Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-07 / 31. szám
2011. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ ■■■■■■■ untiL/nonu Osztozzunk-e a közoktatáson? kisfalvak Társulni muszáj, de félő, saját iskola híján oda a falu megtartóereje A Kehi dolga lesz majd a magánpénztárak vagyonvizsgálata Hogyan érdemes ellátni közoktatási feladataikat a kisfalvaknak? Együttműködve sok pénzt megspórolható, de többen attól tartanak, mégis elveszik a falu megtartóereje. Zsámboki András Andocs észak-somogyi kistelepülés, Mátyásdomb Dél-Fejér megyei. Egymástól nem egészen 40 kilométerre fekszenek, a kistérségi társulásokról szóló önkormányzati tanmesében mégis egymással ellentétes szereplők. An- « docs az együttműködésben élta- I nuló, így gazdálkodóként Is egy- | re jobban megy neki. Mátyás- | domb a dacoskodó sereghajtó, 1 csökönyösen a maga útját járja, ezért folyton folyvást pórul jár. Andocs 23 másik Koppány- völgyi településsel társulva közös szociális intézményt alapított, együtt tartják fenn az óvo- dát-iskolát, közösen vásárolják az iskolabuszt. Egy-egy feladatra kevesebbet költenek, a társulást ösztönző közponü normatívákból mégis többre futja. Mátyásdomb ezzel szemben foggal-körömmel ragaszkodik egyetlen saját intézményéhez, a nyolcosztályos általánoshoz, pedig az érte járó normatív támogatás egyre fogy, az oktatási költség egyre nagyobb hányadát kell saját forrásból fedeznie. Az iskola megeszi a falufejlesztést: tíz Egy harmadik falu, a Somogy megyei Tab is az iskolabusz közlekedtetését választotta, így jobban megéri nekik Recept helyett kinek mi az előnyösebb - van, ahol jobb az iskolabusz AZ ALAPNORMATÍVÁN kívül a többcélú kistérségek különféle további normatívákat kaphatnak. „A rendszer előnye: a településszerkezeti, demográfiai adottságokhoz minden kistérség megtalálhatja a lakóinak a legkedvezőbbet - mondta Farkasné Szabó Ildikó. Az Andocsot is magában foglaló Koppány-völgye Kistérségi Társulás munkaszervezetének vezetője szerint van, ahol érdemes tagintézményként megtartani az iskolát, van, ahol hasznosabb iskolabuszos bejárást kialakítani. A finanszírozási szabályok különböző megoldásokat tesznek lehetővé. „A mi társulásunk területén szembe kellett nézni a rohamos gyermeklétszám-csökke- néssel, az óvodák-iskolák kihasználtságával éppúgy, mint a közszolgáltatásoknak a széttagoltságból fakadó gyenge-kiegyensúlyozatlan színvonalával" - hangoztatta Farkasné. Náluk sikeres volt az intézményi átszervezés. Az óvoda és az alsó tagozat helyben maradt - a felsős tanulók különbusszal, kísérővel utaznak napi, oda- vissza nem egészen félórát Minden gyermeknek helyben elérhetővé vált a pedagógiai szakszolgálati ellátás: a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés, az alapfokú művészetoktatás, 30 százalékkal 97 százalékra nőtt a szakosellátottság szintje. éve egyetlen méter járdát sem újítottak föl Mátyásdombon. „Könnyű azt mondani, hogy társuljunk be az enyingi általános iskolába, mert akkor anyagilag jobban járunk. Éppen csak a falu jövőjét veszítenénk el vele” - mondta lapunknak Mátyásdomb polgármestere. Tilhof István szerint a gyerekeik így csak aludni járnának Mátyásdombra, minden más Enyinghez kötné őket. „Ha felnőnek, soha vissza nem jönnek hozzánk” - mondta. A kistelepüléseknek nincs vagy kevés a saját bevételük. A lakosság öregszik-fogyatkozik. Szociális-egészségügyi feladat viszont bőven van. A állástalanokat el kell látni, az idősek gondoskodásra szorulnak, ezt tisztán az állami pénzből megoldani bajos... Ezért találták ki, hogy a társulást közfeladatokra. Ösztönző kiegészítő normatívákat is küátásba helyeztek. A közoktatásban már a korábbi fejkvótarendszer is összefogásra ösztönzött. Ha két szomszédos falu külön taníttatta tíz-tíz elsőosztályosát, összesen húsz gyerekre jutó normatívából két tanítói bért kellett fizetniük. Ha összevonták az osztályokat, ugyanannyi normatívából egy tanítói bért kellett csak kigazdálkodniuk. 2006 és 2011 között felmenő rendszerben új finanszírozási formát vezetnek be, amely a pedagógusok teljesítményét a számítási képletbe illesztett mutató révén is figyelembe veszi. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e - jelentette be Selmeczi Gabriella vasárnap. A nyugdíjvédelmi megbízott emlékeztetett: megígérték, átvilágítanak minden egyes fillért. Ennek érdekében hétfőn benyújtanak a parlamentnek több törvénymódosítást. Fel fogják hatalmazni a Kehit az átvétel-átadás folyamatának ellenőrzésére is. Sőt, visz- szamenőlegesen is megnézi majd a magánkasszák működését. A vizsgálat a befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. kötött szerződésekre is kiterjed. Arról, hogy a pénztárban maradókra is kiterjed-e a vizsgálat, azt mondta: az egész vagyonállományt fogják vizsgálni. ■ „Alkomtánysértő lehet” a pénztártagok vagyonát államiként kezelni. Alkotmányosan aggályos lehet az alkotmányjogász szerint, ha a kormány alá rendelt Kehi vizsgálódna. Kolláth György a Független Hírügynökségnek elmondta, az Országgyűlés közpénzügyi ellenőrző szerve az ASZ, amely vizsgálhatná az adófizetői befizetések sorsát. A magánpénztárakban lévő vagyon a pénztári tagoké. Olyan törvény, ami ezt kvázi állami tulajdonként kezeli, nyilvánvalóan alkotmánysértő. ■ HIRDETÉS AZ ORMOKRA NEM HÍVJÁK AZ EMBERT, ODA FÖL KELL KAPASZKODNI. PRIVATE
