Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám
6 2011. MÁRCIUS 16., SZERDA GAZDASAG Költségvetési hiány: még szigorúbb lehet az EU Politikai megállapodásra jutottak az EU-pénzügyminiszterek kedden Brüsszelben az euróövezet pénzügyi stabilitását tovább segítő hat jogszabályról - jelentette be az elnöklő Ma- tolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A miniszterek közös tárgyalási mandátumra jutottak, amelyek alapján a tagállamok tanácsa megállapodhat az ügyben az Európai Parlamenttel (EP). Matolcsy történelminek nevezte a miniszteri megállapodást. A magyar elnökség reményei szerint a fél év végére az EP-vel is létrejöhet a megegyezés. Négy jogszabály ügyében az EP-nek együttdöntési joga van, kettő esetében a tanácsnak konzultálnia kell a képviselő- testülettel. A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Egyikük az úgynevezett megelőző ágra vonatkozik, amikor a költségvetési hiány az adott országban még nem éri el a 3 százalékos tűréshatárt. A másik a kiigazító ágat erősíti: olyankor alkalmazzák majd, ha egy-egy ország már a túlzott deficit miatti eljárás alatt van. Egy harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Ezentúl már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhat az EU, hanem már az előtt, megelőzési jelleggel (kamatozó betét formájában). Később a bírság a hiánycéltól való, jelentős eltérés és ismétlődő nemteljesítés esetén akár a bruttó össztermék (GDP) 0,5 százalékát is elérheti. ■ Olli Rehn: Jó az irány világos jeleit látja az Európai Bizottság a március elején bejelentett Széli Kálmán-terv- ben foglalt intézkedéseken annak, hogy Magyarország jó irányba tart a pénzügyi konszolidáció útján - jelentette ki Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi biztos. Az Európai Bizottság további részleteket szeretne megismerni a magyar tervekkel kapcsolatban, különös tekintettel a hiányra, a hosz- szabb távra ható szerkezeti jellegű intézkedésekre. Kiváltják a korkedvezményt korai nyugdíj Kiszámítható életpályamodellt ígér helyette a kormány A kormány életpályamo- dellel váltaná ki a korkedvezmény intézményét, mivel az ország nem engedheti meg magának, hogy 40-50 éves emberek nyugdíjba menjenek. Az érdek védők szerint az érintett munkakörök olyan, mással nem kiváltható terhet jelentenek, amelyet nem lehet az időskori nyugdíjig végezni. Kun J. Viktória „Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a jó erőben lévő, tapasztalt, a negyvenes-ötvenes éveikben járó rendőrök, tűzoltók, katonák nyugdíjba menjenek” - érvelt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése mellett. „Nekik más motivációt kell nyújtani. Olyan életpályamodellt, amely vonzóvá teszi ezeket a hivatásokat, normális fizetést, munkakörülményeket, társadalmi megbecsülést biztosítani”- magyarázta. A hír hallatán elsőként a rendvédelmi szakszervezetek fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez, de azóta tiltakozik szinte valamennyi dolgozói érdekvédő. Az indulatokon kívül komoly szakmai érvek is szólnak a kedvezmény megtartása mellett. Az érintettek szerint az, amikor a szóvivő 40-50 éves rendőröket vagy tűzoltókat említ, árulkodik arról, nem tudja, mi indokolja a megkülönböztetést. „Az utcai rendőrök legtöbbje 25-28 év után mozgásszervi megbetegedéssel küzd, kevés olyan utcai rendőr vagy tűzoltó van, aki nyugdíjazása után még hosszú évekre számíthat”- hoz példát Bárdos ludit szakszervezeti vezető. De konkrétumokkal érvel a vegyiparban dolgozók érdekvédője is, aki megdöbbentőnek, minden szakmaiságot nélkülöző, példátlan lépésnek titulálta a hírt. Székely Tamás szerint elképzelhetetlen, hogy a megterhelőbb munkakörök elsősorban az egészségben, a szociális kapcsolatokban okozta károkat, illetve a megnövekedett munkahelyi kockázatokat pénzzel vagy bármilyen más eszközzel lehetne ellensúlyozni. A kormány Is tűzoltással próbálja menteni a helyzetet. A tűzoltókat amúgy senki nem irigyli, mert ők is stresszes és igen veszélyes munkát végeznek nem sok pénzért, csakúgy, mint a rendőrök és sok más szakma képviselője í' fp \ / / ,. • ? V; / 7 Az érintett szakmákban elképzelhetetlen az aktív munka a klasszikus nyugdíjkorig. A több műszakban dolgozóknál végzett felmérése épp most zárult. Ebből világosan kitűnik: a felborult életritmus súlyos alvászavarokat okoz, amely komoly betegségeket idéz elő. „Azoknak a nőknek a körében, akik éjszaka nem alszanak, gyakoribb az emlőrák előfordulása, mert az attól védő hormon éjszaka, alvás közben termelődik. De nő a magas vérnyomás gyakorisága, a koleszterinszint, az infarktus előfordulása” - mondja a szakszervezeti vezető. Statisztikái alátámasztják azokat az adatokat, amelyeket az egészségügyben, vegyiparban, bányászatban dolgozók az átlagnál messze rosszabb egészségi állapotáról, életkilátásairól publikáltak. A döntés egyébként egy aktív érintettet is arra indított, hogy nyilvános levélben védje meg kollégáit, sorstársait. Ecseti Balázs tűzoltó ezt írja Facebook- oldalán: „Hányán kaptatok teleExtra járulékot fizetnek utánuk A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJ azokat illeti meg, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján olyan munkakörben dolgoztak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas. A hosszú idő férfiak esetében legalább 10 év, amely alapján két év korkedvezmény jár. A nők esetében 8 év alapján jár a két év korkedvezmény. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár. A korkedvezményes nyugdíj fedezetére a munkáltatónak a 24 százalékos munkáltatói nyugdíj-biztosítási járulékon felül további 13 százalékos járulékot kell fizetnie. font a főnökeidtől, hogy van 5 órátok összepakolni, és irány az árvíz vagy az iszap? Aztán lehet ott megszakadni és büdös, rohadt tornatermekben 2-3 órákat »aludni«. Parancs, az van. Ha a lakóhelyedtől távol vagy, ezt a tényt be kell jelentened. Mindig elérhető kell legyél” - sorolja a sorok szerzője, aki nem panaszként írja, a hivatását imádja, de amikor belépett, vállalt valamit. Tudta, ezekért a kényelmetlenségekért, a feszesebb életvitelért a társadalom kompenzálni fogja. „Mert tiszteletben tartják, hogy 20-25 évig komolyan odatettük magunkat. Hogy oda mentünk, ahonnan más fut”- szól a levele. Magyarországon hárommillió nyugdíjas van, ebből 320 ezren korkedvezményes öregségi juttatást kapnak. Hazánkban a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére a nyugdíjba lépők átlagéletkora 58 év. A teljes nyugdíjrendszer reformjával az idén 12 milliárd forintot takarít meg a kormány. Ez az összeg jövőre 93, 2013-ban pedig 129 milliárd forint lehet. Korkedvezmény más országokban Lengyelország: különleges feltételek mellett, vagy különös jellegű munkahelyeken végzett munka esetén Spanyolország: nehéz, mérgező, az egészségre ártalmas vagy veszélyes munkát végzőknél Görögország: nehéz fizikai vagy egészségtelen munkakörben Németország: a bányászokra különleges szabályok vonatkoznak; alapos vizsgálat előzi meg DÁNIA: az jogosult, aki mentális, fizikai vagy szociális okokból munkaképtelenné válik Észtország: 5-10 év korkedvezmény jár egyes nehéz vagy veszélyes munkakörben dolgozóknak, pl. bányászoknak, pilótáknak, tengerészeknek. Finnország: 58 és 64 év közöttieknek jár, akik a munkakörüket nem képesek a továbbiakban ellátni Brüsszel eljárást indított a távközlési válságadó miatt Budapest Szijjártó: Megfelel az uniós szabályoknak ez a fajta különadó - Két hónap van a hivatalos válaszra Az Európai Bizottság hétfőn jogsértési eljárást indított Magyar- ország ellen a távközlési adó miatt. „A Bizottság attól tart, hogy az adó összeegyeztethetetlen az uniós távközlési szabályozással, amely előírja, hogy a távközlési szolgáltatókra csak olyan különdíj vethető ki, amely közvetlenül hozzájárul az ágazat szabályozási költségeinek fedezéséhez” - áll a bizottság közleményében. A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján Brüsszel azon az állásponton van, hogy a távközlési adóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségeihez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással. A 2010. évre esedékes különadót tavaly decemberben kellett befizetni. Várakozások szerint a távközlési ágazatra kivetett különadónak éves szinten körülbelül 220 millió eurós bevételt kell eredményeznie. A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van, hogy megválaszolják a hétfőn kiküldött hivatalos felszólító levélben felvetett kérdéseket. A kormány szerint a távközlési különadó megfelel az EU-s jogszabályoknak - reagált Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő az MTI-nek. Azzal indokolta válaszát, a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Mint kifejtetLemaradtunk GSM-ügyben, ezért is figyelmeztetnek az európai bizottság hivatalosan felszólította Magyarországot és Spanyolországot, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az uniós GSM-irányelvnek is, azaz biztosítsák, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb mobilszolgáltatások, például mobilinternet céljára igénybe lehessen venni. A tagállamok megállapodtak, a módosított GSM-irányelvet 2010. május 9-ig átültetik nemzeti jogukba. Magyarországot és Spanyol- országot az uniós jogsértési eljárás keretében szólítják fel ennek megtételére. Ha Magyarország és/vagy Spanyolország két hónapon belül nem értesíti a bizottságot a módosított GSM- irányelvekkel kapcsolatos intézkedésekről, a bizottság a bíróság elé idézheti őket és pénz- büntetés kiszabását kérheti. ^»*£0 | ''„sár. Szijjártó: Időre megkapják a választ te: „ezen szektor meglehetősen nyereséges vállalatainak korábban nem volt lehetőségük arra, hogy arányosan bekapcsolódjanak a közteherviselésbe”. Ez a törvény teremtette meg annak lehetőségét, hogy a teherviselésből arányosan és közösen vehessék ki részüket, és ez megfelel az európai uniós értékeknek és előírásoknak - tette hozzá. Szijjártó Péter elmondta azt Is: a hivatalos felszólító levelet Magyarország még nem kapta meg, de „ahogy kézhez kapjuk, azonnal előkészítjük a válaszadást”, és a kormány az előírt határidőn belül válaszolni fog az Európai Bizottság kérdéseire, felvetéseire. ■ k i t 4
