Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-19 / 15. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 19., SZERDA 5 KUNSZENTMÁRTON ÉS KÖRNYÉKE Mérsékelték a belvízi készültségi fokozatot Nagy járványokat is átélt portré Dr. Farkas Elek öt évtizede gyógyítja az állatokat Másodfokúra mérsékelték a belvízvédelmi készültséget Kun- szentmártonban. Az elmúlt napok csapadékmentes és melegebb időjárásának hatására nem nőtt tovább a belvízzel borított területek nagysága a térségben. Az időjárás-előrejelzés szerint azonban a hét végére újabb csapadék várható, erre már felkészültek. — Vannak kertek, ahol öt, akad ahol negyven centis víz áll — mondta el érdeklődésünkre dr. Czuczi Mihály, Kunszentmárton polgármestere, a helyi védelmi bizottság vezetője. - A legkritikusabb a helyzet a mélyebben fekvő részeken, így a Kolozsvári és a Demeter utcák térségében. Néhol a szivattyúzás sem jelent megoldást, hiszen a víz visszatér. A belvízhelyzet kezelésében a katasztrófavédelem és az ön- kormányzati tűzoltóság összehangolt munkája sokat segített. A jelenlegi helyzet továbbá rámutat arra, hogy mennyire fontos volt a város vízelvezető-rendszerének rekonstrukcióját elkezdenünk. Az úgynevezett Csincsa felújításának eddig elvégzett ütemei utárt következnie kell egy teljes megoldással szolgáló munkaszakasznak. ■ Mozgalmas évük lesz a klubtagoknak A cibakházi Czibak Imre Nyugdíjas Klub jó évet tudhat maga mögött. Mint azt Herkó Béláné klubvezető 2010 legkiemelkedőbb eseményei közé sorolta, hogy dalkörük remekül szerepelt a törökszentmiklósi Ki mit tud-on. Emellett számos rendezvényen jelentek meg, szép helyekre kirándultak. Az idei évet is aktívan tervezik. Elsőként a kultúra napi ünnepségen lépnek fel a helyi művelődési házban, ahol csángó népdalokat adnak elő. A népdalkörük már készül a minősítő versenyre, ahol az arany fokozatot szeretnék megszerezni. A klub féléves tervében szerepel még áprilisban a tiszazugi nyugdíjas találkozó szervezése, ahová a térség nyugdíjasait várják, május végén pedig kirándulásra indulnak Erdélybe. ■ A közelmúltban vehette át aranydiplomáját a Szent István Egyetemen dr. Farkas Elek, Kunszentmárton köztiszteletben álló állatorvosa. A doktor úr még a mai napig házhoz megy, akár éjszaka is, ha beteg állathoz hívják. Az elmúlt öt évtizedben számtalan érdekes dolgot látott, tapasztalt. Németh Gergő Farkas doktor egy gazdálkodó, állattenyésztő családból származik, ahol mindig is sok haszonállatot tartottak. Édesapja főleg szarvasmarhákkal foglalkozott, több állami gazdaság, termelő szövetkezet agronómusa volt. Elek bácsi gyerekkora óta szívesen hallgatta édesapja élmény- beszámolóit, így nem véletlen, hogy az állatorvoslás mellett döntött. Az Állatorvosi Egyetemen 1960-ban végzett. Első munkahelye a palotási állami gazdaságban volt, innen a megyei állategészségügyi csoporthoz ment át, ahol baromfi-egészségügyi szakállatorvosként tevékenykedett. 1962-ben került körállatorvosi státuszba Nagyrév- Tiszainoka körzetébe. 1974-ben dr. Szirom lózsef járási főállatorvos kollégájának hívta Kun- szentmártonba. Pályája csúcsán 1992-ben kerületi főállatorvosnak kérték fel. 1997-ben ment nyugdíjba, de azóta is, mint nyugdíjas jogosult állatorvos praktizál és ügyeletet is vállal.- Az állatorvosi pálya egy állandó szolgálat, hiszen folyamatosan készenlétben kell lenni - összegezte Farkas doktor. - Nálam a mai napig az ajtó mindig nyitva áll az emberek előtt, reggeltől estig fogadom a pácienseket. Találkoztam igazán különleges páciensekkel a papagájokA doktor úr az aranydiplomával Dr. Farkas Elek le sem tagadhatja állatszeretetét, hiszen mindkét kutyájukat az utcáról fogadták be tói kezdve a vadászgörényekig bezárólag. Körzeti és kerületi főállatorvosként rengeteg járványban kellett részt vennem kiren- deltként és későbbiekben vezetőként. Annak idején a száj- és körömfájás-, illetve a sertéspestis-járványok jöttek be, amik rettenetes pusztítást vittek végbe. Három nagy sertéspestissel fertőzött sertéstelepen is részt vettem az egész állomány kiirtásában. Ezek mind 5-10 ezres állományú telepek voltak. Elek bácsi praxisa során előfordult, hogy karácsonykor vagy épp szilveszterkor kellett elrohanni egy bajban lévő állathoz. Az ügyeletben vittek már hozzá birkát, sőt még lovat is. Sajnos nem mindegyik páciensén tud segíteni, attól függ, hogy a beA település közéletében is aktív volt elek bácsi amellett, hogy munkájából adódóan rengeteg emberrel tartotta a kapcsolatot a kunszentmártoni közéletből, mint képvisel&testületi tag is kivette a részét. A rendszerváltást követően tizenhat évet, azaz négy ciklust töltött a köz szolgálatában. tegség melyik fázisában avatkozik be.- Mikor 1974-ben bekerültem Kunszentmártonba, akkor még minden sufniban állat volt elhelyezve — folytatta dr. Farkas Elek. — Emlékszem a szovjeteknek minden hét hétfőjén, keddjén és szerdáján hat tehervagont indítottunk útnak marhákkal illetve sertésekkel teli. Emellett pótkocsis Ifákat raktunk meg sertésekkel, azok a fővárosba, illetve a nagyobb vágóhidakra mentek. Akkoriban reggeltől estig megállás nélkül dolgoztam, hajtani kellett, mert egy nap vagy harminc címet meg kellett látogatni. Ma már kevesebb a jószág, így jóval kevesebb a teendőm. Ennyit változott a világ. ffflffWTMI A költségvetést tárgyalták Tiszakürtön a közelmúltban tartottak képviselő-testületi ülést Tiszakürtön. Mint azt Tálas László polgármester elmondta, elkészült a 2011-es költségvetési koncepciójuk, melyben 55 millió forintos forráshiánnyal kalkulálnak. Emiatt valószínűleg a fejlesztések elmaradnak, viszont a nyertes pályázataikat be fogják fejezni az idén. Életmódprogramokat szerveznek az oviban a homoki Óvoda életmódprogramjaira, élelmiszer beszerzésére, valamint eszköz- fejlesztésére fordítják azt az összeget, amit a Homoki Óvodáért Alapítvány egy pályázat keretében nyert a közelmúltban. Mint azt Tisza- fóldvár polgármesterétől, Hegedűs Istvántól megtudtuk, az elnyert támogatás tízmillió forint, amit nemsokára fel is használhatnak az illetékesek. A kunszenti véradókat köszöntötték jubiláló véradókat köszöntöttek január 15-én, szombaton a kunszentmártoni művelődési központban. A Vöröskereszt helyi szervezete nevében Veres Margit Terézia elnök és Tóth Lenke titkár üdvözölte a véradókat, valamint Nagy Ágnes Ildikó a megyei Vöröskereszt elnöke is tiszteletét tette az eseményen. Kunszentmárton- ban jelenleg 145 véradót tartanak számon. Harmincöt közmunkást foglalkoztatnak szelevényben harmincötén vesznek majd részt az idén a közfoglalkoztatásban. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint harminckét főt négy órában tudnak foglalkoztatni. Erre a célra négymillió forintnyi anyagi keretet kaptak. Emellett három embert hat, illetve nyolc órában van lehetőségük foglalkoztatni. SZ0U0N.hu További tiszazugi hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. A költözéssel a fűtésszámlán igyekeznek spórolni szelevény Csak akkor tudnak fejlesztésre pályázni, ha a megvalósítás kevés önerőt igényel Mint oly sok megyebeli kistelepülés, Szelevény is számtalan problémával kénytelen szembenézni. Az évről-évre csökkenő állami támogatás kényszerpályára állítja őket, mindenképp spórolniuk kell, hogy a hiányzó költségeket előteremtsék. És akkor még fejlesztésekről szó sem esett.- A kötelező feladataink ellátása is igen nehéz helyzet elé állítja az önkormányzatot, szerencsére a pénzügyi helyzetünk még kezelhető - jegyezte meg Pánczél Ferenc polgármester. - Helyi adót nem emeltünk még, a lakosoknak épp elég sokat kell kifizetniük közüzemi számlákra, melyek díja kivétel nélkül emelkedett. Sajnos elég nagy a munkanélküliség a fiatalok körében, nagyrészük kénytelen ingázni Kecskemétre, Szentesre. Emellett elöregedőben van a település, egyre nagyobb az idő1 sek aránya. Az óvoda mellett az általános iskola 1-6. osztályig helyben van, a 7-8. osztályosok Cserkeszőlőre járnak be. A legnagyobb tétel a helyi intézmények közül az iskola fenntartása, a költségekhez a normatíván kívül 15-20 millió forintot kell hozzátegyünk. A gyermeklétszám csökkenőben van, ám ez az elkövetkező két, három évben szinten marad. Az óvodai létszámunk 33 fő, az .iskolában az átlag osztálylétszám 11-12 fő. A gyerekek egy épületbe kerültek, a tanításban ez nem okozott fennakadást A polgármester kiemelte, hogy a közelmúltban az eddig két helyen tanuló gyerekeket egy épületbe költöztették, hogy a fűtési költségeken spórolni tudjanak. A másik helyen éppen csak annyit fűtenek, hogy a rendszer ne fagyjon el. Pánczél Ferenc a fejlesztésekkel kapcsolatban hozzátette: jelenleg két nagyobb projektben vannak benne térségi szinten. Az egyik ivóvízminőség-javító programban, a másik pedig a használaton kívüli szemétlerakók rekultivációja. Terveik vannak, azonban csak olyan kiírásra adják be a pályázati anyagukat, ahol az önerő mértéke az 5-10 százalékot nem haladja meg. Hívja az Új Néplap újságíróját! NÉMETH elsősorban a Tiszazug településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a
