Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 1, KEDD Már nemcsak az élővilágot védik évforduló A szakszerűségünkben mindig megbíztak — állítja a szervezet volt elnöke A Tisza és mellékvizei a természet megannyi szépségét rejtik, csak fel kell fedezni őket. Ebben is segít a Tisza Klub. Képünk illusztráció. Programok megyeszerte PICIKNEK, SZÜLŐKNEK Szolnok. Babázó elnevezés­sel a Hild Viktor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézményben 0-2 éves gye­rekeket és szüleiket fogadják szerdánként délelőtt tíz órá­tól. Ölbeli játékok, mondó- kák, ringatok, kötetlen be­szélgetés szerepel a prog­ramban. A könyvtár Tallinn városrészben lévő fiókkönyv­tárában (Balogh Béla u. 14.) péntekenként délelőtt 9 óra 30-tól tartanak Babázó prog­ramot 0-tól 3 éves korig. A foglalkozáson való részvétel ingyenes. Minden érdeklődőt várnak. KÉZMÜVESKEDÉS Tiszafüred. Fafaragás, síp­készítő foglalkozást tartanak március 2-án tíz órai kezdet­tel a Kiss Pál Múzeumban, az ottani időszaki kiállításhoz kapcsolódóan. A program so­rán — előzetes bejelentkezés alapján - a fafaragás és a fűz­fasíp készítésének titkait is­merhetik meg az érdeklődők, melyet fafaragók közreműkö­désével mutatnak be. A RÁKÓCZI-TITOK Szolnok. A Hazatalálás elne­vezésű előadássorozat múl­tunkról, jelenünkről, jövőnk- ről folytatódik az Aba-Novák Kulturális Központban. Már­cius 3-án este hat órakor kez­dődik „A Rákóczi-titok” cím­mel, Hajnal Gyöngyi böl­csész-kutató előadása. Rákó­czi Ferenc 300 éve a nemzet leghosszabb fegyveres sza­badságharcának elcsitultár val indult útnak idegen föld­re. Mi lehetett az, ami annyi­ra hajlíthatatlanná tette er­kölcsét, nemességét, hogy halála óta nevét és szívét egy­aránt a szent jelzővel illeti egy franciaországi kolostor felirata? - erről is hallhatnak az érdeklődők ezen a csütör­töki estén. * * * Az Új Néplapban szereplő prog­ramok, műsorok, ügyeletek adataiban időközben történt esetleges változásokért sem anyagi, sem jogi felelősséget nem vállalunk. SZ0U0N.hu További programok olvashatók a SZOJON.Ihi hírportálon. A szolnoki Tisza Klub húsz évet tudhat már ma­ga mögött. A két évtized alatt a Tisza és a folyó élővilágának védelme számos célkitűzéssel bő­vült. Erről is szólt dr. Ha­mar József, a szervezet húsz évig volt elnöke. Baranyi György A Tisza Klub környezet- és ter­mészetvédő regionális társadal­mi szervezet 1990-ben alakult meg. Az első közgyűlésre mint­egy 30 tag jött össze — mondta el dr. Hamar József, a Tisza Klub húsz évig volt elnöke (a február 12-i közgyűlésen Bíró Rékát vá­lasztották meg elnöknek). - Fő célkitűzésünk a Tisza és annak élővilágának védelme és figye­lemmel kísérése volt. Ez azon­ban nagyon gyorsan kibővült. Lehetőségünk nyílt rá ugyanis - miután a romániai rendszervál­tás megtörtént -, hogy elkezd­jük azt a sorozatot, amely a Ti­sza vízgyűjtőjének folyóvölgye­iről szól. Dr. Hamar József hangsúlyoz­ta: a Tiszát végső soron a mellék­folyói határozzák meg, azaz ami Tiszabecsnél beérkezik, az már eleve nyolc hegyi folyónak a vi­ze, és mire Szegedre ér az úgy­nevezett Tisza-víz, annak csak húsz százaléka az, ami Tisza­becsnél bejött hazánkba. Azaz a mellékfolyóival együtt értelmez­hető a Tisza. — Végső soron a Magyar Tudo­mányos Akadémiának a Tisza- kutató bizottsága volt az, amely a fenti elképzelésünket pártolta. Akkor el is kezdtük ezeknek a mellékfolyóknak a felmérését, elsőként a Marost, amit a forrás­vidéktől a torkolatig vizsgáltunk, közösen a román féllel. Itt kez­dett kialakulni az, hogy a Tisza Klub végső soron hogyan is gon­dolkodik mindarról, ami a fel­adata, és milyen hozzáállást kép­viseljen az átalakult rendszer­ben. Be is tartottuk a mai napig is az alapelveinket - hangsú­lyozta dr. Hamar József. Az egyik ilyen alapelve a klub­nak a politikamentesség. A má­sik, szintén nagyon fontos alap­elv az együttműködési hajlam, illetve a nyitottság a nyilvános­ság felé, a civil kontroll megva­lósítása és a lakossági szolgálat. Ezek azok az alapelvek, amelyek a húsz év alatt nem változtak Ti­sza Klub életében. — Az évek alatt nagyon sokan csatlakoztak a Tisza Klubhoz — mondta a volt elnök. - így jöttek be más programok is, például a környezeti nevelés, az óvodától kezdve a középiskoláig. Ugyanis sok pedagógus tartozik körünk­be, és ők javasoltak programo­kat, amiket nagy örömmel haj­tottunk végre. A másik ilyen, spontán jött program a lakossá­gi szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek problémája adódik a környezetével, vagy lá­tott, tapasztalt valami olyat, amit szóvá lehet tenni, akkor értesít bennünket, és ennek mi utána­nézünk. Ennek feltétele, hogy az illetékes hatóságokkal, az önkor­mányzatokkal meglegyen és meg is van a kapcsolatunk. Azért is bíznak a Tisza Klubban, mert szakszerűek vagyunk, és mérsékelt hangnemet ütünk meg - állította dr. Hamar József. Szükségszerűen érintette a zöldmozgalmat is a környezet- barát gazdálkodás propagálása. Mint a volt elnök hozzátette, eb­be nagyon sok minden beletarto­zik, például a tömegközlekedés pártolása, a hulladékgazdálko­dás, és annak a fontossága, hogy ahova a gazdaság bevonul, ott ha lehet, környezetbarát módon vi­selkedjen.- Egyre népszerűbb lett az évek folyamán a természetbarát­ok, de még az úgymond civil em­berek között is a tiszavirágzás - jelezte dr. Hamar József. - En­nek népszerűsítésében a klu­bunk sokat tett. Számunkra per­sze ez szakmailag többet jelent egy gyönyörű látványnál, mert a kérészek megjelenése egyben érzékeny indikátor is. Mások se­gítségével - lakosság és a külön­böző hatóságok: vízügy, termé­szetvédelem, halászok — fel tud­tuk mérni azt, hogy a Tisza folyó­rendszerében Magyarországon, de még a Vajdaságban is hol ta­lálhatók ezek a kérésztelepek. Ma már, amikor közeledik a ti­szavirágzás, a Dunántúlról is te­lefonálnak nekünk, hogy mikor várható e természeti szépség. A volt elnök megemlítette még az alternatív energiaforrások be­vezetésének kényszerűségét is. Hangsúlyozta: egy ENSZ-jelen- tés alapján a ma használatos al­ternatív energiaforrások tulaj­donképpen piacképtelenek, az­az támogatás nélkül nemigen al­kalmazhatók.- Ettől függetlenül a hulladék- gazdálkodás még így is megéri. A hulladékkal valamit így is-úgy is kezdeni kell. És ha ezt segítik, pártolják, méghozzá oly módon, hogy alternatív energiaforrás­ként hasznosuljon, akkor mi ez­zel egyetértünk. De az össz-ener- giafogyasztásunkat tekintve, az alternatív energiaforrások a jö­vőt illetően csak kísérleti stádi­umban vannak, és támogatás nélkül nem valósulhatnak meg - szögezte le dr. Hamar József. Számtalan kiadványt adtak közre a tisza Klub számtalan szak­mai-tudományos és népszerű­sítő tudományos publikációt, tanulmányt, füzetet adott közre, több nyelven is. Ezek sorában fontos megemlíteni a Tiszavirág monográfiát, A környezetbarát gazdaság le­hetőségeit, a Zöld ovit vagy éppen a Nehézfém-szennyez& dés a Tisza folyórendszeré- bent. Érdekes vállalkozás volt 1994-től 1996-ig a Pala­csinta, a tiszaburai cigány- gyerekek újságja, amelynek szövegét, grafikáit és nyom­dai munkáit is maguk készí­tették. Már bárki látogathatja a jászkun kapitányokat Március 1-től immár a nagykö­zönség számára is látogatható- vá válik a „Jászkun kapitányok nyomában” című tematikus tú­raútvonal megyénkben. Az el­múlt hónapokban diákcsoporto­kat fogadtak a látogatóközpon­tok, s a tapasztalatokat összegez­ve kezdik meg működésüket.- A megyei önkormányzat tíz települési önkormányzattal és a megyei múzeumi igazgatósággal karöltve egy hatszázmillió forin­tos pályázatnak köszönhetően valósította meg a túraútvonalat - emlékeztetett Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke teg­napi sajtótájékoztatóján. - Állo­másait a megye 13 településén található látogatóközpontok, mú­zeumok és kiállítóhelyek alkot­ják. A létrejött három új látoga­tóközpont (Jászberényben, Szol­nokon, Karcagon) a megszokot­tól eltérő interaktív kiállítások­kal, látogatóbarát szolgáltatások­kal várja a vendégeket. A megyei önkormányzat és a partnerek egyaránt kiemelt figyelmet fordí­tottak arra, hogy a megvalósítás­ba bevont vállalkozások főként a térségből kerüljenek ki. így a vállalkozói megbízások kéthar­mada megyebeli. A megvalósítás vége nem je­lenti a projekt végét, hiszen a partnerek a kötelező fenntartási időszak (5 év) alatt is konzorci­umi formában együttműködnek tovább. ■ Sz. Zs. Szünetben. Az újszilvásl Széchenyi István Általános Iskola másodiko­sai az óraközi szünetben a fotósunk kedvéért ültek be a padba. Az in­tézményben nemrég korszerűsítették a fűtést, s gáz helyett a föld hő­jét hasznosító korszerű hőszivattyúkkal szolgáltatják a meleget. Kulturális örökségünk is csalogathat a Tisza-tóhoz A Tisza-tó térségének fejlesztési lehetőségeiről szóló minapi kon­ferencián épített és szellemi örökségünk hasznosítása is ki­emelt helyen szerepelt. Felvető­dött turisztikai útvonalak kiala­kítása az épített örökség tárgyi és szellemi emlékei mentén. Eh­hez fontos az emlékek megfelelő szakmai színvonalú felújítása, lá­togatóbarát környezet kialakítá­sa. Ugyancsak érdemes lenne a szellemi kiválóságok élete hely­színeinek turisztikai útvonalak­ra való felfűzése, megőrzésük a népi építészet, paraszti és kisne- mesi kúriák bevonásával. Másik kitörési pontot jelent­hetne az önkormányzatok tulaj- i donában lévő vagy rendezetlen tulajdonviszonyú kisebb kasté­lyok, kúriák helyreállítása és kö­zösségi funkciók betelepítése, melyek lehetnek teleház, könyv­tár, művelődési ház. A nagyobb kastélyok fennmaradásának, helyreállításának biztosítása pe­dig önálló turisztikai termék­ként való fejlesztés révén való­sulhat meg. Ezzel létrejön a tu­risztikái termékkínálat bővítése és a munkahelyteremtés. A kas­télyok bemutatása új, méltó funkciókkal való használatuk je­lentős országimázs-építő eszköz lehet. Emellett a falu építészeti hagyományainak megőrzése, a hagyományos településkép, te­lekstruktúra, háztípusok megőr­zése is vendégcsalogató lehet. ■

Next

/
Thumbnails
Contents