Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-25 / 20. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011 JANUÁR 25., KEDD TÜKÖR A természet okosabb, mint az ember éghajlat Leginkább az erdész harcol a klímaváltozás ellen azzal, hogy jól végzi munkáját Az élet régen a lehetősége­ink tárháza volt, most dön­téseink következményei­nek összessége — kezdte előadását, egyedüliként a megyéből Luzsi József, a Magánerdő-tulaj donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) el­nöke a napokban megren­dezett harmadik országos klímakonferencián. Laczi Zoltán Luzsi József az Új Néplap érdek­lődésére elmondta: ha ebben a pillanatban megszűnne minden­féle károsanyag-kibocsátás a Föl­dön, akkor is legalább 140 évet kellene a hidroszférában élő mikroorganizmusoknak tevé­kenykedniük, hogy eltűnjön fej­lett intelligenciánk eme „mellék- terméke.” A MEGOSZ elnökeként úgy vélte, a magánerdő-gazdálkodás- hoz hasonlóan gyökértelen a klí­mavédelem is, nincs mibe ka­paszkodnia. - Sem az egyes em­berek, sem a fejlett, sem a fejlő­dő országok nem szolgálnak táp­talajul. Ehelyett van egymásra mutogatás, felelősség alól kibú­jás. Azt hiszi például az egysze­ri ember, hogy az ipar a fő szeny- nyező, holott a károsanyag-kibo- csátásért csak 8-9 százaléknyi­ban okolható. S mit mond az egyik ország, hogy a másik na­gyobb mértékben felelős? S mit tesznek a nagyhatalmak? Bár­mit, csak a Kyotói Egyezményt ne kelljen meghosszabbítani. Ezért is beszélhetünk a koppen­hágai vagy mexikói klímacsúcs kudarcáról. Sajnos a jövőre ese­dékes Föld-csúcsot illetőleg sem vagyok túlzottan optimista. A természet persze ebben is jóval okosabb, mint a tárgyalóasztal­nál ülők - fogalmazott. A szakember ezúttal is amel­lett érvelt, hogy cselekedni kel­lene. De lényegében egyedül ma­radt abban, hogy nemcsak az üvegházhatást okozó gázok csökkentését hangsúlyozta, ha­nem a szén-dioxid erdők fáiban és talajában való megkötését. Szerinte az erdész az az ember, aki leginkább harcol a klímavál­tozás ellen, s csupán azzal, hogy jól végzi munkáját.- Sajnos egyre inkább hiába, mert a körülmények, a törvé­nyek gúzsba kötik a kezemet. S kijelenthetem ezt több százezer erdőtulajdonos nevében is. Min­denekelőtt az erdővel kapcsola­tos téves szemlélettel van a leg­nagyobb baj. Sokan ugyanis azt hiszik, az erdő csak úgy van, szinte magától nő, semmit sem kell csinálni vele. S amíg a ki­rándulók szemetelnek benne, felgyújtják, és valakik egész hegyoldalnyit lopnak el, addig mindenkié az erdő. De amikor már költeni kell, felújítani, tele­píteni, szakszerűen gondozni, akkor már csak a tulajdonosé, a gazdálkodóé. Az erdő nemcsak azért van, mert szép és sétálga­tunk benne, hanem a klímavéde­lem egyik legjelentősebb ténye­zője, mint szén-dioxid-elnyelő és mint megújuló energiaforrás - mondta Luzsi József. A magyar erdők jelen pillanat­ban nettó szénelnyelők, 2008 és 2012 között előreláthatólag éven­te kétmillió tonna szén-dioxidot kötnek • le — tudtuk meg a MEGOSZ elnökétől. Hozzátette: ha a teljes mennyiséget sikerül­ne az emissziókereskedelmi pi­acon értékesíteni, akkor ez min­den évben több mint 10 milliárd forint bevételt jelenthetne. A fák éppen a problémás szén-dioxidot nyelik el A fák köztudomásúan kivon­ják a légkörből a szén-dioxi­dot. De ezt nem lehet teljes egészében szénelnyelésként számolni, mert az erdőgazdál­kodás során többféle szén-dio- xid-kibocsátás is fellép. Az el­pusztult vagy letermelt fák tartalmazzák a megkötött szén-dioxidot, amire úgy te­kintenek, mintha azonnal vis­szakerült volna a levegőbe. Pedig ha a letermelt fából fa­anyag lesz, akkor nem bocsát ki azonnal szén-dioxidot, ha­nem akár évtizedekig is meg­kötve tartja a szenet. Ennek ellenére a fakitermelések anyagát általában emisszió­ként veszik figyelembe. Az er­dőelhalást és az erdőtüzeket szintén. Az erdők felújítása mindannyiunk alapvető érdeke. Képünk illusztráció. A szakember rámutatott: a tu­domány bizonyítja a fatermékek széntárolását, ezért a fa növekvő termelése és használata a klíma- változás elleni küzdelem része. Ezt mindenképp támogatni, ösz­tönözni kell. A szénelnyelés pe­dig növelhető az erdőterület nö­velésével. A tervek szerint 2025- ig előreláthatólag 270-360 ezer hektárral növekszik a hazai er­dők összterülete. Őshonos fák te­lepítésével 25-33 millió tonna szén-dioxid-megkötés érhető el, míg a gyorsan növő fafajok (nyár, akác) esetében pedig 47- 58 millió tonna prognosztizálha­tó az említett időszakig. Persze a szénelnyelés szempontjából nem mindegy, hogy legelőből vagy szántóból alakítunk jd új erdőt. Míg a volt szántó azonnal nettó szénelnyelővé válik, a volt legelő csak évekkel később, a ta­lajból történő szén-dioxid-kibo- csátás miatt. Magyarországon évente húsz­ezer hektár erdőtelepítéssel le­hetne számolni. Sajnos a telepí­tés- és ápolási egységárakat, va­lamint a jövedelempótló támoga­tást jelentősen lecsökkentették, ezért a telepítési kedv drasztiku­san visszaesett, s már csak évi három-öt ezer hektárral nő erde- ink területe. Tavaly a MEGOSZ lobbizásának köszönhetően az EU elfogadta a magyar javaslatot a telepítési és ápolási egység­árak növelésére, így remélhető­leg visszatér a korábbi szintje a telepítési kedv, és ismét elérhet­jük az évi tizenhét-húsz ezer hektárt. A hazai erdők felújítása mind­annyiunk alapvető érdeke, ám erre külön pénzügyi tá- . mogatás nincs. Az érdekkép­viselet szerint a mostaninál \ nagyobb és biztosabb szénle­kötést lehetővé tevő, az időjárási szélsőségek miatt mind bonyo­lultabb és költ­ségesebb ma­gánerdős erdőfelújí­Sok pénzt jelent a kvóta MAGYARORSZÁGNAK több mint kétmillió hektár erdeje van, ami hazánk éves szén-dioxid-ki- bocsátásának 25-szörösében található légköri szenet köt tási tevékenységet, az úgyneve­zett első kiviteleket is a szén-di- oxid-kvóta eladásából származó bevételekből kell támogatni. Ek­kor válnának erdeink valóban „klímaerdőkké”. Az új erdők lét­rehozását ugyanis uniós társfi­nanszírozott jogcímből lehet megoldani, míg a meglévő, de ki­termelt erdők felújítását a kvóta­bevételek támogatnák. A szak­ma javasolja tehát az erdőkből származó szén-dioxid-kvóta be­vételeket teljes mértékben erdő- felújításra, kezelési tevékenység­re fordítani. A MEGOSZ tulaj­donképpen nem kér mást, mint az erdőtörvény által előírt köte­lezettség betartását. Luzsi József megosztotta gon­dolatait a fáról, mint megújuló energiaforrásról is. Beszámolt arról, hogy hazánkban az összes megújulóenergia-felhasználás majd’ háromnegyedét a tűzifa te­szi ki. Hosszabb távon a fakiter­melésből 3,6-4 millió köbméter tűzifával számolhatunk. Figye­lembe véve azt, hogy a bruttó fa- kitermelés évente 6,6 millió köb­méter, az erdei apadék (levél, ág, gyökér) mintegy fele, félmillió köbméter vehető reálisan figye­lembe energetikai célra. Évente emellett 0,9 millió köbméter fa­hulladékot tudunk ily módon hasznosítani. Végül Luzsi József hangsú­lyozta, hogy minden erdőgazdál­kodási tevékenység magas kézi­munka-ráfordítást igényel, ezért ennek növelése a vidék megtar­tóképességét is növeli. így sok alacsonyan képzett munkanél­küli juthat megfelelően megfizetett, értékter­melő munkához. Luzsi József, a MEGOSZ elnöke meg. A kibocsátási kvóta érté­ke 2008-ban tonnánként 14-16 euró volt, ez természetesen az aktuális kereslet-kínálattól füg­gően jóval magasabb is lehet. _______________________Tv-notesz_______________________________ Am i természetes lenne ' VALKÓ MIHÁLY ROVATA Hogy a képernyős műsorvezetők szépen, tisztán beszéljenek, magya­rul! De sajnos, bárhová nézek, nem ezt tapasztalom, sok a rossz, a csú­nya beszéd, főleg a,.hülyeségmaga­zinokban”. De a naponta jelentkező Teadélutánnal is akkor van szeren­csém, ha Gundel Takácsot fogom ki, nála úgymond nyelvileg minden rendben, és egyébként meg tudja teremteni azt a hangulatot is, ami egy teázáshoz kelletik: oldott, közvet­len. De ha már szóba hoztam ezt a délutáni magazint, bizony nem va­gyok elégedett, tartalmában túlságo­san kiismerhető, így sematikus, unalmas. Kezdődik általában vala­mi emlékezéssel, avagy évfordulós köszöntéssel, melyek igencsak sab­lonosak, sőt, kínosak is olykor, ha a vendég nincs már teljesen birtoká­ban a hallásának. (Volt rá eset) Majd végződik zenével, többnyire a köny- nyű fajtájából, hátha ezzel jó szájízt hagy maga után. Nem hagy. Mielőtt azonban teljesen elparen- tálnám (elbúcsúztatnám), valami jót is róla, mert legutóbb a műsor­ba hívták a szolnoki MáraLbemuta- tó, a Kaland szereplőit, s egyúttal kö­szöntötték a 75 éves Mécs Károlyt Hogy miatta történt-e csupán a meghívás, nem tudom, de így min­denesetre megszólalhatott Huszá- rik Kata is, a vidéken játszó színész, aki nem biztos, hogy másként be- tehette volna ide a lábát Mert a Tea­délután számára is mintha nem lenne más világ a fővároson túl is, bemutatni, mi történik ott is. Bezzeg ha egy alternatív társaság csupán a kisujját mozdítja Budapesten, már­is ott találják magukat a műsorban. Borzasztó ez a fővárosközpontúság! És ami még ezúttal üdítően hatott rám, találkozás azzal aVeiszer Alto­déval, a Záróra műsorvezetőjével, aki általában érdekes életű embe­rekkel beszélget, s most beszélgeté­seinek legjavát kötetben is közre­adta, erről szólt vele a diskurzus. Különben a képernyőn igen sok az úgynevezett beszélgetőműsor, ol­csó, mint az ingyenkonyha. És sok a botcsinálta műsorvezető, ámde kevesen vannak a „kiválasztottak". Nos, ő azok közé tartozik, rá mindig oda kell figyelnünk, mert miköz­ben társalog alanyaival, gondolko­zik is, nemcsak a szája jár, értelme­sen, mert fel van készülve, ahogy ezt szerda esti Zárórájában is ta­pasztalhattuk. Ahogy faggatta meg­hívott vendégét, a műtárgykereske­dő művészettörténészt Terelgette ügyes pedagógiai érzékkel, s nem engedte elszabadulni, de nem is fog­ta harapófogóba. Kíváncsisága ra­gadós, s ami nem mellékes: nem kapkod, nem hadar, beszéde ki­egyensúlyozott, tiszta és szép. Úgy, ahogy az kelletik, semmi rendkívü­li benne. Szomorú, hogy napjaink­ban mégis annak számít, pedig hát, tessék mondani, nem ez lenne a természetes? HALLGATÓ Ákos új albuma, A katona imá­ja négy évvel a legutóbbi stúdió­album után látott napvilágot. A zenész-dalíró-énekes egyik leg­jobb lemezét készítette el. Már a kezdés is nagyon erős a címadó dallal, amely igazi rockszám, még vissza is utal egy kissé a ’80-as évek klasszikus hangszere­léséhez. A lemez egyik erőssége éppen az, hogy viszonylag sok rockdal szerepel rajta, például a Szind- bád dalán és A katona imáján túl az egyik leghúzósabb, a Sze­ress így. Persze nem maradhat­nak le az akusztikus hangszere- lésű számok sem, melyek meg­felelő arányban képviselik a műfajt, köztük a Kéz a tarkón, amely érzelmileg is nagyon erős lezárása az albumnak. És persze az Ákosra jellemző fa­nyar irónia is itt van. A dalok ze­néjét most is Ákos írta, Szakos Krisztián besegített a Fénybe nézz és a Sze­ress így című számok zenéjébe. A hangsze­rek többségét is Ákos szólaltatja meg. Az ele­gáns albumhoz tarto­zik egy DVD is. Ezen láthatjuk a lemezfelvétel során készített videóblogot, megkap­juk a Szindbád dala videoklip- jét, illetve a 2010-es Szindbád turnéról két felvételt. BŐVEBBEN: SZOUOIUlli/LEMEZAJÁNLÓ (Ákos: A katona imája Kiadó: FalconMedia/mTon) m B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents