Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-12 / 9. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 12., SZERDA 5 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE Dr. Bene Sándorék tanyája környékén nagy a belvíz és a sár. A képen dr. Bene Sándor látható unokájával, Csongival és néhány lóval. Viszi a sok pénzt a belvíz gazdák A szélsőséges idő megviseli az állatokat és a növényeket is Anyakönyvi hírek a karcagi kórházból Az elmúlt hetekben ők szület­tek a karcagi Kátai Gábor Kór­házban: december 20.: Farkas Liliána Adrienn (Farkas Barbara) Kun­hegyes, Hegyi-Szabó Blanka (Szabó Hajnalka) Túrkeve, december 22.: Pardi Emma Lin­da (Bugyik Brigitta) Kisújszál­lás, december 24.: Balog Hanna Ra­móna (Hangyási Judit) Karcag, Lakatos Eleonóra Lina (Lakatos Alexandra) Kenderes, Rostás Roxána (Monoki Márta) Tisza- derzs, Molnár Imre Zsolt (Nagy Mária) Kunmadaras, december 27.: Takács Zsolt (Tú­ró Piroska) Tiszabura, december 28.: Kocsis Alexand­ra (Király Julianna) Kunhe­gyes, Unicsovics Levente (Hé­vízi Inez) Tiszaörs, december 30.: Tyukodi Kevin (Tyukodi Alexandra) Kisújszál- lás-Márialaka. 2011. első babája január 4-én született: Kerekes Fanni Julian­na (Házy Anita) Karcag, január 5.: Dobos Lelle (Hegedűs Anna­mária) Karcag, január 6.: Fehér Gergő Szilveszter (Fehér Má­ria) Tiszabura. (Az adatokat a kórház újszü­löttosztályától kaptuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával kö­zöljük.) m SZ0U0N.hu További karcagi és Karcag környéki hírek a SZOUONJw hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! a Karcagon, Kisújszálláson, Kenderesen, Berekfürdőn, Kun­madarason élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, tárcsázza a 30-6474726-os telefonszámot! S Üj Néjpáap & í MIOCH JÁNOS ÖTYH ÍM SS. votTMtAsnffsni — j^güaMBr jjjSSj Benépesülnek a vízpartok rtt.­A gyors olvadás után a karcagi határ több része is megközelíthetetlen. Tízezer hektár áll vízben jelenleg. A vadetetés sem egyszerű a vendégma­rasztaló sárban. Daróczi Erzsébet — Szövetkezeti szinten, a gyepek­kel együtt 2800-3000 hektáron van belvíz — mondta Hubai Im­re Csaba, az Üllőparti Gazdaszö­vetkezet elnöke. - A belvízelve- zetésre-már hétmillió forintot fordítottunk. A befogadó csator­nákba folyamatosan emeli át a vízügy a vizet. A legtöbb belvíz­kár a réti talajokon: Sebesér, Bo- tonás, Keserves, Kunlapos és Ecsezug környékén van. Városi szinten 10-12 ezer hektár áll víz alatt, ennek egyharmada szántó. Az őszi vetések egynegyede ká­rosodott. Egy hosszú, csapadék- mentes, meleg idő még segítene a helyzeten — véli a szakember. A Kisújszállási úton van dr. Bene Sándor tanyája. Már mesz- sziről látni a hatalmas vízfolto­kat, a jó időben a lovak kint van­nak, a szarvasmarhák és a rac­kák még a fedett hodályban vár­ják a tavaszt. A gazda korábban a kutatóintézetben dolgozott. Az első állata egy ló volt, ma már 20 lova van.- A lovak tartása hobbi - mondta dr. Bene Sándor. - A fi­am, ifj. Bene Sándor a lovas ha­gyományőrzésben is jeleskedik. A lovakat a többi állat „tartja el", hiszen törzskönyvezett 300 da­rabos hortobágyi rackajuhállo­mányunk mellett 100 húsmar­hánk van. Mintegy háromszáz hektáron gazdálkodunk. Tavaly sok fű termett, az esős idő miatt azonban két hét alatt kellett be­takarítani a szénát. A mennyi­séggel nincs gond, a minőséggel annál több. Az elvetett búza kb. két hetet bír ki károsodás nélkül Több határrész járhatatlan — mu­tatja Szabó Pál víz alatt. Jelenleg ennél hosz- szabb ideje van víz alatt, a kikelt vetés nagyon gyenge, egy része nem lesz betakarítható. Tavasz- szal árpát vetnénk, de lehet, a területről csak kutyakaport ta­karítunk be, bár ez első osztályú szálastakarmány. Nagyon bízom abban, hogy a kukoricavetés ide­jére kegyes lesz az idő. Dr. Bene Sándor a szarvas- marha átvételi árat elfogadható­nak tartja, a növendék bikáért 800 forintot adnak kilónként. Ők túl kicsik ahhoz, hogy magasabb árat tudjon kialkudni a felvásár­lótól. A nem törzskönyves kos­bárányért 10-12 ezer forintot kap, a törzskönyves bárányokat 15 ezer forinttól veszik át, a mi­nősített tenyészkos pedig 80 ezer forint. A növendék jerkéket és kosokat általában magángaz­dák veszik meg tőle. — Az új támogatási rendszer, mely a génbank megőrzést segí­ti elő, a jó minőségű juhok ára rentábilis lesz - véli dr. Bene Sándor, aki a tanyája körül most a belvízzel is küzd. — Életemben ennyi vizet nem láttam. Már van olyan hodály, amelyben a talaj­víz feljött. Almozással a helyzet még kezelhető, de egy csapadék- mentes, meleg szellős pár hét so­kat enyhítene a gondokon. Karcag ismét támogatja a továbbtanulókat Karcag Város Önkormányza­ta a Nemzeti Erőforrás Mi­nisztériummal együttmű­ködve csatlakozott a hátrá­nyos szociális helyzetű felső- oktatási hallgatók, illetve fel­sőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok számára 2011. évre kiírt Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányza­ti Ösztöndíjpályázathoz. Újabb testvértelepülése lesz Berekfürdőnek A BEREKFÜRDŐI képviselő- testület egyhangúlag támo­gatta, hogy Berekfürdő Köz­ségi Önkormányzat Tiszapé- terfalva településsel (Kár­pátalja) bővítse testvértele­pülési kapcsolatrendszerét. A testület felhatalmazta dr. Hajdú Lajos polgármestert az együttműködés aláírásá­ra. Mint megtudtuk, ehhez kapcsolódóan január 20-án Beregszászon lesz egy kiál­lítás Kocsis Csaba fotóiból és egy előadás Berekfürdő­ről. Másnap írják alá Tisza- péterfalvával a testvértele­pülési megállapodást. Most van előkészítés alatt a délvi­déki Lukácsfalvával is egy hasonló megállapodás. A doni áldozatokra emlékeznek A doni katasztrófa karcagi ál­dozataira emlékeznek január 16-án vasárnap. 10 órától a református templomban is­tentisztelet kezdődik, majd az emlékezők közösen át­mennek a templom melletti Kun-Pieta emlékműhöz, ahol mécsesgyújtás lesz. Mesemondó verseny volt * a karcagi könyvtárban a karcagi Városi Csokonai Könyvtár gyermekkönyvtá­ra Száncsengő címmel ren­dezett általános iskolása al­só tagozatosai számára me­semondó versenyt. Az első­sök versenyét Kovács Ba­lázs nyerte, a másodikosok­nál Molnár Petra volt az el­ső (mindketten a Györffy István iskola tanulói), a har­madikosoknál Papp Rebeka Virág, a Kiskulcsosi iskola diákja, a negyedikeseknél Madarász Orsolya, a Györ­ffy iskola tanulója nyert. A vadállományt is megviselte a hideg- a gondos etetés ellenére is megviselte a szabad területen lévő vadállományt a tartós hi­deg és a hó-mondta Szabó Pál, a karcagi Nagykun Va­dásztársaság fővadásza. - A vadetetésen nem szabad spó­rolni, így mi is novembertől ja­nuár 10-ig 200 mázsa csöves kukoricát, 100-100 mázsa bú­zát, ocsút és szénát vittünk ki a területünkre. A járhatatlan utak rendkívül megnehezítet­ték a takarmány kijuttatást, csak traktorral tudtunk közle­kedni Az olvadás után megkö- zelíthetetlenné vált több határ­rész. Takarmány nélkül azon­ban nem maradnak a vadak, a vadföldeken ott a lábonálló kukorica, mely most óriási je­lentőséggel bír az etetés szem­pontjából. Az elmúlt év széls& séges időjárása megviselte a vadállományt, ezért 2011-ben a törzsállományt azzal védjük, hogy 20 százalékkal csökkent­jük a kilőheti vadak számát. Megszépült a Györffy István Nagykun Múzeum A karcagi múzeum tavaly janu­árban zárt be. A megyei önkor­mányzat sikeres pályázatának köszönhetően mintegy nyolc­vanmillióból ötven év után be­lülről megújult az épület. Padló­fűtést kaptak a kiállítótermek, új vizesblokkot alakítottak ki, mozgássérült-feljárót építettek és a tetőt is lecserélték. Mint dr. Nagy Molnár Miklós igazgató­tól megtudtuk, január 21-én 16 órakor lesz a múzeum felújított épületének ünnepélyes átadása. A felújított múzeumot átadja: Kovács Sándor, a megyei köz­gyűlés elnöke, köszöntőt mond: Dobos László, Karcag polgár- mestere és dr. Horváth László, megyei múzeumigazgató. ■ Mire készül most? Benéné Kecskeméti Anna óvónő, művészeti vezető A karcagi Madarász Imre Egye­sített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Csokonai úti tag­óvodájában dolgozik a szarvasi óvónőképző főiskola elvégzése óta (1979) Benéné Kecskeméti Anna. - Nagyon szeretem a gyerekeket, ezért is választot­tam az óvónői pályát - mondja Anna, akit sokan az Aprólábak néptánccsoport művészeti ve­zetőjeként is ismernek. A cso­port szombaton a Dérynében 14 órától tartja ötödik, jubileu­mi gáláját.- Mindig is szívügyemnek te­kintettem a hagyományőrzést, érdekelt a népzene, a néptánc. Katica csoportomban Szarka Pé- ternével közösen sokat éneke­Benéné Kecskeméti Anna óvónő lünk, verselünk a gyerekekkel. Az óvónői továbbképzéseken, ha lehetett, néptáncra mentem. Amikor Nagy Emese néptáncos­nak idejárt a kisfia, őt kértem meg, tartson néptáncórákat. Ezt támogatta Szarka Lászlóné in­tézményvezető is, így kezdődött nyolc éve. A szülők is nagyon megkedvelték ezt, öt éve indítot­tuk el az Aprólábak néptánccso­portot. Az óvodai néptáncokta­tást Kunné Nánási Mónika tag­óvodavezetőm is támogatja. Fon­tosnak tartottam, hogy képez­zem magam, tavaly szereztem Jászberényben művészeti veze­tői másoddiplomát. Az Aprólábakat egyre több helyre hívják, ott vannak váro­si rendezvényeken: a kenyérün­nepen, a zenés fürdőshown, a bionapokon, az áratófelvonulá- son, emellett fellépnek a szociá­lis otthonban és az idősek klub­jában is. Benéné Kecskeméti Anna a református általános is­kolában is tanított néptáncot, ve­lük már Erdélyben, Kisjenőn is felléptek. ■ Benéné Kecskeméti Anna és az Aprólábak néptánccsoport tagjai

Next

/
Thumbnails
Contents