Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-10 / 7. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 10., HÉTFŐ Nem működik megfelelően az alig másfél éve életbe lépett csődtörvény. Márpedig, ha nem sikerül helyreállítani a bajba került cégek fizetőképességét, úgy azok a kisebb hitelezőiket, beszállítóikat is magukkal ránthatják. Teleki József A másfél évvel ezelőtt megszületett új csődtörvény célja az volt, hogy segédkezet nyújtson a megmenthető cégek reorganizációjához. Az adatokból azonban úgy tűnik, ez nem teljesen sikerült, bár nőtt a csődvédelmet kérő vállalkozások száma. A válság előtt évente mintegy húsz cég élt a csődvédelem lehetőségével, 20Ó9-ben már közel száz ilyen eljárás indult, tavaly pedig már a kétszázat is meghaladta ez a szám. Ugyanakkor az elmúlt éveknél jóval több, 17 és fél ezer cég felszámolását kezdeményezték a hitelezők az Opten adatai szerint A céginformációs szolgálat elemzői úgy látják, a csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullázódik. A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A Coface Hungary szakértői szerint új csődtörvény kellene, hogy biztonságosabbá váljon a cégek együttműködése, beleértve a hitelezést és a beszállítást is. így szigorúbb szabályokkal, de el kellene érni, hogy az adós ne az utolsó pülanatban értesítse a hitelezőt a problémákról. Megfelelő együttműködéssel akár a csődvédelem is elkerülhető lehet. Keményebb fellépést tartanának szükségesnek a szakértők azokkal szemben is, akik adósságot felhalmozva csődbe visznek egy céget, majd új vállalkozást indítanak. Nyugati országokhoz hasonlóan pénzügyi és büntetőjogi felelősség bevezetését tartanák szükségesnek a rosszhiszemű adósok esetében. Ehhez persze szükség volna az okok felderítésére is. Nevezetesen, hogy egy adott vállalkozásnál mi vezetett a kialakult helyzetig, hiszen csak ennek alapján lehetne megállapítani a mögöttes felelősséget, és nyílna mód a számonkérésre. Gond az is, hogy a jelenleg hatályos csődtörvény szerint elsőként a bankok és az adóhatóság jut a pénzéhez, és csak utánuk jönnek a sorban az egyéb hitelezők. A nagyoknak pedig sokszor nem áll érdekében elfogadni a csődgondnokkal közösen kidolgozott, a cégek fizetőképességének helyreállítását célzó tervet, hiszen ők — ha rendelkeznek megfelelő fedezettel - mindenképpen megkapják a pénzüket. Elindult csődeljárások száma az elmúlt években országosan 2007 2008 2009 2010 Nem kockáztatják a kisebbek érdekében, hogy esetleg rosszabbul járjanak azért, hogy mások is valami pénzt lássanak valamikor. Ezért olyan szabályozásra lenne szükség, amely minden hitelezőt érdekeltté tesz az adós megmentésében. Mindezekhez társul még a csődeljárással szembeni előítélet. A csőd bár valójában egy társaság fizetőképességének helyreállítását célozza, ám a köznyelv megbélyegzően értékeli. így egy nehézségekkel küzdő vállalat számára a csőd bejelentése sok esetben az új ügyfelek elriasztását is jelenti. A vevők elkerülik a csődöt jelentett céget, nehezebben vagy nem jutnak reorganizációhoz hitelhez, szállítói pedig nagy valószínűséggel csak készpénzes fizetést fogadnak el. Jelzáloggal nagyobb az esély a felszámolási eljárásokban részt vevő cégek 80 százaléka már vagyon nélküli vállalat - a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) adatai szerint. Az APEH a felszámolások során kintlévőségeinek kevesebb mint öt százalékát tudja behajtani. Egy rosszabb besorolású hitelezőnél ez az arány csupán néhány százalék lehet. A legjobb helyzetben a jelzáloggal rendelkező hitelezők vannak, mivel ők a FOE adatai alapján kintlévőségeiknek átlagosan 90 százalékához jutnak hozzá egy felszámolás során. Szükséges az adótanácsadás a vállalatoknál j p Számos cég biztosít lehetősé- • get, hogy elkészíti az alkal- | mazottak adóbevallását. Tér- : mészetesen emellett tovább- * ra is lehetőség van arra, hogy • aki akarja, önállóan készítse : el a bevallását. A tapasztala- : tok azonban azt mutatják, • hogy számos munkavállaló • nincs tisztában azzal, hogy : milyen lehetőségek esetén : választhatja meg az egyik, il- ■ letve a másik eljárást. Ezért • több cég amellett dönt, hogy : saját pénzügyi szakemberei, : vagy külső adótanácsadó se- j gítségével tájékoztatja a dől- • gozóit a lehetőségekről, ne- : hogy a későbbiek során hi- : bás bevallást nyújtsanak be • az adóhatóság felé. ■ • Lehet, hogy jogdíjat kell majd fizetni a táblagépekre : Franciaországban javaslatot tettek arra, hogy ezután jog- i díjjal terheljék a táblagépe- | két. A törvényalkotók szerint ugyanis azok adathordozónak minősülnek. A jogdíj mértékét a háttértár mére- | tétől tennék függővé. Mindezek alól kivételt képeznek a : Windowst futtató táblák, mivel azok számítógépnek minősülnek. Az egyik ismert internetes szaklap ezzel kapcsolat- i ban megkereste a magyar il- j letékeseket is, ahol elmond- i ták, egyelőre hazánkban i nem tervezik bevezetni ezt a ij szabályozást. Ennek ellenére a szakma foglalkozik a té- 1 mával, mivel az Európai I Unió napirenden tartja a j jogdíj-harmonizáció kérdését. így meglehet, hogy a kö- j zeljövőben már a magyar pi- | acon lévő termékek árába is ; be fog épülni az üreshordo- j zó-díj, amelyet jelenleg a í CD-k, DVD-k árába már be- ! építettek. ■ Utolsóból nem lesznek elsők? csőd Törvénymódosítást kellene, hogy a kishitelezők is pénzükhöz jussanak Feleljen vagyonával a cégvezető is! RUSA ATTILA, ű Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyvezetője: - Rengeteg kisvállalkozás, főleg építőiparban tevékenykedő szenved a lánctartozásoktól. Attól, hogy egyes nagyobb cégek nem fizetnek, de gyakran nem is akarnak fizetni. Az eddigi lépések pedig nem bizonyultak hatékonynak. Megoldást jelenthetne, ha az egyéni vállalkozókhoz, bt.-khez hasonlóan a kft.-k, zrt.-k vezetői is teljes saját vagyonukkal felelnének a cégért. Kibúvót persze így is lehetne találni, például a kiskorú gyermekére írat mindent, ám mégis egyfajta visszatartó erőt jelenthetne a cégüket szándékosan csődbe vivők esetében. sziráki András, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke: - Egy ízben, amikor Németországban tárgyaltam, a partnerem figyelmeztetett, hogy vigyázzak az egyik ottani vállalkozással, mert adót csalt. Nálunk mindez fordítva működik, azzal büszkélkednek vállalkozók, hogy sikerült becsapniuk az adóhatóságot vagy az üzleti partnert. így egyfajta szemléletváltásra van szükség. Másrészt törvényi szigorral kellene fellépni azok ellen, akik a vagyont másik vállalkozásba mentve adóságokkal teli céget hagynak maguk után. Ezek ugyanis számos tisztességes vállalkozót is nehéz helyzetbe sodornak. Új csődtörvényre építenének. Olyan szabályozás kellene, ami minden hitelezőt érdekelté tesz az adós megmentésében. Képünk illusztráció. Ausztria a kis- és nagycsaládosok kedvelt síparadicsoma szezon A leghosszabb, 600 kilométeres pályarendszeren Franciaországban száguldhatnak a sport szerelmesei Bár a hideget nem sokan kedvelik, azért a télnek is megvan a maga szépsége és előnye. A havazás nem csak a tájat teszi meséssé, de a síelés szerelmesei sem tudnak neki ellenállni. A sípályákon főként februárban van csúcsszezon, aki teheti, ilyenkor járja be sílécével a kisebb-na- gyobb síparadicsomokat. Magyarország legkedveltebb síterepe az eplényi pálya, mely egyben a leghosszabb is a maga négy és fél kilométer hosszúságával. Ezt követi a mátraszent- istváni, a bánkúti és végül kékestetői. A hazai pályák népszerűségük ellenére drágák, véli Mol- nárné Füleki Anikó, az egyik szolnoki utazási iroda vezetője. — Ha két éjszakát szeretnénk eltölteni Balatonalmádiban, ami az eplényi sípályához közel van, akkor egy főnek körülbelül 33 ezret kellene kifizetnie. Igaz, az ár magában foglalja a félpanziót és a síbérletet is, de akkor sem a legolcsóbb kategóriák közé tartozik. Ha sorba rendezzük a sípályákat aszerint, hogy melyik éri meg jobban, akkor azt mondhatjuk, Franciaország áll az első helyen — mondta el Molnárné Füleki Anikó. A gallokhoz elsősorban fiatalok járnak. Egyrészt mert az utazás nagyon fárasztó, másrészt pedig ez jön ki legolcsóbban. Aki oda vágyik, az szinte kivétel nélkül buszos utazással vág neki a majd’ egynapos útnak. Egy hetet meg lehet úszni, fejenként hetvenezer forintból. Ez az ár tartalFebruár a csúcsszezon a síparadicsomokban. Képünk illusztráció. viszont magunknak kell gondoskodnunk. Kárpótlást jelenthet azonban, hogy ott találhatók a legnagyobb pályarendszerek. A legkisebb pálya is 60 kilométer, a legnagyobb viszont 600 kilométer hosszú. A francia pályákat sorban Ausztria síparadicsomok követik. Ezek azért népszerűek, mert közel vannak.- Ideális hely a kisgyermekesek vagy a nagycsaládok számára. Itt már válogathatunk félpanziós és önellátós szállások közül is - tudtuk meg Molnárné Füleki Anikótól. A legnépszerűbb osztrák terepek Nassfeld, Lachtal, Kreischberg és Murau. Ausztriában egy fő egy éjszakáért, félpanziós ellátásért 6 ezer forinttól egészen 25 ezret fizethet. A harmadik helyen Olaszország áll. Ott ugyanis nem csak síelni lehet egész nap, hanem vásárolni is. Ez főként Livignóra jellemző, amely az egyik legelegánsabb hely. Főként nagycsaládosoknak ajánlott. ■ - A legkevésbé Szlovéniában és Szlovákiában éri meg síelni, ugyanis az árak körülbelül ausztriai szinten mozognak, viszont a pályák nagyon kicsik, így ide főként azok járnak, akik még nem voltak máshol - nyilatkozta lapunknak Molnárné Füleki Anikó. ■ Mátyus Krisztina mazza a buszos utazást, az egyhetes síbérletet, és pályaszállást kapunk az összegért. Az ételről
