Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-01 / 26. szám
6 2011. FEBRUÁR 1., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2011. január 31-én 22 900 22S00 22700 22600 22500 22 400 223< Nyitóérték: 22 743 Záróérték: 22709 ........................ 1 \ L.......... .............................4.....1 Előző heti ] Változás:-0,62»] záróérték: 15.30, a Ne* Vork-iA ..... 23 850 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Egls Utolsó ár (Ft) Változás (%) 21500 1,41 Millió Ft 142 Richter 42 450 0,81 1573 Synergon 506 0,59 4 Mól 22 350 0,02 2 679 Econet 90 0,00 15 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény RFV Utolsó ár (Ft) Változás {%) 8960 -2,60 Millió Ft 72 MTelekom 541-2,16 740 ANY 725-1,76 2 OTP 5565-1,66 10 461 Fotex 386 CN O 8 A BUX index az elmúlt napokban 23300 n ?nn 23245 ............oá ina...Jr\.......... 23 100 23 000 22900 22 77 xnn 22 985 / 77 700 22791 22850 22600 prof 01.21 01.24 01.25 01.26 01.27 01.28 //naP FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 01.31.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 201J, augusztus 56000r MALMI BÚZA i*f 4*.K1<5 Kn! 20lT.lmárcius ■ 7650661c TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 59 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. március 135500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 31-én 1€ 1$ 1CHF t t t 273,30 Ft 200,31 Ft 212,46 Ft +1,37 Ft. +2,17 Ft +2,85 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó | Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank" 7,50 FHB1 *7,00 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank25,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.31.) Vételi Eladási | Allianz Bank 266,76 280,44 Budapest Bank 265,18 281,58 CIB Bank 261,83 283,65 Citibank 262,74 284,64 Erste Bank 266,23 281,57 K&H Bank 265,26 280,54 MKB Bank 266,27 279,93 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 266,46 278,44 Emelkedő nyugdíjkorhatárok szigorítások Nyugdíjreformokkal mentenék a deficites büdzséket Görögországban népharagot váltott ki tavaly a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelése. Európában szinte mindenhol hasonló intézkedéseket terveznek Több európai országban is rossz híreket kaptak a leendő nyugdíjasok az elmúlt napokban, mivel szinte mindenhol a nyugdíjkorhatár emelését tervezik, Magyarországon például 62-ről 65 évre. Munkatársunktól A deficitproblémákkal küzdő euróövezeti országok költségvetési konszolidációjának egyik kulcseleme lett a nyugdíjreform. Spanyolországban a korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről pénteken döntött á szocialista kabinet. A szakszervezetek any- nyit kiharcoltak Jósé Luis Rodriguez Zapatero kormányával szemben, hogy azok, akik 38,5 éven keresztül fizették a járulékukat, továbbra is nyugállományba vonulhatnak 65 évesen. Dániában Lars Lökké Rasmussen kormányfő jobbközép-liberális kabinetjének múlt héten bemutatott reformterve egyfelől a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát kívánja biztosítani a 2014-ig 67, később pedig 71 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral. Másrészt így próbálnák megakadályozni azt, hogy a társadalom elöregedése akut munkaerő- hiányt okozzon, és ezzel megfojtsa a gazdaság életképességét. Magyarországon jelenleg kúszik fel az öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre. Az 1952 előtt születettek számára még az előbbi az irányadó érték, majd minden évvel 180 nappal emelkedik a korhatár, így az 1957-ben vagy az után születettek esetében a korhatár eléri a 65 évet. Az öregségi nyugellátásra való jogosultság további feltétele az, hogy az illető legalább húszévnyi szolgálati idővel rendelkezzen. Ennél kevesebb "biztöáfífötti jogviszony mellett résznyugdíj jár a nyugállományba vonulóknak, 15 • SPANYOLORSZÁG A korhatár 65-ről 67 évre történő emeléséről döntött a kormány • DÁNIA 2014-ig a jelenlegi 65- ről 67 évre emelné a kormány a nyugdíjkorhatárt, amelyet hosszabb távon 70 év főié vinnének • GÖRÖGORSZÁG Athén 2010 májusában döntött a korhatár azonnali 65 évre történő emeléséről, ezt 2020-ban vizsgálják felül • FRANCIAORSZÁG A párizsi nemzetgyűlés 2010 októberében hagyta jóvá a nyugdíj- korhatár 60-ról 62 évre történő emelését évnél kevesebb szolgálati idő mellett azonban már ez sem. Egy tavalyi módosítás szerint a legalább 40 évnyi jogosultsági idővel rendelkező nők koruktól függetlenül kérhetik nyugellátásuk megállapítását. Az időskori ellátás 40 évnyi szolgálati idő mellett jelenleg az illető átlagos nettó bérének 80 százalékát teszi ki. Az ennél rö- videbb munkaviszonyt a jogszabály 1-2 százalékos nyugdíjcsökkentéssel „honorálja”. Léhétőség van arra is, hogy valaki a korhatár betöltése előtt vonuljon nyug• Németország A berlini törvényhozás 2007 tavaszán hagyta jóvá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre történő emelését, 45 évnyi járulékfizetés után 65 évesen vissza lehet vonulni • litvániaA vilniusi kabinet 2010-ben döntött arról, hogy 65 évre emeli a korhatárt 2012 és 2026 között, de a törvényhozáson nem ment át a javaslat • ÉSZTORSZÁG Egy 2010. tavaszi döntés értelmében 2026- ig 65 évre emelik a korhatárt nők és férfiak számára egyaránt FORRÁS: VG-GYŰJTÉS állományba. Az 1950-ben született férfiak, valamint az 1952- ben vagy 1953-ban született nők 40 évnyi szolgálati idő mellett „büntetés" nélkül megtehetik ezt, amennyiben pedig 37 és 39 év közötti szolgálati idővel rendelkeznek, csökkentett összegű előre hozott nyugdíjat kaphatnak. Ennél szélesebb körű előre hozott nyugdíj illeti meg azt az 1951-ben vagy az után született férfit és azt az 1959-ben vagy az | után született nőt is, aki szintén rendelkezik 37 évnyi szolgálati idővel. Amennyiben a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárhoz az illetőnek maximum egy éve hiányzik, havi 0,3 százalékot „bukik el” a nyugellátásából, ennél korábbi nyugállományba vonuláskor pedig havi 0,4 százalékot. Ezek a szabályok a Bajnai- kabinet nevéhez köthetők, nemrég azonban Orbán Viktor kormányfő is kilátásba helyezte az előre hozott és kedvezményes időskori nyugdíjazás szigorítását. Ez mindenekelőtt a rokkantsági ellátásokat érinti majd. A 65 évnél fiatalabb nyugdíja- i sokra vonatkozó jövedelmi korlát emelését tervezi a német kereszténydemokrata-liberális koah'ció. A nyugdíjból és a kiegészítő keresetből származó jövedelem összege nem haladhatja meg az aktív időszakban elért | legutolsó bruttó fizetést. Nyugdíjreformok Európában Megújították a kollektív szerződést axel Springer Hosszú tárgyalássorozaton egyeztettek a Sajtószakszervezettel Hosszabb tárgyalássorozat befejeztével találkozott kiadónk menedzsmentje a Sajtószakszervezet vezetőivel. A megbeszélésen megújították a kollektív szerződést, mely az első változat óta immár a huszonegyedik a sorban. Az Axel Springer magyarországi cégcsoportja nevében dr. Bayer József ügyvezető igazgató, a Sajtószakszervezet részéről pedig F. Kováts Éva elnök és Tripolszky László társelnök írta alá a dokumentumot, melynek rendelkezései február 1-jétől hatályba lépnek. A kollektív szerződés irányadó a cégcsoport valamennyi alkalmazottja munkaviszonyában kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat formájában. ■ Képünkön: dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, F. Kováts Éva, a Sajtószakszervezet elnöke és Tripolszky László társelnök aláírta a kollektív szerződést, amely mától lépett hatályba Közel százezren döntöttek a magánkasszák mellett i A magánkasszáknál maradó nyugdíjpénztári tagok száma akár a 100 ezret - a pénztári tagok számának több mint a 3 százalékát - is elérheti számításaink szerint a hosszabb nyitva tartással üzemelő ügyfélszolgálatokon. Délután négy óra körül a már regisztrált és iktatott nyilatkozók száma közel 92 ezer volt, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság (ONYF) sajtótitkára arányosított becslést a majdani végeredményről nem kívánt közölni. Az biztos, hogy aki este hat óráig sorszámot kapott, mindenképpen sorra is került - tette hozzá Szőke Lovas Zsuzsa. Mivel tegnap volt az utolsó esély a nyilatkozatok megtételére, már kora reggel kígyózó sorok álltak a nyugdíjfolyósító mindhá rom budapesti irodájánál, azonban néhány órával később az ügyintézés már zökkenőmentesen haladt. Beigazolódtak azok a várakozások, hogy a maradók döntő többsége az utolsó pillanatban fog nyilatkozni. Aki a magánrendszert választotta, annak személyesen kellett nyilatkoznia erről a 36 nyugdíj- biztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazga■ A maradók többsége az utolsó pillanatokban nyilatkozott. tóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehették nyilatkozatukat. Aki nem nyilatkozott, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők tesznek. Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az államnak utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot; a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. ■ A szolidaritás mellett érvelt Brüsszelben Orbán Az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy belső vitáiban szembeállítsák a versenyképességet és a szolidaritást, mert akkor az utóbbi veszíteni fog - jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Brüsszelben, az Európai Bizottságnak az unió felzárkóztatási (kohéziós) politikájáról rendezett konferenciáján. A kormányfő hangoztatta, azt is ki kell mondani, hogy a kohéziós politika nem egyszerűen redisztribúciós, a forrásokat újraelosztó politika, hanem egyúttal versenyképesség-javító rendszer is. Szerinte az ebből eddig részesedő régiók jelentős eredményeket tudtak felmutatni, javult a versenyképességük, megindult a felzárkózásuk. ■
