Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-20 / 295. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. DECEMBER 20., HÉTFŐ kalmasabb emberek. így elfogadottságuk sem teljes, ezért nem tudnak normaközvetítők lenni. A jogvédőkkel pedig az a gond, hogy gyakran ugyan azt a mázt húzzák rá az esetekre, ugyanazokat az okokat hangoztatják, anélkül, hogy feltárnák a helyi viszonyokat.- A jog és kötelezettség elválaszthatatlan. Hogy a jogvédők esetleg a jogokat jobban sugall- ják-e, az szervezetenként változik - véli az Összefogás kerékasztal szolnoki jogvédő irodájának vezetője. Dr. Pálfi Miklós szerint az emberekben mindenképpen tudatosítani kellene, hogy vannak kötelezettségeik. Szükség volna egy olyan program kidolgozására és megvalósítására, amely az önbíráskodás ellen hat. Ám erre, ha az akarat meg is lenne, a feltételek hiányoznak. A kisebbségi önkormányzatok többsége erre nem elég felkészült. Az anyagi nehézségek miatt pedig az elmúlt években számos jogvédő iroda is megszűnt az országban. Bárhogy is van, úgy tűnik, egyelőre hosszú út áll a romák előtt. Ahogy Székely János püspök egyik, a cigányok beilleszkedésével kapcsolatos írásában fogalmaz: „Gyakran arról is megfeledkezünk, hogy a magyarországi cigányság alig hatvan éve került igazán közeli kapcsolatba a nyugati civilizációval. Addig többnyire vándor életmódot folytattak, vagy a települések szélén, elszigetelten, sokszor igen nyomorúságos körülmények között éltek. Alig hat évtizede kezdték azt tanulni, hogy mi az idő, a munkahely, az írás-olvasás, a tisztálkodás, a magántulajdon. Úgy gondolom, nem elvárható, hogy hatvan év alatt megtanulják azt, amit a magyar nép vagy ezer éve tanul.... Sok türelemre és bizalomra volna szükség, amellyel segíteni tudjuk a cigány fiatalok tanulását, a társadalomba való beilleszkedését.” >; GYORSSZAVAZAS li Ön szerint mi segíthetné a cigányság felemelkedését? Szavazzon honlapunkon x ma 16 óráig: ~ " SZ0U0N.hu / A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Az elmúlt években több olyan eset is történt, amikor a baleset után a családtagok rátámadtak a sofőrre, olykor pedig a járműveket is megrongálták 2006 október: Olaszlíszkán Szögi Lajos kocsijával egy elé lépő helyi kislányt majdnem elsodort. Ekkor autójával megállt, hogy meggyőződjön róla, a gyereknek nem esett baja. A rokonok azonban azt hitték, hogy az autó elütötte a kislányt, ezért rátámadtak a sofőrre, akit gyermekei szeme láttára halálra vertek. Később a kislány sértetlenül előkerült. 2008. január: Ózdon megvertek egy férfit, miután autójával elgázolt egy kisgyereket. A gyerek figyelmetlenül szaladt át az úton, ezért ütötték el. Csak könnyebb sérüléseket szenvedett A rokonok és a szomszédok körülvették az autót, a gyerek apja többször megrúgta és megütötte a sofőrt, aki agyrázkódást szenvedett. 2008 április: Nyírkátán egy hároméves gyereket gázolt el egy autó. A kisfiú féktávolságon belül rohant a kocsi elé. A baleset következtében a gyermek súlyosan megsérült Az elgázolt kisfiú családja, mintegy harminc ember dühében az autó sofőrjére, valamint utasára támadt. Beverték a kocsi szélvédőjét, valamint oldalsó ablakát, a sofőrt pedig összevissza verték. A végletekig elfajulni látszó helyzetet végül a mentők határozott fellépése mentette meg. 2008 szeptember: Mezőfalván egy személyautó összeüközött egy motorral, amelynek vezetá je könnyű sérülést szenvedett, 14 éves utasa pedig kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A motorosok nem viseltek bukósisakot. A karambol láttán a környező házakból kicsődülők bántalmazni kezdték a gépkocsi vezetőjét és a vele utazó 20 éves lányát. Betörték a kocsi szélvédőjét, letörték a tükröket, s összetörték a hátsó lámpát. A helyszínelésre érkező rendőr, egy esetleges lincse- lés megakadályozására kétszer a levegőbe lőtt, mire a támadók elmenekültek. 2010. december: Bereden két gyerek a szánkójával becsúszott egy arra haladó autó alá, a kocsi métereken át tolta maga előtt őket. A hét éves kisfiú és a nyolc éves kislány is életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A helyszínen a történtek után körülbelül ötvenen gyűltek össze. A társaság egyik tagja ököllel ütni kezdett egy autóst, akinek nem volt köze a balesethez. Egy másik pedig a kocsiját rongálta meg. 2010 DECEMBER: Ibrányban egy menetrend szerint közlekedő távolsági autóbusz elütött egy gyalogost. Az elgázolt 59 éves helybeli férfi a kórházban meghalt. A baleset után a környékbeliek százfős tömege körülvette az utasokat nem szállító buszt, többen a sofőrt fenyegették. A megrémült buszsofőr magára zárta az ajtókat. Néhányon megpróbáltak felszállni a bezárt buszajtón, mások a járművet ütötték. A helyszínre érkező rendőrök hiába próbálták csillapítani a feldühödött tömeget, őket is fenyegették. Egyikük egy rendőrt szándékosan nekilökött a busznak. A harminc rendőrnek a helyi kisebbségi vezetők közreműködésével és polgárőrökkel sikerült csak normali- zálni a helyzetet. A NAP TÉMÁJA Nincsenek statisztikák arról, hogy hazánkban az egyes nemzetiségek milyen arányban érintettek a közlekedési balesetekben. Az utóbbi időkben azonban több olyan eset is történt, amikor romák keveredtek összetűzésbe a családjuk egy tagját ért baleset vélt okozójával. Teleki József A közelmúltban két településen is egy baleset után járművezetőkre támadtak feldühödött cigányok. De miért ismétlődnek az ilyen esetek?- A cigányok hagyományaikból következően nem nemzetben, társadalomban gondolkodnak, hanem családban. Ám a cigány családoknál nem a merev fegyelem a jellemző, hanem a totális szabadság. A gyerek azt csinál amit akar, kimegy a utcára szánkózni, ftitkározni. Ha baj éri, akkor a család összezár és egységes falanxként vonul fel a vélt támadóval szemben - magyarázza a többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket oktató szolnoki Hegedűs T, András középiskola igazgatója. AAi\s Dr. Csilléi Béla úgy véli, hogy az önbíráskodásra való hajlamot nem szabad csupán cigánykérdésnek tekinteni, az ugyanis egy szubkultúrára jellemző. Van egy réteg, mely anyagilag, szociálisan olyan helyzetbe jutott, hogy a társadalom leírta őket. Ők pedig kiiratkoztak a társadalomból. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerik a törvényeket, hanem A cigány családoknál a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak. Ha kedvük tartja, akár az utcán is játszanak. Felvételünk illusztráció. Ma olyan feladatok is az iskolára hárulnak, ami a szülők dolga lenne egyszerűen nem érdekli őket a törvény. Saját öntörvényű módjukon élnek. Nincs számukra se múlt, se jövő, csak most van. Most történt a baleset, most történt egy dolog, ami őket, a családjukat közvetlenül érinti, akkor most kell megtorolni. Dr. Csilléi Béla szerint persze meg kell nézni a másik oldalt is, hiszen nem véletlenül alakult ki, hogy az emberek hajlamosak az önbíráskodásra. Azt tapasztalják ugyanis, hogy egy autóbaleset után a sofőr megszökik, otthagyja a helyszínt. A híres emberek megússzák, ha nem, akkor is néhány hónap felfüggesztettet kapnak, a család pedig holtáig siratja az elvesztett hozzátartozót. — A bercelihez és ibrányihoz hasonló esetek hátterében mindenképpen ott van a roma és nem roma ellentétek kibeszélet- lensége - véli dr. Jász Krisztina. vesznek. Ezeken mentálhigiénés szakemberek tanítják a konfliktuskezelést a fiataloknak. Ennek is köszönhető, hogy az iskolában nincs verekedés. Persze az oktatási intézmény sem képes mindent megoldani. Sokak szerint szükség volna arra, hogy a kisebbségi vezetők, jogvédők azt is tudatosítsák, hogy nemcsak jogok, de kötelességek is vannak. Mindezzel egyetért a jásztelki kisebbségi önkormányzat képviselője is. Illés Tibor szerint azonban az ellentétek oldásában nem minden kisebbségi vezető érdekelt. Hiszen míg vannak konfliktusok, addig kérdezik meg őket, addig van létjogosultságuk. Dr. Jász Krisztina szociológus árnyaltabban fogalmaz. Véleménye szerint a roma szervezetek, kisebbségi önkormányzatok vezetői nem mindig az arra legalA szociológus szerint a másik ok, hogy a mélyszegénységben élő családokban nincs meg az esély azoknak a konfliktuskezelő technikáknak az elsajátítására, amire egy középosztálybeli családban. Ezt a hiányosságot pedig a jelenlegi oktatási rendszer sem tudja pótolni.- Az iskolák ma kizárólag a kerettantervben meghatározott anyagot próbálják belezúdítani a gyerek fejébe. Ám az oktatás mellett nevelni is kellene. Elmagyarázni például, hogy nem annak van igaza, aki elsőként üt - erősíti meg dr. Csilléi Béla. Az iskolaigazgató szerint intézményükben megpróbálnak a nevelésre is hangsúlyt helyezni. A Hegedűsben minden diák heti két órában tanul cigány népismeretet, és önismereti, személyiségfejlesztési órákon is részt szociálisan olyan hogy a társadalom leírta kiiratkoztak a társadalomból. Saját öntörvényű módjukon élnek. Nincs számukra se múlt, se jövő, csak most van. cigányság Nem nemzetben, társadalomban, hanem családban gondolkodnak. Ha valamelyik tagot támadás éri, mindenki összezár, s egységesen lépnek fel a vélt elkövetővel szemben. Nem a merev fegyelem, hanem a totális szabadság jellemzi őket. CSAK A JELEN LÉTEZIK A SZÁMUKRA