Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-04 / 282. szám

Vitairat. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár meggyőződése: fordítani kell, hogy a nevelés az iskolákban minimum egyenrangú legyen a képzéssel Nehezítik az érettségit közoktatás Ingyenes tankönyv és 17 éves korig tankötelezettség HÍRSÁV Mindent tudni akartak a magyarokról csak jobban meg szeretnék érteni a magyarokat - rea­gált az USA budapesti nagy­követe arra a wikileakses dokumentumra, miszerint az amerikai kiilügy listát kért Magyarországról. Eleni Kounalakis elítélte a honla­pot, és megerősítette, Ma­gyarországot szövetségesé­nek tekinti az USA. Újabb felajánlás a károsultaknak több céghez és civil akció­hoz csatlakozva a Duna International Könyvkiadó is segíteni kíván a vörösiszap- katasztrófa károsultjainak - közölte Baráz Miklós ügyve­zető. A kiadó megjelentette a Magyar királyok és ural­kodók sorozat ó. kötetét Vak Béla és II. Géza címmel. Minden eladott könyv árából 50 forintot, de legalább egymilliót felajánlottak ka­rácsonyra a károsultaknak. Navracsics átvette az uniós stafétabotot átvette tegnap Brüsszel­ben az uniós elnökségi sta­fétabotot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. „Szeretnénk egyszerűsíteni az országhatárokon átnyúló hagyatéki eljárást" - fogal­mazott Navracsics. A ro­mastratégia ügyében pedig júniusra, tehát még a ma­gyar elnökség lezárása előtt megállapodásra számít. Navracsics: Bizonyíthatunk Ingyenes tankönyv, peda­gógusoknak alkotói sza­badság, tankötelezettség 17 éves korig - többek között ez áll a közoktatási törvény vitaanyagában. Éber Sándor A nevelés az új közoktatási tör­vény alapvető célja - közölte teg­nap Hoffmann Rózsa, miután a szaktárca honlapján nyilvános­ságra hozták a tervezet vitaanya­gát. Az oktatásért felelős állam­titkár szerint a nevelés háttérbe szorulása miatt a gyerekek nem találták meg jól a helyüket az is­kolában, a szülők pedig szerepü­ket túldimenzionálva megen- gedheteüen módon léptek fel a pedagógusokkal szemben. A vitaanyag javasolja, hogy in­gyenes tankönyvellátás legyen az általános iskolában, a tanköny­vek képezzék az intézmény tulaj­donát. Az állam, az önkormány­zatok és az egyházak által fenn­tartott óvodák és iskolák látogatá­sa a tankötelezettség végéig, illet­ve az érettségi vizsgáig ingyenes a gyerekek számára. Az intéz­mény működéséhez szükséges bér (és annak járulékai) szerinü támogatás összegét a központi büdzsének kell biztosítania. Az intézményfenntartóknak kell fe­deznie a működéshez szükséges további (épület-fenntartási, kar­bantartási, beruházási, eszközbe­szerzési) támogatásokat. Az indítvány szerint a peda­gógusnak joga, hogy bizonyos időközönként, támogatás mellett alkotói szabadságra menjen. A tanárok országos szintű szak­hoffmann rózsa szerint a pedagógusszakma életpálya- modelljének koncepciója a méltó fizetés és előrelépési le­hetőség biztosításával emeli a tanárokat az őket megér­demlő társadalmi helyre. A pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel bizto­mai véleményező, javaslattevő és döntéshozó testületé a Peda­gógus Kamara lenne. A vitaanyag szerint az óvodák hároméves kortól fogadják a gyermekeket, s ötéves kortól kö­telező az óvodai nevelésben részt venni. A tankötelezettség hatéves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános isko­la nyolc évfolyamát megelőzhe­ti, illetve követheti egy-egy fel­zárkózást biztosító, előkészítő tanév. A középiskola nulladik év­folyamára járhatnak azok, akik sítva a tanári fizetéseknek a bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését A tárca szerint nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta mi­nőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni. az általános után nem nyertek felvételt. Azokon a települése­ken, ahol ezt legalább nyolc szü­lő igényli, működnie kell alsó ta­gozatos oktatásnak, akár össze­vont osztályokkal is. Az általános iskolában máso­dik év végétől újra osztályzatokat adnak a bizonyítványokban. Év­közben a tanárok szöveges és írásbeli értékelést is adhatnak az érdemjegyek mellé. Az általános iskolákban tilos felvételi vizsgát vagy felvételűé előkészítő tanfo­lyamot szervezni és tartani. Azokban az érettségit adó közép­iskolákban, ahol az előző három év átlagában a jelentkezők szá­ma meghaladja a felvehető létszá­mot, felvételi vizsga szervezhető. Magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből, egy választha­tó természettudományos (bioló­gia, fizika vagy kémia) és egy kötelezően választandó tan­tárgyból - öt helyett hatból - kell érettségizni. A matúrához a középiskolai bizonyítvány meg­szerzése mellett 60 óra önként választott társadalmi tevékeny­séget is el kell végezni. Médiatörvény: újabb újság tiltakozott üres címlappal A baloldali Népszava üres cím­lappal tiltakozott tegnap a Fidesz médiatörvény-tervezete ellen a Magyar Narancs és az ÉS után. A törvényhez tegnapig lehetett módosító javaslatokat benyújta­ni: a Jobbik 40, az MSZP pedig 88 helyen változtatna. Az MSZP a médiahatóság önálló műsorgyártási jogát töröl­né el. Az írott sajtónál megszün­tetné a bírságolást, míg az elekt­ronikusnál megfelezné a bírság felső határát. Elfogadhatatlan a panaszbizottság megszüntetése, a pályáztatás nélküli frekvencia- osztás, a köztévé normatív finan­szírozásának eltörlése és ingat­lanjainak átláthatatlan értékesí­tése. „Megengedhetetlen, hogy a közmédiumok pártmédiumokká váljanak” - fogalmazott Mandur László képviselő. Alkotmánybí­rósághoz fordulnak, ha a módo­sításaikat nem fogadják el. L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnö­ke: „Ha valaki tisztességesen ír­ja az újságot, mitől tart?” Szerin­te a balliberális lapok tiltakozá­sa okafogyottá vált, mert felfüg­geszthető a bírság, ha egy sajtó- orgánum bírósághoz fordulna. ■ Landolt a lappföldi Mikulás Rénszarvasait hátrahagyva egy Malév-gép fedélzetén landolt Fe­rihegyen tegnap reggel loulupuk- ki, a lappföldi Mikulás. Az ötödik alkalommal hazánkba érkező loulupukkit óvodások és beteg gyerekek fogadták a hóesésben. Az igazi Mikulás magyarul kö­szönte meg a dalokat, és édessé­gekkel megrakott csomaggal ajándékozta meg a gyerkőcöket. Magyarországi programjában számos állomás szerepel: talál­kozhatnak vele a vörösiszap-ká- rosult területeken élő gyerekek, de ellátogat több gyerekkórház­ba, a Vakok Intézetébe és a Miku­lásgyárba is. ■ Pedagógusbér minimálbérhez kötve Otthon szülés: egyre közelebb az egyezség Újabb egyeztetést tartottak teg­nap az otthon szülésről. A ké­szülő tervezet szerint az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe ve­vő nő és gyereke szükség ese­tén a háttérkórházba szállítha­tó. „Mindannyian egyetértet­tünk abban, hogy az anya sza­badon választhassa meg, hogy hol akar szülni, azonban a leg­fontosabb az ő és a gyermeke biztonsága” - mondta Szócska Miklós. Az egészségügyi ál­lamtitkár szerette volna, ha már tegnap megegyeznek a ci­vil- és szakmai szervezetekkel, de ez nem sikerült, ezért szű- kebb körben a jövő héten újabb egyeztetést tartanak. ■-A BoZÓttŰZ. Már Haifa várost fenyegeti a környéken tomboló óriási tűzvész. 15 ezer személyt kitelepítettek. 2800 hektárnyi terület teljesen kiégett. 41-en meghaltak. Bulgária, Jordánia, Azerbajdzsán, Spanyolország, Románia, Egyiptom, Törökország, Oroszország, az USA, Görögország és Ciprus is felajánlotta segítségét. Ez Izrael történetének legnagyobb tűzvésze. Hamarosan megjelenik a magyar e-Etikett Feltölthetjük-e a céges partin fő­nökünkről készült fotót egy kö­zösségi oldalra? Kell-e SMS-ben megszólítást használni? Gond-e, ha egy e-mailben hibát ejtünk, vagy ott nem érdekes a helyesírás? Mit illik megosztani a Face- bookon, kell-e enge­dély, ha egy találko­zóról élőben adunk a Twitteren? Hasonló kérdések sokak fejében felvetődnek, akik rendszeresen használják korunk kommuniká­ciós eszközeit. A válaszok gyak­ran nem egyértelműek. A Magyar Telekom és lakossá­gi márkái, a T-Home és T-Mobile a társadalomtudományok né­hány ismert hazai szakértőjét és véleményformálókat kértek fel arra, hogy segítsenek eligazodni digitális világunkban, tegyenek ajánlásokat arra, mit illik tenni és mit nem azokban a helyzetek­ben, amikor digitális kommunikációs esz­közöket használunk. Az „e-Etikett” ne­vű kezdeményezés­ben 25 szakértő olyan témakö­röket vitatott meg, mint az internetezés, a közösségi oldalak használata, a mobiltelefonálás, az e-mailezés vagy az SMS-ezés. Hamarosan olyan ajánlásgyűjte­mény is megszületik, amely el­igazít a különböző kommunikáci­ós helyzetekben megkívánt visel­kedési normákat illetően. ■ Cs. E. ■ Illik-e a főnök képét felrakni az internetre? 4 #> * I i *

Next

/
Thumbnails
Contents