Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-28 / 301. szám
4 ÚJ NÉPLAP — 2010. DECEMBER 28., KEDD ABONY ÉS KÖRNYÉKE Egyelőre még csak lehetőség a szélerőmű Az abonyi képviselő-testület legutóbbi ülésén a képviselők tárgyaltak egy szándéknyilatkozatról a budapesti székhelyű Aleri- on Hungária Energetika Kft.-vel történő együttműködésről, szélerőmű létesítésére. Azonban az ügyben konkrét döntés egyelőre nem született. Mint megtudtuk, az önkormányzat nem zárkózik el egy szélerőmű-beruházástól. Az önkormányzatot egyébként a villamosenergia-termeléssel és megújulóenergia-felhasználással foglalkozó cég ügyvezető igazgatója, Csók Levente (aki egyben a Magyar Szélenergia Társaság kelet-magyarországi regionális vezetője) kereste meg a beruházással kapcsolatban. Eszerint Abony külterületén, a város északkeleti részén működtetnének egy szélerőművet. A megvalósításhoz azonban még arra is szükség van, hogy felmérjék próbamérésekkel a természet nyújtotta lehetőségeket, hiszen csak akkor érdemes szél- erőművet működtetni, ha az hasznot is hoz. így, bár a terv létezik, azonban még előszerződést nem kötöttek a szélerőmű- beruházásra. ■ Átadták a felújított templomot Saját szemével győződhetett meg minden jelenlévő nemrég arról, hogy mind belsejében, mind külsejében milyen szépen felújítva „kapták vissza” katolikus templomukat az Újszilváson élők. Az átadáson jelen volt dr. Petrányi Csaba polgármester és Kovács Attila Mózes plébános mellett dr. Beer Miklós váci megyéspüspök és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A beruházás közel 50 millió forintból valósult meg. A munkákat nem nyújtották a végtelenségig: júliusban kezdték a felújítást, és a napokban már vissza is térhettek a hívek. Azok, akik nem hagyták veszni a templomukat, az önkormányzattal és a segítőkkel együtt. Beszédében ezt hangsúlyozta Czerván György is: ez a közösség az elmúlt hónapokban sok erőt és energiát fektetett abba, hogy megújítsa és mindenki számára elérhetővé tegye a település egyik legfontosabb épületét. ■ Felavatták a Szent Imre Közösségi Házat. Az abonyi katolikus plébánia udvarán felavatták az újonnan, 133 nap alatt felépített, nagyon tetszetős Szent Imre Közösségi Házat. A zsúfolásig megtelt nagyterem közönsége előtt dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel az épületet, közösen Nagy András esperes plébánossal és Fábián Zoltán református lelkésszel, utóbbi az ökumené jegyében. Az új intézmény hiánypótló szerepet is betölt, mert a városban jelenleg nincs művelődési ház. Képünkön: a napokban karácsonyi műsort is tartottak a Szent Imre Közösségi Házban. A járatukért emeltek szót buszközlekedés A Jászkim Volán mérlegelte az abonyiak kérését Kéréssel fordultak levélben abonyiak a Jászkun Volánhoz: maradjon meg a reggeli úgynevezett műszakos járatuk Szolnokra. A lászkun Volán ennek fényében megtartotta a reggeli járatot. Baranyi György A járattal utazó abonyiak arról értesültek ugyanis korábban, hogy az Abonyból a szolnoki ipari park felé közlekedő úgynevezett műszakos járatot törölni akarják a menetrendből.- Mivel ez a járat céljárat az ipari parkban és a megyei kórházban dolgozó, nem kis létszámú, bérlettel rendelkező utas számára évtizedek óta, igen érzékenyen érint bennünket. Jelentős az anyagi vonzat, mivel a tervezett járat nem érinti az eddigi megállókat, így a helyi bérlet vásárlása pluszköltséget jelent, amelyet a munkáltató nem térít — panaszolták levelükben. Mindelihez hozzátették: a korábbra tervezett abonyi indulás is igen méltánytalan, mert az a hajnali 15 perc az éjszakai pihenésüket rövidíti meg, ami a napi 8-10-12 órás kemény fizikai munkát végző embereknél nem elhanyagolható. Sőt, a korábbi indulás ellenére az eddigiekhez képest később érkeznek a munkahelyükre, ami szintén hátrányos egy munkavállalónak. — A reggeli első busszal munkába induló utasoknak ugyanúgy jár az ülve utazás lehetősége, mint a később útra kelőknek. Ám mivel az eddigi két busz helyett csak egy járat indulna, az zsúfolásig megtelik majd utasokkal — tették hozzá a levélírók, hangsúlyozva, hogy az ipari park útvonalán közlekedő járat megmaradása a járat kihasználtságát figyelembe véve szerintük teljesen jogos. A viteldíj szempontjából is változik a helyzet, tette hozzá Pozsonyi István. Az övezett díjszabásból és a hét kilométeres eltérésből eredően a hosszabb útra drágább menetjegyet kell váltani, ha valaki a teljes útszakaszon utazik. A módosítás után, aki nem a déli ipartelepre vagy onnan szándékoA levélre a Jászkun Volán Zrt. vezérigazgatójától, Pozsonyi Istvántól kaptunk választ. Eszerint az életbe lépett menetrendmódosítás a Szolnoki Állomásfőnökség területén jelentősebben a Szolnok és Abony között közlekedő járatokat érinti. A járatok közlekedésének változásával a rentábilis működésre törekszik a cég. Eddig az úgynevezett műszakos járatok (naponta 6 járat, 3-3 járatpár irányonként) kizárólag a hosszabb úton közlekedtek. Ezeket a járatokat a módosítással leállították, és rövidebbet indítottak. A módosítást az abonyi ön- kormányzat is jóváhagyta. Mint megtudtuk, a Jászkun Volán az abonyi levélírók panazik utazni, kedvezőbben jár a műszakos járatokon, mivel ezután a rövidebb út miatt kevesebbet fizet. Az Abonyból a déli ipartelepre utazók, akik eddig helyközi bérletet váltottak, ezután rövidebb helyközi bérlet + helyi összvonalas kombinált bérlettel tudnak utazni - áll a válaszban. szát mérlegelte, ennek eredményeként úgy döntöttek, hogy az Abonyból 5 órakor a déli ipartelep felé tartó járatot továbbra is közlekedtetik, annyi változással, hogy a járat munkanapokon 4 óra 55 perckor indul Abonyból - a helyi vasútállomás érintése nélkül — a déli ipartelep útirányon át a ! szolnoki Bajcsy- -Zsilinszky úti megállóig.- Ezzel reggel az első járatokon változatlan ülőhelyet biztosítunk - tette hozzá Pozsonyi István, hangsúlyozva: a többi leállítandó műszakos járatot a déli ipartelep szakaszon a fel- és leszállókat tekintve 8-10 fő veszi igénybe. A járatokon utazó többi utas a rövidebb útvonal által érintett megállóhelyeken száll fel, így őket nem érinti a módosítás, illetve számukra kedvezőbb lesz a rövidebb menetidő miatt. A déli ipartelepre vagy onnan utazó utasok a módosítás után a Bajcsy úti megállónál átszállással tudnak eljutni. Ez valóban kedvezőtlenebb az eddigi állapothoz képest. A késői beérkezésre vonatkozó észrevétel a vezérigazgató szerint nem fedi a valóságot, mivel átszállással ugyanabban az időszakban érkeznek majd munkahelyükre. Változik a helyzet a viteldíjjal Kissé nőttek a lakbérek Kőröstetétlenen kőröstetétlen képviselőtestülete módosította az ön- kormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről szóló rendeletét. Eszerint január 1-től az összkomfortos lakások lakbére négyzetméterenként 266, a komfortosoké 249, a félkomfortosaké 184, a komfort nélkülieké 212, míg a szükséglakásoké 73 forint lesz. Alapító okiratot kapott az egészségügyi centrum jóváhagyta az abonyi képviselő-testület az egészség- ügyi centrumként is ismert Dr. Kostyán Andor Rendelő- intézet alapító okiratát. Egyben a testület felhatalmazta a polgármester asszonyt az alapító okirat aláírására. Mint ismert, az egészség- ügyi centrumot november 11-én adták át. Ingyenes a sportcsarnok a Csárdáskirálynőre ma és holnap mutatja be a Bihari Színkör Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című nagyoperettjét a városi sportcsarnokban. A zeneiskola igazgatója arra kérte a képviselő-testületet, hogy a sportcsarnokot térítésmentesen biztosítsa, amelyhez hozzá is járultak. Sok növény került ki idén a közterületekre abony képviselő-testülete márciusban döntött a „Virágos városért” feladatairól, bruttó 2 millió forint erejéig. A legutóbbi testületi ülésen a programot áttekintve kiderült, hogy az önkormányzat 200 facsemetével, míg a Városunk Fejlődésért Egyesület további 200 facsemete vásárlásával támogatta a fásítási programját. Az összes elvégzett virágosítás- hoz több mint 10 ezer növényt, valamint 200 virághagymát ültettek el, a tényleges kiadás bruttó 1,7 millió forint volt. SZ0U0N.hu További térségi hírek a Síül 0N.hu hírportálon. Földimogyorót temieszt hobbiból a karai polgármester gazdálkodás Palya István hangsúlyozza: az íze összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ami a boltban kapható Földimogyoró. Mindenki ismeri ezt a növényt, legalábbis a termését. De csak nagyon kevesen láttak olyat, aki ezt termeszti. Márpedig Jászkarajenő polgár- mestere ezt teszi, igaz, javarészt hagyományból és hobbiból. Palya Istvánon kívül nincs is olyan polgármester, aki földimogyorót termesztene széles e hazában. A polgármestertől egyébként sem áll távol a mezőgazdaság, maga is gazdaember lévén.- Húsz évvel ezelőtt kezdte el a családom a földimogyoró-termesztést, amit hobbiként azóta is tovább folytatok. S hogy miért is a földimogyoró? Azt vallom, ha már csinálunk valamit, akkor ne kommersz dolgokkal foglalkozzunk, hanem inkább különlegességekkel, amivel egyrészt hasznosabb foglalatoskodni, másrészt a vele való munka minimális kihívást jelent. A földimogyoró pont ilyen: mindenki azt mondja, hogy ezt csak a melegégövi területeken lehet művelni. Talán igaz lehet, de azért nekem szokott sikerülni. A csaPalya István maga is gazda- ember ládunkban ez már hagyomány - mondja Palya István. Mint megtudjuk, a mogyorót csak akkor szabad elvetni, amikor a talaj hőmérséklete már elég meleg, szinte legutolsóként a kultúrnövények közül. Az agrotechnikája a burgonyáéhoz hasonló. Úgy kell töltögetni is, mint a krumplit. Bőven kell rá odafigyelni, gondozni-babusgatni, mert érzékeny a gombabetegségekre, sőt sok apró rovar- kártevője is van, és a levéltrágyát is igényli.- Nagyon hosszú a te- nyészideje, ezért fontos a hosszú ősz és hogy ne érkezzenek meg nagyon korán a fagyos időszakok, mert akkor sikertelen a termesztés — hangsúlyozza a polgármester. - Október közepén lehet betakarítani a termést, amit mi a padláson szárítunk meg, és családi fogyasztásra szánunk. Azt talán mondanom sem kell, hogy összehasonlíthatatlanul jobb az íze annál, mint amit a boltokban lehet kapni. Ennek, kérem, zamata van - és ez a lényeg! ■ Szeretni kell a mezőgazdaságot! „a mezőgazdaságot szeretni kell, mert e nélkül az ember csak úgymond ostoba lenne, mert nagyon sokat dolgozik a semmiért. Sok a kockázat, mind a saját munkával, mind a befektetett tőkével”, mondta Palya István, hozzátéve: a tavalyi nagy szárazság után idén a nagy víz vitte el a termést. Ám azt mondják az emberek, hogy a kettő közül a nagy szárazság még mindig jobb volt, mert aki tudott, azért locsolhatott, de ez a víz mindent tönkretesz.
