Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-17 / 63. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Halálfélelme volt, amikor rengett a föld katasztrófa Több megyebeli személyesen élte át Japánban a természet borzalmas pusztítását Mint arról lapunk is be­számolt, március 11-én rendkívül erős, 8,9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét. A főváros­ban, Tokióban is kileng­tek az épületek. A borzal­makról több kint élő me­gyebeli is beszámolt. Munkatársainktól- Hatalmas a kavarodás itt, egy­előre fogalmam sincs arról, pon­tosan, mi is történt - válaszolt megkeresésünkre a jelenleg Ja­pánban élő szolnoki lány, Petra. — Kobeban lakom, amely várost másfél évtizede hatalmas rengés rázta meg, több száz kilométerre Tokiótól. Rengett az épület, én a negyedik emeleten tartózkod­tam. Mindenkit hazaküldtek, mert cunamiriadó esetén leállít­ják a vonatokat. Szerencsére ép­ségben hazaértem - számolt be.- Egyébként itt Kobeban a ri­adalmon kívül minden rendben volt. Ahol a legerősebb rengést mérték, ott tízméteres hullámo­kat láttak. Beszakadtak a házak és leszakadtak az utak. A cuna­Mindenki, aki csak tud, részt vesz a mentésben a szigetországban mi elsodort több autót, bizonyos helyeken az embereket is ki kel­lett menekíteni - folytatta. A Tokióban élő Fekete Attila is megerősítette ezt, s állította: ez volt az eddigi legnagyobb föld­rengés itt, amire emlékeznek.- Mi jól vagyunk, nem történt semmi baj, bár nagyon megráz­ta a rengés a házunkat - mond­ta el a rengés utáni napokban az Abonyból származó fiatalember, aki feleségével és két gyermeké­vel él Japán fővárosában.- Egyik este kisétáltam a vá­rosba, de nem láttam összedőlt vagy sérült épületeket. Északon viszont nagyon komoly a helyzet. 4 rengéshullám nagy cunamit okozott. Komplett falvakat, uta­kat, repülőteret vitt el. Nem járha- tóak az utak, nem használhatóak a repülőterek, ráadásul hideg van, helyenként havazik. A fuku- shimai atomerőműben is ször­nyű a helyzet. A televízióban fo­lyamatosan mondják, hogy nem lesz elég áram, ezért ne tessék fö­löslegesen használni - tette hoz­zá. A szajoli Kovács Emese 2007 óta Észak-Tokióban él, s épp az ötödik emeleti lakásában tartóz­kodott, amikor bekövetkezett a földrengés. - Halálfélelmem volt pénteken - kezdte mesélni. - Ez egy nagyon hosszú, erős és inten­zív földrengés volt. A falakról leestek a képek. A szívem pedig majd kiugrott a helyé­ről. Nagyon féltem, főleg, hogy egyedül voltam. Kirohantam a lakásból és a lépcső felé vettem az irányt. Próbáltam leszaladni, de alig bírtam, mert nagyon mozgott a lépcső. Az utcára ki­érve annyit láttam, hogy a villanyoszlopok erőteljesen imbolyogtak, volt, amelyik ki is dőlt. Olyan érzés volt, mintha egy hajón utaztam Északkelet-Japánban falvakat, utakat, repülőteret vitt el a rendkívüli földrengés, s az azt követő, helyenként tízméteres szökőár volna. A ház többi lakójával áll­tunk kint az utcán és vártuk, mi lesz ennek a rengésnek a vége. Többen azt hittük, ez lesz az utol­só napunk. Ahogy csillapodott a földrengés, próbáltam hazatele­fonálni anyukámnak, még mi­előtt a hírekből értesülne a hely­zetről, de annyira túlterheltek vol­tak a vonalak, hogy csak 45 perc után sikerült kapcsolatba lépnem vele; így is megrémült, de örülök, hogy sikerült időben tájékoztat­nom őt - mondta Emese. - A ren­gés elmúltával káosz alakult ki, a feje tetejére fordult minden - foly­tatta. —A vonatok és buszok nem közlekedtek. Az autópályára nem lehetett felhajtani, így esélytelen­nek tűnt, hogy hazainduljak. Pe­dig nagyon szerettem volna, ugyanis azt mondták, hogy utó­rengések még egy hétig előfor­dulhatnak, én pedig nagyon fél­tem - fűzte hozzá. Emesének vé­gül sikerült eljutni a repülőtérre, s jelenleg Magyarországon tar­tózkodik. Elárulta azt is, hogy a japánok különösen nyugodtak voltak ebben a helyzetben, ugyanis náluk sűrűn előfordul­nak földrengések, így viszonylag hozzá vannak szokva. Sőt, még oktatás is zajlik e téren, ahol meg­Lehet-e biztosítást kötni földrengés okozta károkra?- A generali biztosító vala­mennyi lakás- és épületbiztosí­tási termékében alapszolgálta­tásként szerepel a földrengés elleni biztosítás - válaszolt kérdésünkre Saskői Tibor, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. kommunikációs szakértő­je. — Példaként említeném a február eleji földrengést, mely­nek kapcsán a Generálihoz, . több mint 3000 bejelentés érkezett, és a károkra idáig kö­zel 200 millió forintot fizetett ki a biztosító — nyilatkozta.- külön földrengésre köthető biztosítás nálunk nincs, mivel vagyonbiztosításaink alapese­ményeként tartalmazzák a földrengés biztosítási eseményt — közölte Gál Mária, az AE­GON Magyarország Általános Biztosító Zrt. JNK-Szolnok me­gyei Értékesítési Ügynökség igazgatója. - Például a lakás- és társasházi biztosításaink­ban alapbiztosítás - tehát kü­lön díjfizetésre nem kötelezett- biztosítási eseménynek mi­nősül a földrengés és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fo­kozatát elérő földrengés a biz­tosított vagyontárgyakban okoz- tudatta az igazgatónő. tanítják velük, mit kell tenniük földrengéskor. Vajon Magyaror­szágon mennyire jellemzőek a hatos vagy annál erősebb földren­gések? Erről Török Kálmánt, a budapesti Eötvös Loránd Geofizi­kai Intézet geológusát kérdeztük. - Százszázalékosan nem lehet ki­jelenteni, hogy Magyarországon hatos erősségűnél nagyobb föld­rengések nincsenek, de nagyon kicsi ezek valósiínűsége, Euró­pán belül inkább Dél-Európában jellemzőek. Persze azért akadt már hazánkban is erősebb ren­gés. A legemlékezetesebb még a ló. században volt Komáromban, ami az elmúlt 300 év egyik legna­gyobb rengésének bizonyult - nyilatkozta a geológus. Hogy ho­va érdemes építkeznünk, ha nem szeretnénk átélni nagyobb föld­rengést, arra Erdei György építő­mérnök, statikus-tervező vála­szolt.- Idén januártól az európai egyesített szabványrendszerhez igazodva, hazánkban is minden új épületet kötelező az adott terü­letre jellemző földrengés-veszé­lyeztetettségre méretezni — mondta Erdei György. - Létezik egy térkép, amely az ország min­den egyes lakott településére Legerősebb rengések Magyarországon 16.század 1956 Komárom Dunaharaszti 1985 Berhida megadja azt a vízszintes gyorsu­lási értéket, amire ott az épülete­ket méretezni kell. Az ország földrengések szempontjából leg­veszélyeztetettebb térség az úgy­nevezett Móri-árok, a Mór—Ko­márom vonal, míg a legkevésbé veszélyeztetett Paks környéke. Megyénkben gyenge és közepes veszélyeztetettségű területeket találunk, Jászberényben és Szol­nokon viszonylag nagyobb, míg Karcagon kisebb ez az érték. Erdei György hozzátette: az újabban .elterjedt, jó hőszigete­lést biztosító falazórendszerek, amelyek függőleges fugáiban szinte alig található malter, ke­vésbé ellenállóak, mint a kemé­nyebb, habarccsal jobban kitöl­tött falazatok. H í R E JÍ Molnár László Jászai Mari-díjas lett Jászi Mari-díjat kapott Molnár László. A szol­noki Szigligeti Színház társulatának színésze, aki már több darabot is rendezett, a Néprajzi Múzeumban vehette át az elismerést, rá Sipos Judit a kormányhivatalban folytatja A napokban mutatták be a Megyei Kormányhi­vatal új tisztviselőit. Sipos Judit, aki korábban a Szolnoki Főiskola Szolgáltatási és Informáci­ós Irodáját irányította, mostantól a hivatal ko­ordináció és szervezési főosztályát vezeti, szs Biróné dr. Boros Anikó az ^ jegyző Jászapátin A képviselő-testület múlt héten döntött Jász­apáti jegyzői álláshelyének betöltéséről. A be­érkezett pályázatok alapján a képviselők a helybéli Biróné dr. Boros Anikót választották meg a polgármesteri hivatal vezetőjének, bcs Lengyelországba várják a szolnoki vasútmodellezőket Krakkóig zakatolhatnak hama­rosan a Szolnoki Vasútmodelle- ző Klub kis vonatai. A napokban a megyeszékhelyen rendezett vasútmodell-kiállításon ugyanis együttműködési megállapodást kötöttek a lengyel vasútmodelle- zőkkel. Maciej Czapkiewicz, a krakkói vasútmodellező kör alel- nöke még csak szemlélőként vett részt a mostani kiállításon. Ám jövőre már egy lengyel tájat időző modul terepasztallal tér­nek majd vissza. A magyar vas­utakat azonban már hamarabb megcsodálhatják a krakkóiak. Mint Csilléi Bélától, a szolnoki klub elnökétől megtudtuk, meg­hívást kaptak egy lengyelorszá­gi bemutatóra. ■ T. J. Tanúsítvány. Ünnepélyes keretek között átadták a tanúsítványokat a vörös­keresztes önkénteseknek szerdán az egészségügyi szakiskolában, tájékozta­tott Nagy Ágnes Ildikó, a Vöröskereszt megyei igazgatója. Képünkön Barta Lászlóné tagintézményvezető adja át a dokumentumot Papp Izabellának. Több ideig is dolgoznának a falusiak- Nagy szükség lenne közmun­kásokra így tél végén, a kerti munkák közeledtével - mondta Vékonyné Házi Eszter, Hunyad- falva polgármestere. - Az utcák, a temető rendbetételére a hoz­zánk hasonló kis önkormányzat­oknak nincs elegendő embere. Májustól egy főt hat hónapig na­pi nyolc órában foglalkoztatha­tunk. Tizenkét helybélinek pe­dig csupán két hónapig tartó munkát tudunk majd biztosítani napi négy órában, a közmunka­program keretén belül. Ez azon­ban csak átmeneti segítséget je­lent az embereknek. Hiszen a le­dolgozott napjaik száma alapján még nem lesznek jogosultak jö­vőre bérpótló juttatásra. ■ B. B. I I i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents