Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-12 / 36. szám

2011. FEBRUÁR 12., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Az Európai Unió országaiban alig több mint egy hét alatt közel hetvenezer tonna sertéshúsra jelentettek be igényt. Drága takarmány, olcsó hús veszély Jelentősen visszaeshet a hazai sertéstenyésztés JÓ TANÁCS Visszaél az internettel a rokonunk személyiségi jogok olva­sónk rokona róla és csa­ládjáról egy internetes blogon sértő történeteket és képeket helyez el. A téma nem fogyasztóvédel­mi jellegű ugyan, de ak­tualitása miatt kivétele­sen foglalkozunk vele. MA, AZ INTERNET ADTA lehe­tőség, a blogolás világában sok minden napvilágot lát a világhálón. Olyan dolgok is, amelyeknek közzétételét a törvény bünteti. Mások jó hírnevének megsértése a személyiségi jogokba való belegázolást jelenti, ami büntetendő. AZ, HOGY A NETEN bárki blogot indíthat, nem jelenti azt, hogy bárkiről bármit megjelentethet az illető hoz­zájárulása nélkül. A cselek­mény törvénybe ütközhet akkor is, ha az említett sze­mély, személyek neve meg van változtatva, de attól kör­nyezetük számára jól felis­merhetők. (Kivételt jelent ezalól a közszereplők köre, például politikusoké és más ismert embereké. De még róluk sem megengedett va­lótlanságot, rágalmakat, sér­téseket terjeszteni. Sok ilyen okból indított per zaj­lik most is.) ha A kedves olvasó rokona egyszeri, szóbeli kérésre nem hagy fel ezzel a tevé­kenységgel, akkor írásban, lehetőleg ügyvéd által kell őt felszóh'tani. A jó hírnév megsértése ráadásul úgyne­vezett nem vagyoni jellegű kártérítést is vonhat maga után. Ez forintosítható. Te­hát a sértett kérheti ezt a kártérítést a rokontól. Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, a bírósághoz kell fordulni. MIELŐTT BÁRMIT intéznének, gyűjtsék össze az összes do­kumentumot, ami a neten a témában megjelent. Legyen minden a kezükben, mielőtt azokat a tettes esetleg eltün­tetné. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem csak Magyarorszá­gon, egész Európában ne­héz helyzetben vannak a sertéstenyésztők a magas takarmány- és alacsony húsárak miatt. A szakértő szerint valós veszély, hogy a magyarországi évi 3 mil­lió sertésszám tovább csök­ken egy-két százezerrel. Braunmüller Lajos A dioxinrendelet visszavonásá­nak következménye az lehet a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) szerint, hogy a német hú­sok dömpingárai további jelentős veszteségeket okoznak az ágazat szereplőinek, akik közül sokan már a sertéstartás feladásán gon­dolkodnak. „A Vidékfejlesztési Minisztérium egy szakmapoliti­kai csatát elvesztett a dioxin- üggyel kapcsolatban, és kényte­len volt a korábbi rendeletét visz- szavonni, amelyről sajnálattal ér­tesült a szervezet” - tartalmazza a Sertésszövetség közleménye. Kardeván Endre, a tárca ál­lamtitkára, országos főállatorvos szerdán vonta vissza a dioxin- ügy miatti szigorítást, mivel az eddigi vizsgálatok alapján nem találtak szennyezett élelmiszert a magyar piacon. Az államtitkár a napokban a Világgazdaságnak adott interjújában kifejtette: a német hatóságok képesek ki­szűrni és megakadályozni a szennyezett termékek forgalom­ba hozatalát, a dioxinbotrány ke­zelése pedig megmutatta, hogy az EU-ban megfelelően működik az élelmiszer-biztonsági lánc. A takarmányárak okozta gon­dok kezelésére a sertéstenyész­tők és az őket képviselő szakmai szervezetek azt javasolták, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium hozzon létre gabonaalapot, ám a tárca ezt elutasította azzal, hogy a kereslet növelésével csak még tovább emelkednének az árak. A takarmánygabonák kiemel­kedő mértékű drágulása az el­múlt időszakban az egész konti­MAGYARORSZÁGON a feldolgO- zókapacitásnak és a fogyasz­tásnak évente körülbelül öt­millió sertésre van igénye. A hazai termelés 2003 körül még évi ötmillió sertés volt, mára ez évi 3 millió darabra csökkent, ez az Európai Unió nensen rendkívül nehéz helyzet­be hozta a sertéstenyésztőket. A különbség az, hogy a volt szocia­lista országok, így Lengyelor­szág, Csehország, Szlovákia és Magyarország tőkeszegény te­nyésztői nehezebben tudják át­vészelni a takarmányárak stabi­lizálódásáig, illetve az élő sertés árának növekedéséig terjedő időszakot, mint a sokkal tőkeerő­sebb nyugati társaik. A takar­mányárak elmúlt egy évben ta­pasztalható brutális növekedése az egyes termékcsoportoknál el­térő átfutási idővel jelentkezik. A baromfitermékeknél, tojásnál gyorsan, a sertéshúsáraknál las­sabban. A probléma az, hogy most épp ennek a folyamatnak a közepén vagyunk: a takarmány­árak már magasan vannak, a húsárakban azonban még nem kibocsátásának mindössze 2 százalékát keszi ki. Az évi ötmilliós fogyasztásnak kö­rülbelül a harmada import­ból származik, ennek a mennyiségnek pedig megkö­zelítőleg a fele Németország­ból jön. jelentkezett ez az árnövekedés - mondta el lapunknak Éder Ta­más agrárszakértő, a Magyar Húsfeldolgozók Szövetségének elnöke. Mire a húsárak emelked­ni kezdenek, sok tenyésztő ki­fulladhat, ezért valós lehetőség, hogy Magyarországon lényege­sen csökken az évi sertéshús- termelés. A kiskereskedelem ár­politikája is olyan, hogy minden áremelkedésre irányuló kezde­ményezést azonnal visszautasít, függetlenül attól, hogy van-e emögött valós indok vagy nem. Ezért a hústermelők ágazatának leépülése még nagyobb mérté­kű lehet, mint amit a takarmány­árak emelkedése önmagában in­dokolna - mondta el Éder. A feldolgozóknak az elmúlt két hétben biztosított magántá­rolási támogatás némi megol­dást jelenthet, és úgy is néz ki, hogy ez nem hatástalan eszköz. Az Európai Unió a jelenlegi hely­zetben pénzt fizet a feldolgozók­nak, ha vállalják, hogy bizonyos készleteket néhány hónapra visszatartanak, amely keresletet generál, ezért az élő állat áremel­kedését idézi elő. Éder Tamás szerint már látható, hogy kis­mértékben bár, de elindultak a sertésárak felfelé, ez a folyamat a közeljövőben folytatódhat. Az import fele Németországból érkezik IIUMtl Elhanyagolják a cégek az adatbiztonságot A CÉGEK TÖBBSÉGE látszólag túljutott a válságkezelés időszakán, egyre többen is­merik fel, hogy az üzleti előnyök érdekében célszerű megkezdeniük az IT és üz­leti területek összehangolá­sát. Továbbra is kockázatos terület azonban a vállalati adatbiztonság - derül ki a Deloitte felméréséből. Több Coca fogyott, átértékelt a Pepsi A PEPSI GYENGÉBB tavalyi eredményekről számolt be, és csökkentette 2011-es profitvárakozását. A rivális Coca-Cola 2010 negyedik negyedévében meghárom­szorozta nettó profitját. Keddig fordulhatunk az adóhatósághoz MÁR CSAK FEBRUÁR 15-IG kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, hogy a ma­gánszemélyek részére a hi­vatal készítse el az egysze­rűsített bevallást. Korlátlanul nem oldják fel a banktitkot A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK Ál­lami Felügyelete (PSZÁF) nem veszi saját ténykedése kritikájának, ha a jövőben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálód­hat a magánnyugdíjpénztá­raknál - nyilatkozta tegnap Binder István, a PSZÁF szó­vivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorá­nak. Binder szerint a Kehit helyzetbe hozó javaslat nem szól a banktitok kor­látlan feloldásáról. Binder a Kehi-vizsgálatról Nokia-terv a Microsofttal váltás Ú] vezetői csapattól várják a jobb eredményeket Botrány már Moszkvában is kirendeltség Az eladási ár hétszeresét fizették ki A Nokia bejelentette, hogy straté­giai együttműködést kötött a Mic­rosofttal, és a Windows Phone lesz az elsődleges operációs rend­szer a finn vállalat okostelefon­jain. „A Nokia kritikus ponton áll, és a jelentős változások elenged­hetetlenek” - jelentette be a kon­szern vezére. Stephen Elopnak a menedzs­ment átalakításával kapcsolatos tájékoztatását csalódottan fogad­ták a piacok, a Nokia részvényei­nek árfolyama 9,44 százalékot zuhant a hír hatására. A Nokia új, tizenhárom tagú igazgatóta­nácsot hoz létre, a Vezetői Csapat névre keresztelt menedzsment ' csoportból négyen most csatla- I koznak a finn óriáshoz. ■ A finnek okostelefonjain új operációs rendszer lesz Oroszországban a regionális fej­lesztési minisztérium hétszer annyiért vette meg a moszkvai magyar kereskedelmi kirendelt­ség épületét, mint amennyiért azt a magyar fél eladta, de az to­vábbra sem világos, hogy kitől - értesült az orosz Vedomosz- tyi üzleti lap. Dmitrij Kozak miniszterel­nök-helyettes a lap szerint utasí­totta is a minisztériumot a szer­ződés semmissé nyilvánítására, végül azonban olyan döntés szü­letett, hogy majd takarékoskod­nak a renoválásnál. Sokévi tárgyalás után a ma­gyar fél eladta a 17 000 négyzet- méteres épületet a Diamond Air luxemburgi cégnek 2008 már­ciusában, akkori árfolyamon 511 millió rubelnek megfelelő össze­gért, és a regionális fejlesztési minisztérium ugyanezt az épüle­tet - bár valószínűleg már telek­kel együtt - megvet­te egy meg nem jelölt tulajdonostól 2009- ben hétszer annyiért, vagyis 3,5 milliárd rubelért. A minimális alaptőké­vel rendelkező Diamond Airt 2009. október 27-én felszámol­tak. Az épület rekonstrukciójára 1,456 milliárd rubel értékben ír­tak ki közbeszerzési pályázatot. Egyes szakértők szerint az adás­vételhez az orosz kormány hatá­rozatára volt szükség. ■ ■ Új információt közöl egy orosz üzleti lap. Göncz is érintett? A magyar nemzet birtokába került okirat tanúsága sze­rint Göncz Kinga is közre­működött a magyar állam- ‘ nak hétmilliárdos kárt oko­zó moszkvai ingatlanügy­letben. Egy 2006. november 15-ei keltezésű okiraton a volt külügyminiszter aláírá­sával tanúsítja, hogy a „Ma­gyar Köztársaság hatáskör­rel rendelkező hatóságai fel­hatalmazták” Székely Árpád nagykövetet a kirendeltség épületének eladásáról szóló szerződés aláírására.

Next

/
Thumbnails
Contents