eltelnie a választásokig, ami után felállhat az uniós pénzügyi segítség feltételeiről tárgyalni képes kormány. Portugália ügye mellett az EU- csúcs tárgyal a versenyképességi paktumról is, amelynek célkitűzései elleni tiltakozásul tegnap mintegy 20 ezer fős megmozdulást tartott Brüsszelben az Európai Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviseletek szerint a paktum nyugdíj- és bérpolitikára vonatkozó célkitűzései megszorításokat eredményeznek majd szerte Európában. Maszkos tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a belga miniszterelnök hivatalának közelében. Az utcaköveket dobáló tiltakozókat vízágyúval oszlatta fel a rendőrség. ■
