Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-28 / 301. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2010. DECEMBER 28., KEDD Csak akarnod kell, és fel fogsz épülni! baleset Két és fél év, illetve harminc műtét után ma már ismét dolgozik Illés Anita kolléganőnk Lapunk rendszeres olva­sói számára nyilván isme­rősen cseng Illés Anita neve. Fiatal jászsági kollé­ganőnk évek óta az Új Néplap kedvelt újságírója. Az elmúlt két és fél évben azonban hiába keresték írásait. Súlyos autóbalese­tet szenvedett, hónapokon keresztül élet-halál közt lebegett. Most, harmincj!) műtéttel a háta mögött, visszatért közénk. Felépü­lése orvosai szerint is cso­daszámba megy. Géléi József Akik látták a balesetet, szemta­núi voltak a tűzoltók munkájá­nak, amint kivágják a roncsba szorult sofőrt, majd a mentők erőfeszítésének, hogy szállítható állapotba hozzák a sérültet, soha nem felejtik el azt a napot. A jászapáti Illés Anita azon a csü­törtöki napon, 2008. augusztus 7-én, a 31-es út jászdózsai leága­zásának közelében, kék Suzuki- jával frontálisan ütközött egy üzemanyagot szállító tartályko­csival. Valaki nagyon vigyázott a 28 éves lányra, az ilyen karam­bolt ugyanis „nem szokás" túlél­ni. - Éppen indultam volna az irodába, mikor kaptam egy tele­font, hogy súlyos baleset történt a jákóhalmi úton — emlékezett vissza a szörnyű napra jászberé­nyi kollégánk, Banka Csaba. - Azonnal hívtam Anitát, mond­ván, ő arról jön a szerkesztőség­be, nézzen utána, mi történt. Többszöri próbálkozásom elle­nére sem sikerült elérnem. Miu­tán megtudtam a tűzoltóktól, hogy milyen autó ütközött, azon­nal rossz érzés kerített hatalmá­ba. Bementem a kórházba, ahol kiderült, percekkel korábban ér­tek be a mentők a sérülttel, aki­nél semmiféle iratot nem talál­tak. Az azonosításhoz a segítsé­gemet kérték az orvosok. Azóta is lelkiismeretfurdalásom van, hiszen először nem ismertem fel saját kolléganőmet az összetört sofőrben - mondta Csaba. Anita annak rendje és módja szerint indult munkába aznap. Nyolc óra körül még lebonyolított egy telefont, majd autóba ült.- Csütörtökönként néha Ani­tával jártam Jászberénybe - tud­tuk meg Mihályi Mónikától. — Eredetileg most is vele mentem volna, ám szerdán este kiderült, hogy nyolcra már bent kell len­nem. Reggel hívtam, hogy ne várjon rám, én már az irodában vagyok. Mikor hazafelé jöttem, tudtam meg, hogy baleset tör­tént a 31-es úton, s elterelik a forgalmat. Csak Jászapátin érte­sültem róla, hogy a barátnőm ve­zette a teljesen összegyűrt Suzu­kit. Még most is kiráz a hideg a gondolattól, csak a vakszeren­csének köszönhetem, hogy nem voltam én is az autóban. Kolléga­nőnk semmire nem emlékszik arról a napról, így csupán má­sok elmondásából tudjuk többé- kevésbé rekonstruálni, mi is tör­tént valójában. Nyár volt, már reggel is rekkenő volt a meleg. Anita reggel felkelt, indulás előtt összeszedte előző napi jegyzete­it — Mága Zoltánnal készített in­terjút, mely aztán soha nem ké­szült el —, még megállt tankolni a benzinkúton, s irány Jászbe­rény. Gondolatban talán már fo­galmazta cikkét, mikor a jászdó­zsai elágazás előtt nem sokkal áttért a menetirány szerinti bal oldalba és autója bal oldalával frontálisan ütközött egy 18 kere­kű monstrummal. Az intenzív osztály vezetője, dr. Ócsai Antal (balról) és dr. Gilicze Tamás ák V valósággal S* <r~ ' csodát tett Anitával Illés Anita miután felfogta, mi történt vele, mindvégig hitt benne, hogy fel fog épülni- Súlyos, életveszélyes álla­potban hozták be a mentők - fe­lelte érdeklődésünkre dr. Gilicze Tamás, a jászberényi Erzsébet Kórház traumatológiai osztályá­nak vezető főorvosa, Anita keze­lőorvosa. - Valamennyi^) vég­tagja sérült, emellett koponyasé­rülést, agyrázkódást, fedett hasi sérülést, sorozat bordatörést, tü- dőzúzódást szenvedett. Az osz­tály egész napi műtéti rendjét felborította, hiszen kora délelőt- től esüg vele foglalkozott az az orvosi team, mely az életmentő műtéteket végezte. Felállítottunk egyfajta prioritást a sérülések súlyossága szerint, s mint a legó­darabkákat, úgy raktuk össze a csontokat a nyílt, szilánkos töré­sek helyén. Bár még az amputá- ció szükségessége is felmerült, de végül sikerült megmente­nünk a leginkább sérült jobb al­só végtagját is. Ennek ellenére hosszú heteknek kellett eltelni, mire fellélegezhettünk: most már túléli a szörnyűséget. Sze­rencsére központi idegrendszere nem sérült, a lázat leküzdötte szervezete, nem kapott fertőzést a sorozatműtétek után és ami roppant fontos, hihetetlen élni akarás dolgozott benne. Ez utób­bi egy olyan döntő feltétel a gyógyulás útján, melyben az or­vos nem tud segíteni, ez csak a betegen múlik. Mindezekre szükség volt, hogy két és fél év­vel a baleset után ma már tulaj­donképpen gyógyultnak tekint­hetjük Anitát. Az elmúlt bő két évben harminc műtétre volt szükség, hogy Anita ma már is­mét a korábbihoz hasonló életet élhessen. Szülei, rokonai, mi, ba­rátai hosszú időn keresztül, mi­kor kómás állapotban, élet-halál között lebegett, csak reményked­hettünk benne, erős szervezete kibírja a megpróbáltatásokat.- Hittem is, meg nem is, mikor korábban arról hallottam, hogy a lét, nem lét között „félúton” lebe­Alig akadt épen maradt porcikája csodaszámba megy, hogy Il­lés Anita felépült a borzalmas balesetéből. Jobb felkarján és csuklóján nyílt törést, bal al­kar- és kézfej-törést, jobb és bal combcsont-törést, jobb és bal szilánkos térdtörést, jobb és bal nyílt lábszár-törést, jobb bokatörést szenvedett. Nyolc bordája eltörött, tüdőzúzó- dást, valamint koponya- és bélfodorsérülést, súlyos agy­rázkódást szenvedett. Körülbe­lül harminc műtéten esett át a baleset óta. Várnak még rá re­konstrukciós műtétek, fémki­vételek, de minden bizonnyal a nehezén már túl van. gő személy mit lát, mit hall, mi­lyen emlékképei maradtak meg a „földön kívüli” állapotból - me­sélte már otthonában Anita. — Hi- heteüennek tűnhet, de egy álta­lam ismeretlen hangra mind a mai napig tisztám emlékszem. „Csak akarnod kell és fel fogsz áll­ni! Csak akarnod kell, és fel fogsz épülni!”, szólt hozzám rendszere­sen, s ekkor időnként láttam ma­gam, amint a kórházi ágyam kö­rül teszek néhány lépést. Szeren­csére magáról a balesetről sem­milyen emlékem nincs, 2008. au­gusztus 7-e teljes egészében ki­törlődött az emlékezetemből, csak annyi maradt meg belőle, mint egy rossz-álom. Lelkilegrendben vagyok, fizikálisán pedig egyre erősebb leszek. Újra kellett tanul­nom járni, s ma már rövidebb tá- vokat mankó nélkül is megteszek. Egy mankót a biztonság kedvéért azért még viszek magammal. Örökké hálás vagyok azoknak a tűzoltóknak, mentősöknek, akik kiszedtek a roncsból, dr. Gilicze Tamás és dr. Ócsai Antal főorvos uraknak, valamint csapataiknak, akik megmentették az életemet és természetesen szüleimnek, rokonaimnak, barátaimnak, akik tartották bennem a lelket a legne­hezebb pillanatokban is. Illés Anita két éve, azon az omi­nózus napon újjászületett. Hihe­tetlen akaraterejének, orvosai bravúros műtétéinek köszönhe­tően túlélte az iszonyatos balese­tet. Ma már ismét vezet, mi több, néhány hete dolgozik is. Isten ho­zott újra a fedélzeten Anita! Tegnap lefagyott az egész megye közlekedés Az elmúlt napok időjárása fennakadásokat okozott Folytatás az 1. oldalról A karácsonyi ünnepek alatt - or­szágosan — naponta közel 400 hómunkás dolgozott a vasúti sí­nek mellett a zavartalan közleke­dés érdekében - tájékoztatta la­punkat a MÁV-Start Zrt. A szol­noki térségben átlagosan 5-15 perccel hosszabb menetidővel közlekedtek a vonatok a hét vé­gi havas, szeles időben. Járatokat — a havazás miatt— nem kellett törölni, minden vonat menet­rend szerint eljutott az állomá­sokra. A hó eltakarítására vezényelt munkások megerősített szolgá­latban, folyamatosan figyelik és takarítják a váltóberendezése­ket, a tisztítást azonban nehezí­ti, hogy a kitérők közül kisepert havat a szél, valamint az elhala­dó vonatszerelvények újra a sí­nek közé sodorják. Az újszászi és ceglédi vonalon hétfő délelőtt 11 óráig tapasztalt késések je­lentős részét nemcsak a jegese- dés következtében nehezen állít­ható váltók, hanem a meghibá­sodott villamos berendezések is okozták. A buszközlekedésben nem okozott jelentősebb gondo­kat a havazás - tudtuk meg a Jászkun Volánnál. Varjú Norbert forgalmi szolgálattevő elmond­ta, a távolsági járatok 15 percen belüli késéssel közlekedtek, a megyén belüli helyközi járatok ennél kevesebbet, a megtett tá­volságtól függően 5-10 percet késtek. A legtöbbet, a menet­rendhez képest 30 percet a Sze­gedről Szolnokon át Parádfürdő- re közlekedő buszra kellett vár­niuk az utasoknak. A hasonló tá­volságból érkező Gyula-Mező- túr-Szolnok-Budapest járat azonban pontosan érkezett. A íászkun Volánnál elmondták azt is, inkább az északi területeken okozhatnak késést az útviszo­nyok, illetve az, ha tovább csök­ken a hőmérséklet. Szilveszter este számíthatunk egy kis havazásra - tudtuk meg a Szolnoki Katonai Reptér Mete­orológiai Szolgálat egyik meteo­rológusától. - Ma még elszórtan havazhat a térségünkben, de utána úgy látszik, hogy pénte­kig egy kis szünet várható, ugyanis csapadék nem lesz. Az eddig lehullott hó viszont meg­marad, ami akár veszélyes is le­het, hisz éjszakánként akár mí­nusz tizenöt fokig is lehűlhet a hőmérséklet, így a hó ráfagy az utakra, amitől nagyon csúszóssá válhatnak. A nappalok valami­vel kedvezőbb hőmérsékletet tartogatnak számunkra, ugyan­is ekkor mínusz 2 és mínusz 5 fok között fog mozogni a hőmé­rő higanyszála. Pénteken, vagyis szilveszter napján, az esti órák­ban viszont ismét havazás kez­dődhet. Ami előreláthatólag úgy tűnik, ki is tart, hisz az új év is nagy valószínűséggel havazás­sal indul majd. ■ Jótékonysági koncert. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar adott koncertet tegnap este a megyeszékhely görög katolikus templomában. A bevételt a Szent Tamás Görög Katolikus Általános Iskola javára fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents