Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-17 / 40. szám

6 2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. február 16-án Nyitóérték: 22450 Záréérték: 22530 1 .................................................-1........ 22800 22700 22600 22500 22400 22300 22200 í i Előző napi ...| Változás: 0,70% | zá réérték: 15.30. a New York-íi.... 22 372 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ■ 2011.02. i6. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft EglS 21685 1,97 328 TVK________3365 1,81 2 OTP 5 700 1,78 5780 Danubius 3 965 1,40 0 CIG Pannónia 778 1,17 289 VESZTESEK __________forrás: bűt Ré szvény Utolsó ér (Ft) Változás!%! Millió Ft Émász 21 100 -2,24 1 FHB 1055 -0,93 12 PannErgy 887 -0,89 17 Fotex 380 -0,52 3 ANY 723 041.....1 A B UX index az elmúlt napokban 23200 23 033 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.16.) Uj elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 79 800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 58500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 134000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 16-án 1€ 1$ 1CHF i i f 270,95 Ft 199,95 Ft 207,81 Ft-0,19 Ft-0,82 Ft +0,81 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó | Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank4­7,50 FHB3 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank­5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.16.) Vételi Eladási Allianz Bank 264,11 277,66 Budapest Bank 263,55 279,85 CIB Bank 260,48 282,18 Citibank 260,35 282,05 Erste Bank 263,76 278,96 K8tH Bank 263,70 278,90 MKB Bank 265,68 276,52 OTP Bank 263,98 277,52 Ralffelsen Bank 264,97 276,89 Kevesebb feladatot kapnak majd önkormányzatok Az éves 190 milliárd helyett 247 milliárd a háromnegyed éves hiány Szakértők abban bíznak, hogy a 250 milliárdos sta­bilitási tartalékalap kép­zése (tárcapénzek zárolá­sa) nem érinti majd az önkormányzatoknak nyújtott támogatási kere­tet. Biztosat azonban még nem lehet tudni. Közben az önkormányzatok hiá­nya jócskán megugrott. Zsámboki András Még kérdéses, a Belügyminisz­tériumra leosztott 35 milliárd fo­rintnyi zárolandó keretösszeg­nek mekkora része sújtja majd a települések normatíváit. Gémesi György, a Magyar Önkormány­zatok Szövetségének elnöke sze­rint a rendszer nem bír ki továb­bi elvonásokat. „A Bajnai-kor- mány annak idején 120 milliárd forinttal csökkentette az önkor­mányzatok központi működési hozzájárulását, az idei költség- vetés pedig ebből a megkurtított keretből vett el további 45 milli- árdot. Közben az ellátandó fel­adatok nem csökkentek. Ahhoz, hogy változatlan minőségben tudják nyújtani a közszolgálta­tásokat, éppen hogy több forrás­ra lenne szükség” - nyilatkozta lapunknak az ügyben a Gödöllő polgármestereként is érintett MÖSZ-elnök. Az önhibájukon hívül nehéz helyzetbe került önkormányza­tok megsegítésére elkülönített keretet átszervezte, összességé­ben 31 milliárd forintra növelte ugyan a kormányzat, ebből azonban Zongor Gábor szerint legfeljebb a csődközeli kistele­pülések gondjainak enyhítésére futja. A TÖOSZ főtitkár úgy lát­ja: a legrosszabb helyzetben nem az 500 főnél kevesebb lako­sú települések vannak. „Nekik nincsenek saját bevételeik, de saját intézményeket sem tarta­nak fenn. Nincs iskola, nincs gond” - summázta Zongor. Sze­rinte sokkal nagyobb a baj az 500-1500 lakosú falvaknál. Az | itteni gyerekszám már minden­képp intézményes oktatási meg­oldást igényelne, óvodát, iskolát azonban egymaguk nem tudnak gazdaságosan üzemeltetni. „A kistérségi társulásban, a takaré­koskodásban rejlő tartalékokat mostanra kimerítették, saját be­Gémesi György: A térítés is szóba jöhet Szita Károly: Kevesebb pénz, kevesebb feladat Zongor Gábor: Államosításból nem lesz több pénz Az önkormányzati szektor nettó egyenlege (milliárd forint, nettó hitelfelvétel, ill. nettó hitelnyújtás) 50 VG-GRAF1KA * I. negyedév Forrás: KSH, portfolio.hu vételeik növelésére pedig nincs kilátásuk. A központi támogatás csökkentése nekik a teljes elle­hetetlenülést jelenti” - mondta. Határhelyzetben vannak Szita Károly szerint a kiterjedt önkor­mányzati - oktatási, szociális, egészségügyi - intézményrend­szert fenntartó megyei jogú vá­rosok is. Kaposvár fideszes polgármestere, nem mellesleg a párt önkormányzati tagozatának elnöke szerint nem véletlen, hogy-az önkormányzatok által felhalmozott 1000 milliárdos adósságállomány oroszlánré­szének éppen ezek a városok a gazdái. „Ez az esztendő még ne­héz feladatok elé állítja az önkor­mányzati gazdálkodókat, jó hír azonban, hogy ez az utolsó ilyen év. Reményeink szerint a 2012­es költségvetésünk tervezését már egy új önkormányzati tör­vény nyomán kezdhetjük meg. Abban pedig a mostani, ezernél is több önkormányzati feladat­nál jóval kevesebb terheli majd a településeket” - mondta. Szakértők egyetértenek, hogy a mai finanszírozás mellett annyi közszolgáltatást nyújtani, olyan színvonalon, mint most, az önkormányzatok nem tudnak. Megoldás: „Kevesebb pénzből kevesebb feladatot” - javasolja Szita Károly, vagyis ha az állam csökkenti a központi támogatás mértékét, vegye is át az önkor­mányzatokra rótt feladatok egy részét. De Zongor Gábor szerint csínján kell bánni a visszaálla­mosítással. „Ettől még több for­rás nem keletkezik. A pénzek hasznosulásának a legfőbb ga­ranciája viszont éppen az, ha a polgárok helyben ellenőrizhetik, hogyan költik el adójukat. Az átadással pedig éppen ez a kont­roll veszne el” - véli Zongor. Gémesi György szerint az egyes közszolgáltatások tartalmával kapcsolatban is lehet még pénzt bevonni. „Jelenleg az ingyenes közoktatáshoz kétharmados tá­mogatású közétkeztetés is tár­sul. Politikai döntés kérdése, ezt jövedelmi helyzetre való tekin­tet nélkül nyújtjuk továbbra is, vagy a jobb szociális helyzetű- ektől nagyobb térítést kérünk” - hozott föl egy példát. Tetemes lett a deficit - Szükséges-e pénzügyi biztost kirendelni a hitelfelvételekhez? AZ ÖNKORMÁNYZATI Szektor költségvetési hiánya az egész évre tervezett 190 milliárd fo­rint helyett a tavalyi első ki­lenc hónapban 247 milliárd lett - közölte a nemzetgazda­sági tárca. Miközben a köz­ponti költségvetés fillérre telje­sítette a pénzügyi tervet, addig az önkormányzatok hiánya a három negyedévben 150 milli- árddal több az előirányzottnál. Az adatok a helyi adók, külö­nösen az iparűzési adó elma­radását mutatják, de a gépjár­műadó, az illetékek és más be­vételek is alacsonyabb összeg­ben teljesültek. szakértők szerint főleg a na­gyobb városok bevételei ma­radhattak el a tervektől. Szita Károly lapunknak nyilatkozva az előző kormányt tette felelős­sé a túltervezésért. A mai kor­mányzatnak év közben nincs rálátása az önkormányzatok gazdálkodásának alakulásá­ra, mivel azok számláikat ke­reskedelmi bankoknál vezetik. Az önkormányzatok gyorsuló eladósodása miatt a kormány gazdálkodási biztosok ellen- jegyzéséhez kötné további hite­lek felvételét, kötvények kibo­csátását. Gémesi György sze­rint az önkormányzati adós­sághelyzet kezelésre szorul, de a meglévő intézmények, mint az Állami Számvevőszék, meg­felelő kontrollt jelentenek. Késni fog az egyéni számlás rendszer tb Követhetők lesznek a magán-nyugdíjpénztári befizetések az állami pillér nyilvántartásában Bár néhány hete tartott évértéke­lő beszédében Orbán Viktor még arról beszélt, hogy ez év végére feláll a társadalombiztosításban az egyéni számlás rendszer, en- | nek ellentmondani látszik az a módosító indítvány, amelyet az Országgyűlés gazdasági és infor­matikai bizottsága nyújtott be a héten a Selmeczi Gabriella ne­vével fémjelzett, a Kehi jogkörét szélesítő törvényjavaslathoz kapcsolva. A magánnyugdíj­pénztárakról szóló törvényt mó­dosító indítvány szerint ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) csak 2011. december 1-je után, de leg­később 2012. március 31-ig kell megküldenie az állami nyugdíj­biztosító számára a visszalépő pénztártagok adatait, amelyek­re az egyéni számla felállításá­hoz szükség lehet. A módosító javaslat a társa­dalombiztosítási egyéni számla tartalmát is meghatározza. A számlán ott lesznek a magán- nyugdíjpénztári tagok azonosí­tó adatai, a 2010. október 1. és 2011. november 30. közötti idő­szakban megszerzett jövedel­mekre vonatkozó magán-nyug­díjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kö­telezettségek, a munkáltató ál­tal az adóhatóságnak megkül­dendő adatok nagy része, vala­mint a visszalépő tagok eseté­ben a tagi követelések reálho­Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott. Végigviszik az ügyet zammal s tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege is szerepel majd rajta. A visszalépő és maradó pénz­tártagokról tehát meglesznek a szükséges adatok a tb-nél, hogy a majdani nyugdíjat ki lehes­sen számolni, ennek mikéntjé­re viszont nem tér ki a módosí­tó indítvány, ezeket a részlet- szabályokat feltehetően később határozzák meg. Az adatok át­adásában és összefésülésében érintett hatóságoknak minden­esetre így sem lesz könnyű dol­guk, hiszen több mint három­millió pénztártag adatait kell összegyűjteniük, valamint egy egységes rendszerben feldol­gozniuk. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents