Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 5. szám

2on.hu 2011. JANUÁR 7., PÉNTEK EU-ELNÖKSÉG Clt msbbhm 7 Az egyik fő téma a romakérdés európai stratégia Segítik Európa legnagyobb etnikai kisebbségének beilleszkedését Megmozgatná Magyarországot a féléves soros elnökség A magyar elnökség egyik legfőbb célja, hogy érde­mi, európai szintű lépése­ket sikerüljön tenni a ro­mák társadalmi beillesz­kedése érdekében. Az alaphangot az Európai Bi­zottság adja majd meg, amely 2011. április elejé­re kidolgozza a tagállami romabefogadási straté­giák európai keretét. AS-összeállítás Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyaror­szág támogatja a kulturális sokszínűség megőrzését. En­nek kulcsát az aktív polgárság, vagyis a civilszervezetek és az önkéntesség ösztönzésében látja - fnár csak azért is, mert a magyar elnökséggel egy idő­ben indult az önkéntesség európai éve is. ■ A kulturális sokszínű­ség megőrzésében az aktív polgárságra és a civilekre is számítanak. tés is foglalkozik a romák és a szegények helyzetének európai kezelésével. Idetartozik a foglal­koztatási és szociális miniszte­rek 2009. június 8-9-i ülésén el­fogadott, Romák társadalmi be­fogadása című záródokumen­tum, amely meghatározza a ro­mák társadalmi befogadásának A magyar elnökség elkészít egy programot, amely az egységes európai romapolitika alapköve lesz. Erre építhetők a romaintegrációs reformtervek kében, hogy ellenőrizni lehes­sen a romák társadalmi integrá­ciójára fordítható tagállami és unió? alapok hatékony felhasz­nálását. A munkacsoport 2010 decemberére készítette el első jelentését. Emellett több bizottsági doku­mentum és tanácsi következte­tíz közös alapelvét. Emellett a 2010. január 1-jén kezdődött spanyol-belga-magyar trióel­nökség is közös nyilatkozatban - 2010. április 8-9-én, Córdobában - rögzítette az intézkedésekre vo­natkozó terveit. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezde­ményezése a „Szegénység elleni Szegénységben, munka nélkül, előítéletektől sújtottan Az eredményeket a külügymi­niszterekből és Európa-ügyi mi­niszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, majd az állam- és kormányfők elé ter­jeszti, akik várhatóan 2011 jú­niusában vitatják meg a keret­stratégiát. A magyar elnökség célkitűzé- se, hogy ezen az ülésen sikerül- | jön elfogadni a programot, amely ~ az egységes európai romapoliti- J ka alapköve lesz. Erre támasz- 1 kodva a jövőben a tagállamok is kidolgozzák romaintegrációs re­formterveiket, így hatékonyab­ban használhatják fel az erre a célra szánt uniós alapokat. A magyar elnökség tevékeny­ségének keretét a spanyol és a belga elnökség alatt a romák tár­sadalmi befogadása és a sze­génység témájában elfogadott ta­nácsi következtetések, valamint a szegénység elleni küzdelem je­gyében a belga elnökség által megrendezett konferenciák és csúcstalálkozók - a gyermeksze­génységről, az esélyegyenlőség­ről, a hajléktalanságról - terem­tik meg. A spanyol-belga-ma- gyar trió programjában az szere­pel, hogy a fennálló problémát az eddigieknél erősebb és egysé­gesebb eszközökkel kell kezelni. Mindezeken felül az Európai Bizottság előkészítő munkáira is támaszkodhat a magyar elnök­ség. A bizottság még 2010. szep­tember 7-én állított fel bizottsá­gi munkacsoportot annak érde­EURÓPÁBAN 10-12 MILLIÓ ro­ma él, így a roma a konti­nens legnagyobb etnikai ki­sebbsége. A legnagyobb lét­számban Romániában, Bul­gáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehország­ban és Görögországban ta­lálhatók. A ROMÁK HELYZETÉT a még mindig fennálló diszkriminá­ció, társadalmi és gyakran gazdasági kirekesztés jellem­zi: az Európai Bizottság ada­tai szerint körükben magas a szegénység és a munkanél­küliség kockázata, valamint sztereotípiák és előítéletek él­nek velük szemben. Európá­ban a lakosság 16 százaléka él szegénységben, és minden ötödik gyermek a szegénységi küszöb alatt él. A FRANCIAORSZÁGI kitolonCO- lások miatt 2010 nyarán ki­alakult válsághelyzet bizonyí­totta, hogy a romaintegráció nemcsak Kelet-Európa felada­ta, hanem az európai intéz­mények és a tagállamok kö­zösfelelőssége. Magyarország támogatja az Európai Bizottság kezdemé­nyezését, hogy az erre a célra szánt uniós források köny- nyebben hozzáférhetők legye­nek, ezzel egy időben szorgal­mazza az ellenőrzések meg­erősítését. európai platform” létrehozása, a 2010. december 6-i foglalkozta­tási és szociális tanácson pedig a tagállamok egységes nyilatkoza­tot adtak ki a jövő feladatairól. Utóbbi platform foglalkozik a gyermekszegénység kérdésével és a marginalizált csoportok, így a romák beilleszkedésével is. A magyar elnökség arra törek­szik, hogy integrációjuk a több­ségi társadalomba valamennyi érintett szakpolitika célja le­gyen. Fontos lehet ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül a szegény­ség elleni küzdelem növelése, az iskolából kimaradók számának csökkentése, valamint a felsőfo­kú végzettséggel rendelkezők számának és a foglalkoztatásá­nak a növelése a cél. A szegény­ség elleni küzdelem területén Magyarország különösen figyel­ni kíván a gyermekszegénység csökkentésére. Az elnökség létrehozta a www.onkentesseg2011.hu ol­dalt, és anyagilag is, összesen mintegy 800 ezer euróval tá­mogatja az aktív polgárokat. A magyar Külügyminisztéri­um például 130 millió forintot fordít a civilszervezetek szá­mára kiírandó pályázatokra, és további 22 millió forintot különített el az áprilisra terve­zett konferenciára. Ennek cél­ja, hogy az önkéntes és civil munka előnyei az üzleti és a politikai szféra számára is lát­hatóvá váljanak. Az elnökségi költségvetésből további 70 millió forintot szánnak a júni­us elején megrendezendő ön­kéntesség hetének program­jaira. A bizottság összesen 180 ezer eurót költ pályáza­tokra és 30 millió forintnak megfelelő eurót egyéb rendez­vényekre. ■ Az önkéntesség európai éve is 2011. A Mille­nárison viija a bizott­ság az aktivistákat. Az önkéntesség európai éve jegyében az Európái Bizottság Magyarországi Képviselete is új profillal bővül. Új székhe­lyén, a budai Millenáris Park­ban helyet és infrastruktúrát kínál mindazon szervezetek­nek, amelyek aktivitásukkal az európai közösséget kívánják támogatni. ■ A magyar elnökség arcai Budapest A két szóvivőt az EU-intézményekből „kölcsönözték ki” Emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A derűs, csinos, kiegyensúlyo­zott hölgyet jól ismeri az ország - a képernyőről mint a Magyar Televízió Híradójának szerkesz­tő-műsorvezetőjét. Bakos Piros­ka 2011 első> fél évében új sze­repben mutatkozik be, a magyar EÜ-elnökség hazai szóvivője és a kulturális kísérőrendezvények háziasszonya lesz. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végez­te a középiskolát, majd 2000-ben a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen szerzett böl­csészdiplomát. Számos külföldi tanulmányi és újságírói ösztön­díjat nyert, így került többek kö­zött a német közszolgálati televí­zió, a ZDF híradójának szerkesz­tőségébe, valamint a SAT1 köz­életi magazinjához. Ezáltal meg­tapasztalhatta a szellemi gazda­godásnak azt a lehetőségét, ame­lyet más országok, kultúrák és ■ A jogász Polner Gergely 2005 óta az EP mun­katársa, 2010- től a londoni tá­jékoztatási iroda közönségkap­csolati vezetője hagyományok megismerése kí­nál egy fiatal értelmiséginek. „Európa számomra elsősorban lehetőséget jelent” - mondja. Úgy véli, hogy Magyarország uniós csatlakozása nyomán az utazás, a külföldön folytatott tanulmányok már nem csak szerencsés keve­seknek elérhető célok lehetnek. Ennél is fontosabb, hogy az EU- tagság minden tagállam, így Ma­gyarország számára is komoly ér­dekérvényesítési lehetőséget kí­■ A közgazdász Hajdú Márton az Európai Bi­zottság verseny­képességi fő- igazgatóságán dolgozik Brüsszelben nál, ez közvetve minden polgára számára előnyös lehet. „A kedvező lehetőségeket fel kell ismerni és okosan ki is kell használni. Komoly felada­tokat ró ez a politikusokra épp­úgy, mint minden egyes em­berre. Felelősséggel tartozunk egymásnak és a következő ge­nerációnak azért, hogy jól él­jünk a lehetőségeinkkel. Szó­vivőként arra törekszem, hogy a magyar polgárok minél töb­bet tudjanak meg a minden­napjaikat befolyásoló vitákról és döntésekről, ugyanakkor megértsék azt is, hogy a közös­ség tagjaként kötelezettségek, terhek is hárulnak ránk.” Azt vallja: a pontos és hiteles tájé­koztatás révén szolgálhatja legjobban ezt az ügyet. A jó háziasszony kedves és ha­tározott, mindkét tulajdonságra szüksége van, hogy vendégei jól érezzék magukat. A magas szin­tű politikai eseményeket kísérő kulturális programok és a kü­lönféle lakossági rendezvények háziasszonyaként Bakos Piros­ka erre törekszik majd. Komo­lyan és optimistán tekint megbí­zatására, de bizakodó az ország és saját jövőjét illetően is. Ezt bi­zonyítja az is, hogy - fiatal há­zasként - a közeljövő feladatai között tartja számon a gyermek- vállalást is. ■ A Magyar Nemzeti Bank január 6-án emlékérme kibocsátásával állít emléket a magyar EU- elnökségnek. Az ezüstből vert, 3000 forint névértékű érmék át­mérője 30 milliméter, súlyuk 10 gramm. A tervek szerint legfel­jebb 8000 darabot készítenek belőlük, és januártól lehet őket előjegyezni. A Rónay Atilla ipar­művész által tervezett érme előlapja a ma­gyar államot szimboli­zálja a címerrel és a felül elhelyezett Ma­gyar Köztársaság fel­irattal. A hátlap az uni ós elnökség jelképeit és a magyar állam előtt álló feladatokat mutatja. A Parlament épülete a ma gyár nép által demokrati kusan megválasztott képviselő-testület szim­bólumaként jelenik meg az ér­mén, felette az uniót jelképező ti­zenkét csillaggal és a magyar el­nökség lógójával. Az érme mind­két oldalán három sáv látható, ezek a magyar nemzeti lobogó három színének felelnek meg. A piros az erőt, a fehér a hűsé­get, a zöld pedig a reményt fejezi ki; ez az a három szimbólum, amely az érme tervezője sze­rint a magyar elnök­séget is jellemzi. ■ A magyar elnökség tiszteletére óriási vázát készített a Herendi Por­celángyár. A tagálla­mokat jelképező idéze­tek mellett az EU-csat­lakozás küszöbén álló Horvátország himnu­szának néhány strófája is megtalálható rajta Az összeállítása Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült

Next

/
Thumbnails
Contents