Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-24 / 46. szám
ÚJ NÉPLAP -2011 FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 5 FELSŐ-JÁSZSÁG Komoly nehézségeket okoz a hiány kezelése Nincs szakmai utánpótlás ruhaipar Csakis saját erejükre, hozzáértésükre támaszkodnak Az évekkel ezelőtt létrehozott jászsági iskolafenntartó társulás egyre nagyobb anyagi tehervállalásra készteü a résztvevő helyhatóságokat. Sári Ferenc Pusztamonostor polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy képviselőtestületük nemrégiben elfogadta a 2011-es költségvetést. A falu éves gazdálkodásához összességében 189 millió forintra volna szükség. A jelenleg ismert számok szerint összességében 27 millió forint működési hiánnyal kell számolniuk. A településen azonban nincs olyan plusz bevételi lehetőség, amellyel jelentős mértékben csökkenteni lehetne a hiányt. Havi szinten 2,5 millió forinttal kell pluszban hozzájárulni a fenntartói társulásban működő általános iskola és óvoda költségeihez, amely így 30 millió forintos hozzájárulást tesz szükségessé egész évre vetítve. Lényegében ez az összeg jelenü a működési hiányt a falu gazdálkodásában. Mindezt valamelyest csökkentették azzal, hogy a polgármester lemondott a költségtérítéséről, illetve megnyirbálták a civil szervezetek támogatását. Kovács István (jobbra) úgy véli, hogy a ruhaiparban elért eredményeiket a jó szakmai vezetőknek és jól képzett szakmunkásoknak köszönhetik ■ A településen azonban nincs olyan plusz bevételi lehetőség, amellyel jelentős mértékben csökkenteni lehetne a hiányt. A szomszédos Jászágón is az oktatási intézmények fenntartásához szükséges plusz hozzájárulás előteremtése okozza a legtöbb fejtörést. Szlávik József polgármester elmondta, hogy a beterjesztett költségvetésben - még nem sikerült elfogadni - rekord nagyságrendű működési hiányt kell kezelni. A most látható számok alapján éves költségvetésükben 27 százalékos nagyságrendű működési hiánnyal kell számolni. Ilyen mértékű hiányt még nem tapasztaltak az önkormányzatiság elmúlt évtizedeiben. - A hiány kialakulásának egyik legnagyobb forrása, hogy a legkisebb település vagyunk ugyan az intézményi fenntartói társulásban (Jászágó mellett Pusztamonostor, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákó- halma, Jászdózsa, Alattyán, Jásztelek, Jánoshida tartozik ide), de fajlagosan Jászágónak kell a legnagyobb arányú plusz hozzájárulást befizetnie. ■ B. Cs. A rendszerváltást követően a változó jogi, gazdasági környezetben kevés nagy múltú ruhaipari gyár tudott fennmaradni. A jászapáti Xanta Ruhaipari Kft. 63 éve ugyanazzal a profillal, 30 éve ugyanazon menedzsment irányításával működik. A ruhaipari ágazatban nagy gondot jelent a szakemberhiány. Illés Anita A magyar ruhaipar a kilencvenes években válságba került. Korábban jelentős belső piaca volt a termékeknek, valamint erős volt a szocialista export. Kovács István, a Xanta Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ez a fajta piaci irány azt jelentette, hogy óriási termék- mennyiséget le lehetett gyártani és el lehetett adni belföldön, külföldön egyaránt. — A rendszerváltás idején egyik napról a másikra kiesett a szocialista exporttevékenység, majd a belföldi értékesítés is fokozatosan visszaszorult. Megszűntek a nagy ruhagyárak és különböző kis egységek alakultak. Az ágazatban ma is a kis- és középvállalkozási formák léteznek. A változásokat azért lehetett sikeresen túlélni, mert fellendülés volt a tőkés bérmunka területén, amely közvetlenül és közvetve is munkát biztosított. Kifejezetten azok a cégek tudtak talpon maradni, akik saját erejükre, saját szakmai hozzáértésükre, a megújuló piaci igényekre összpontosítottak. Bonyolultabb, kisebb szériák iránti igény jelent meg a piacon, amelyhez igazodtunk - véli Kovács István. A jászapáti cég 1990 óta kizárólag bérmunkában dolgozik európai uniós országokba, főként Ausztriába, Németországba, Hollandiába és Olaszországba. Elsősorban női és férfi felsőruházati termékeket készítenek, az osztrák piac igényli a bajoros népviseleti jellegű, vadász stílusú ruházatot. A foglalkoztatottak hatvan százaléka szakmunkás. Elért eredményeiket a jó szakmai vezetőknek és jól képzett szakembereknek köszönhetik, akik már harminc éve vagy ennél több ideje a cégnél dolgoznak. — Ez egy jelenlegi állapot, mert sajnos a szakember-utánpótlás teljesen elapadt. Valamikor volt egy elfogadható szakmunkásképzés, a cégünk is bekapcsolódott a gyakorlati képzésbe. Ezt másfél éve fel kellett adni, mert nincs varró szakmunkástanuló. A jelenlegi rendszerben ennek a szakmának nincs utánpótlása. Ha tisztázódna, hogy negyven éves munkaviszony után kik mehetnek el nyugdíjba és elmennének a szakemberek, akkor nem tudnánk új dolgozókat felvenni, mert nincs megfelelő szakmunkás. Olyan szakemberekre van szükség, akik varrni tudnak, szorgalmasak és fejben is felkészültek — elemzi a jelenlegi helyzetet Kovács István. születésnapos vezető megoldani a szakmai utánpótlást. Meglátásom szerint mindenhol azok a cégek maradnak fenn, ahol egy kis megszállottság is van a vezetőkben, munkavállalókban a szakmájuk iránt - véli Kovács István. Kovács István Megszállottság is kell a fennmaradáshoz - állítja a kovács István, aki éppen ma ünnepli hatmnadik születésnapját és életét meghatározza a ruhaipar, a cég jövőjét tekintve bizakodó. - Ami a piaci oldalát illeti, megítélésem szerint a következő 4-5 évben nem hiszem, hogy olyan váltó zások állnak be, ami ezt jelentősen befolyásolná. Nem lehet tudni, hogy milyen hazai jogi, közgazdasági környezetben kell dolgozni, reméljük ez is kialakul. Nehéz, komoly feladat lesz Egyeztetnek a 32-es főút megerősítéséről megkezdődött a 32-es számú főút felújításának, megerősítésnek előkészítése. Sári Ferenc, Pusztamonostor polgármestere lapunknak elmondta, a napokban közlekedésbiztonsági, és műszaki szempontból is tájékoztatót kaptak az érintett települések vezetői a tervezett beruházásról. Hozzátette, sok reményt fűznek a községüket keresztülszelő fő közlekedési útvonal felújításához és a kiegészítő fejlesztésekhez. Elkezdődött az önkéntes tűzoltók képzése jászágón az elmúlt hét végén megkezdődött a helyi önkéntes tűzoltók negyven órás képzése. A képzésre negyven helybéli jelentkezett akik közül nagyon sokan a 18 év alatti fiatal korosztályt képviselik. A képzés eredményeként a falu tűzbiztonságának további javulását várják a helybéliek. Száz százalékhoz közelít a burkolt utak aránya jászfényszarun idén két ütemben, összesen huszonnégy helyszínen építenek utakat, illetve az önkormányzat a még burkolat nélkül kisebb utcák, zsákutcák útjainak fedésére is megrendeli a terveket. Amennyiben ez utóbbi fejlesztést is végrehajtják, a városban 98-99 százalékos lesz a burkolt utak aránya. Már készülnek a hadjáratra Dózsán az egykori huszárkonyha leleményességét, találékonyságát, a magyar műveltség népszerűsítését célzó versenyt terveznek Jászdózsán, a dicsőséges tavaszi hadjárat emléktúrájának színesítésére. A hagyományőrző főzőversenyt április 3-án, a település főterén rendezik, ahol az ételek ízvilága mellett a tálalás és az elkészítés külsőségeit is értékelik. SZ0U0N.hu További jászsági információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Zajlik az informatikai fejlesztési program Nagykorúvá vált a fényszarui hagyomány bál A településen élő és az elszármazott tehetségek bemutatója is a rendezvény Jászárokszálláson a Széchenyi István Általános Iskolában immár lezárult annak a fejlesztési programnak a második fejezete, amely eredményeként jelentős mértékben bővithették az oktatási intézmény infokommunikációs rendszerét. Korábban a kompetencia alapú oktatás bevezetése kapcsán sikerült fejleszteni az oktatást segítő informatikai rendszert, amelyre épülve most újabb állomást zárhatott le az intézmény. Az önkormányzattal együttműködésben ugyanis, egy sikeres pályázat eredményeként összességében 73 tanulói laptopot-illetve az ehhez kapcsolódó tanári laptopokat és kiegészítő eszközöket - szerezhetett be az intézmény. Ez utóbbi beszerzés 9,8 millió forintos fejlesztést tett lehetővé az intézményben. Mint azt a programot lezáró tájékoztatón Gergely Zoltán polgármester, illetve Csömör János igazgató is kifejtette, az egymásra épülő fejlesztések következő állomásaként, mintegy 19 millió forint értékben újabb 53 számítógép, valamint 12 digitális tábla beszerzésére nyílik lehetősége az intézménynek. A három programban összességében 62 millió forintot fordíthattak fejlesztésre, illetve képzésre az elmúlt évben. ■ Banka Cs. Műsoros estet és jótékonysági bált tartott az elmúlt hét végén, immár 18. alkalommal a Fény- szaruiak Baráti Egyesülete. Az immár nagykorúvá avanzsált rendezvény ismét jó hangulatban telt. A fényszarui kötődésű művészek bemutatója a kezdetektől jellemző volt a fényszarui rendezvényre. Dobák Attila és Szabó Krisztina énekművészek a muzsika, míg Csömör Csilla színművész - akit az ország a Barátok Közt Berényi Zsuzsájaként ismert meg -, Bordásné Kovács Katalin, Harmath József a vers és próza segítségével tette emlékezetessé az estet. A bemutatók után a talpalávalót a Vidia Együttes szolgáltatta, de A nyitótáncot most is a Borostyán táncklub egykori tagjai mutatták be a közönséget Marót Viki és a Nova Kultúrzenekar muzsikája is szórakoztatta. Természetesen ez alkalommal is megválasztották a Bál szépét (Pál Hajnalka) és udvarhölgyeit (Nagy Klaudia és Vass Annamária). Az est tiszta bevételét - tudtuk meg Tóth Tibortól, a rendezvényt szervező egyesület elnökétől -, amely ez alkalommal 335 ezer forint volt, civil közösségük éves programjainak megvalósítására fordítják. Felmerült — a kuratórium később hoz döntést —, hogy ösztöndíjpályázatot írnak ki a helyi tehetségek számára, illetve elképzelhető, hogy egy helyi emlékmű létrehozására fordítják az összeget. ■ B. Cs.