Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-21 / 43. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ 5 TISZA-TÓ Nem szabad lemondani az idegenforgalmi fejlesztésekről Milliárdok a víztározóra fejlesztés Harminc év után végre felfrissülhet a Tisza-tó — Az Új Széchenyi-terv egyik első eleme a Tisza-tó fejlesztése, melyben jól érzékelhető a korábbiakhoz képest bekövetkező szemléletváltás. Hangsúlyosan támogatjuk a családi kis- és középvállalkozásokat, a munkahelyteremtést és a már meglévő- ek megőrzését. A Tisza-tó fejlesztési lehetőségeit megfogalmazó stratégia az első olyan példa értékű program, ami a mi elvárásainkat fogalmazza meg — hangsúlyozta dr. Molnár Ágnes, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára annak a nagyszabású, kétnapos tanácskozásnak a megnyitóján, melyet Tiszafüreden rendeztek, s melynek célja a Tisza-tó fejlesztési lehetőségeinek ismertetése és az elképzelések összehangolása volt. A Tisza-tó lehetséges fejlesztési irányairól szóló előadásokban kitértek többek között a közelmúltban elfogadott Tisza-tavi kódex jelentőségére. Scitovszky Angelika, a Tisza-tó Fejlesztési Kft. ügyvezetője kifejtette: az elmúlt években az idegenforgalmi látogatottság elérte azt a szintet, amely már igen jelentős környezeti terhelést jelent a térségben. Ennek érdekében szükséges a nomád kempingeket, táborhelyeket felszámolni, illetve szervezett keretek közt lehetőséget biztosítani a természetkedvelőknek az általuk vágyott táborozási formára. Az egészségturizmus lehetőségeiről szólva dr. Beranek László tiszafüredi szakorvos úgy fogalmazott: a Tisza-tavi egészségturizmusban mostanáig átfogó fejlesztés nem történt, holott a koncepció már hat éve elkészült. A fejlesztéseket eddig akadályozták a települések közti érdekkülönbségek, holott a világban az egészségpiac az egyik dinamikusan növekvő szolgáltatási ágazat. Szabó Lajos, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának megbízott vezetője arról beszélt, hogy a folyamatos idegenforgalmi fejlesztésekről nem mondhatnak le, így nagy várakozás előzi meg a Robin Hód kalandszigetet, vagy a poroszlói Ökocentrum átadását, vagy a menetrend szerinti hajójáratok elindítását a települések közt. ■ Hatmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően újulhat meg térségünk egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, a Tisza- tó. Ugyanakkor a víztározó elsődleges feladata nem az idegenforgalom kiszolgálása, sokkal inkább a térség vízbiztonságának elősegítése. Szilvási Zsuzsa Hazánk második legnagyobb, egyben legfiatalabb tava 1978- ban született. Az úgynevezett második ütemű duzzasztási szinttel alakult ki a most ismert vízborítottság. A 70-es évek közepétől majdnem a rendszerváltásig folyamatosak voltak a tározórendezési munkálatok, ekkor építették ki az öblítőcsatornákat és a zsilipeket is, amelyek az élő Tiszát kötik össze a tóval, így biztosítva a folyamatos vízcserét, s általa az állandó jó vagy kiváló vízminőséget. Az elmúlt időszakban azonban sok fenntartási munka elmaradt, így most nagyobb ráfordítással kell ezt behozni. — A komplex Tisza-tó projektnek már az előkészítésére is közel 350 millió forintot fordítottunk. A térség több mint 350 ezer lakosát érinti a beruházás, amely uniós támogatással valósulhat meg a következő években. A fejlesztések célja a térségi vízpótlás és a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges vízi ökoszisztémák fenntartása, valamint a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigényének biztosítása - tudtuk meg Katona Gábortól, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság projektfelelősétől. A felújított rendszer megfelel majd az Európai Unió víz keret- irányelveinek, növeli a térség árA Tisza-tó kotrását már nem lehet tovább halogatni és a hullámverés elleni védelmet is meg kell oldani és belvízi biztonságát és javulnak a területen élő, egyedülállóan gazdag vízi életközösségek életfeltételei is. Az öblítőcsatornákat kikotorják, és rajtuk keresztül friss vizet juttatnak a tározó öblözeteibe. Az 5,82 milliárd forint összköltségű, 2014 nyaráig tartó Egyedülálló képződmény az Alföld közepén a tisza-tó több tekintetben is egyedülálló. Áthalad rajta az élő folyó, holtágakkal, monot- vákkal, szigetekkel szabdalt, vadregényes tájkép, gazdag növény- és madárvilág jellemzi. Természetes, hogy ma már egészen más arcot mutat a táj, mint 30 évvel ezelőtt A 80as évek közepéig többségében még nyíltvizes területet mostanra fokozatosan birtokba vette a természet Olyan szigorúan védett növények jelentek meg, mint a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol, vagy a vízi tök. munkálatok keretében beeresztő műtárgyakat és zsilipeket építenek és javítanak, fejlesztik a tározó létesítményeit, kialakítják a kedvező áramlási viszonyokat, továbbá a vízpótlást biztosító belső csatornarendszereket. A halak vándorlásának elősegítésére hallépcsőt is létesítenek. A projekt egyik fontos célja az ökológiai egyensúly Gábor több fórumon is beszélt a fejlesztésekről megteremtése. A tóban az utóbbi években túlszaporodott a súlyom, a rucaöröm és egyes hínárfajok, ezért jelentősen csökkent a nyíltvíz-fe 1 ület. Ez azonban gyorsítja elöregedési folyamatokat, így rontja a vízi élőlények életfeltételeit. Mivel a hullámok folyamatosan rombolják a töltéseket, rögzíteni kell a tó partvonalait is, illetve kialakítják azok hullámverés elleni védelmét. Javul a felszíni vizek minősége, s a vízi- és ökoturisták is szebb környezetbe látogathatnak majd el. Ugyanakkor a Tisza-tó és csatlakozórendszerei egyre növekvő szerepet töltenek be az Alföld vízgazdálkodásában, a vízhiányos időszakok kiegyenlítésében. ||HE!S^B93Hi Intézmény-átadásokról tárgyaltak Tiszafüreden többek között intézmény-átszervezésekről szóló előterjesztést tárgyalt a tiszafüredi képviselőtestület legutóbbi ülésén. így a testület korábbi határozatát megerősítve lát lehetőséget az Észter- lánc Óvoda és a Zrínyi iskola fenntartói jogának átadá- sára.az Egri Főegyházmegye részére. Ezen túlmenően elvi döntés születet a kollégiumi feladat megyei fenntartásba adásáról. legénybot és kunsági keszkenő a fiataloknak A kunsági Hagyományőrző Egyesület 2011-ben első alkalommal adott ki díjat gyermek- és ifjúsági korosztályon belül. Ez a díj elismerése annak a hagyományőrzést tükröző tevékenységnek, amit a díjazott folytat. A díjra jelölt fiú, Házi Tamás a legjellemzőbb kun használati eszközt, egy legénybotot, a lány, Juhász Anita pedig egy kunsági keszkenőt vehetett át. Kiállítók mutatkoznak be a fa bűvöletében szekér- és kocsimodell-ké- szítők, fafaragók mutatkoznak be azon a kiállításon, amely a napokban nyílt a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. A fa bűvöletében című tárlaton a városban, illetve a környező településen élő mesterek munkái láthatók. Laptopokkal szerelték fel a tagintézményeket kunhegyes közel 23 millió forintos pályázatot nyert el a tanulói laptop program bevezetéséhez szükséges informatikai eszközök beszerzésére. Ennek keretében a Dózsa tagintézmény 50, a Kossuth tagintézmény 26, Ti- szagyenda tagintézmény 14, míg Tiszaroff tagintézmény 80 tanulói laptopot, minden osztályfőnök tanári laptopot kapott, valamint a tagintézmények digitális anyaghoz, kiegészítő eszközökhöz is hozzájutottak. SZ0U0N.hu További Tisza-tavi információk a S20U0H.hu hírportálon olvashatók. Hívja az Új Néplap újságíróját! SZILVÁSI ZSUZSA elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-748-as telefonszámot hétköznapokon! Űj Néplap S Veronikát táncba hívták, esküvő lett belőle vidéki élet Tiszaszentimrén talált egymásra a katonatiszt-tárogatós és a balettmester Maga sem tudta, mire vállalkozik az egykori honvédzenész, amikor három évvel ezelőtt egy törökszentmiklósi nyugdíjasrendezvényen táncolni hívta a kiszemelt hölgyet. Amikor Torma Mihály táncra kérte Virág Veronikát, ő hamiskás mosollyal any- nyit mondott, hogy csak akkor megy, ha partnere tudja követni. Veronika ugyanis profi balettmester és koreográfus, annak idején a budapesti Balettintézetben végzett. Az első táncot még továbbiak 1 követték, egészen odáig, hogy tavaly ősszel össze is házasodtak. Azóta pedig Tiszaszentimrén élik a falusi nyugdíjasok csöppet sem nyugodt és eseménytelen életét. A hódmezővásárhelyi születésű Mihály évtizedekig honvédzenész katonatisztként szolgált Szolnokon, illetve az utóbbi években leginkább a Tisza Szálló tornyából hangzó tárogatózenéje révén vált ismertté. Veronika pedig tősgyökeres pestiként a fővárosi létet megelégelve, válását követően döntött úgy, hogy a Tisza-menti kistelepülésre költözik, ahol fiának már hosszú ideje volt egy hétvégi háza.-Jó döntés volt, hogy ide költöztünk — mesélte Veronika. — Számomra ugyan eleinte meglepő volt, de kifejezetten jólesik, hogy itt törődnek egymással az emberek, odafigyelnek a másikra. Ismeretlenek köszönnek rám, amiMihály a fellépőruhák varrásába is besegít — mutatja Veronika kor kórházba kerültem, mindenki izgult értem, s rendszeresen érdeklődnek aziránt is, hogy rendesen tojnak-e Mihály tyúkjai. A nyugalmazott katonatiszt ugyanis szintén tökéletesen beilleszkedett a vidéki környezetbe, ami nem is esett nehezére falusi gyerekként. A ház körüli teendők mellett azonban a legtöbb időt a különböző művészeti csoportokban töltik. Veronika több helyen tanít táncot, rendszeresen fellépnek nyugdíjasrendezvényeken, Mihály pedig még a fellépőruhák varrásába is besegít. Mára már szentimreinek vallják magukat, s egyetlen pillanatra sem bánták meg, hogy falura cserélték a várost. ■
