Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA titanic Dr. Veress Zoltánról és feleségéről nem tudni, miért utaztak a hatalmas hajón. Azért menekültek meg, mert valaki belökte őket a mentőcsónakba. Földi maradványaik Szolnokon nyugszanak. CIBAKI HÁZASPÁR A TÚLÉLŐK KÖZÖTT Az elmondások szerint a Titanic elsüllyedését túlélő Veress házaspár az 1950-es évek elejétől élt Cibakházán. A tragédiáról alig-alig beszélnek a helyiek, sokan manapság sem tudják, hogy anno a tragédia túlélői laktak a településen. Németh Gergő A témával kapcsolatban még most is rengeteg a kérdőjel, napjainkban is sokak fantáziáját mozgatja meg a huszadik század leghíresebb hajókatasztrófája. Az áldozatok pontos számát csak megbecsülni tudják, mivel az utaslistán nem mindenki szerepelt, aki a hajón utazott (például az I. osztály utasainak szolgálói, inasok, komornák), voltak akik álnéven utaztak. A hajón utazó magyarok és a katasztrófát túlélők száma is bizonytalan. Azonban ami biztos, hogy a katasztrófát Cirbusz Géza egyetemi tanár, Horváth Dénes egyetemi hallgató, Reischl Mátyás, az egyik első osztályú étterem magyar pincére, a soproni Hoffer Lujza és a harmadosztályon utazó Kisijc Antal és felesége, valamint a Veress házaspár túlélte. A házaspár, dr. Veress Zoltán és felesége, Irma néni 1952 tavaszán mint „osztályidegen elemek” félve a kitelepítéstől jöttek Számos olyan tárgy akad már a múzeumokban, így ez a mentőmellény is, amely a közel egy évszázada szerencsétlenül járt gőzösről származik járása volt, s a vékony lábai miatt a kortársaimmal csak „cérnahuszárnak” neveztük. Zoltán bácsi felesége, Irma néni pedig egy alacsony, ősz hajú, törékeny Dr. Veress Zoltán és felesége a szolnoki temetőben nyugszik a fővárosból Cibakházára és költöztek albérletbe. Hogy emlékük fennmaradjon az utókor számára, arról dr. Kertész Dénes tett, aki a túlélőkkel kapcsolatban írt és közölt cikket 1992. júniusban a Cibaki Hírek hasábjain. Emellett vannak még, akik személyesen is ismerték Zoltán bácsiékat.- Nekem még tizenévesként volt szerencsém, igaz csak futólag ismerni dr. Veress Zoltánt — mesélte el Fekete Géza, aki jelenleg Cibakháza alpolgármestere. - Annyit tudok, hogy kormánytisztviselő lehetett a Hor- thy-korszakban. Gyermekként furcsa figurának tartottam őt. Magas, egyenes tartású, bajuszos, szemüveges ember volt, aki térdig érő nadrágban és szalmakalapban járkált. Látszott rajta, hogy nem idevalósi. Érdekes testű hölgy volt. 1962-ben elhunyt egy idős helybéli tanárnő, akinek igencsak tekintélyes könyvgyűjteménye volt. Ebből Veress doktor is vásárolt magának egy óriási könyvet, amiben 1930-as évekbeli grófok családjai voltak benne, egyenként külön hártyapapírral elválasztva. Engem ért a megtiszteltetés, hogy elvihettem neki ezt, s pár mondatot beszéltünk is egymással. Amikor a kezébe vette a kötetet, átlapozta, s csak annyit mondott sóhajtva: „Fiam, ezeket az embereket mind ismertem”. Cserébe egy ezüst Kossuth-ötfo- rintost kaptam tőle a fáradozásomért. Már elég idősek voltak ekkor. (Veress Zoltán 1878-ban, felesége Baghy Irma 1883-ban született - a szerk.) Ezután a tanulmányaim miatt elkerültem Cibakházáról, s mikor visszatértem, ők már nem laktak itt. Fekete Géza hozzátette: az arisztokrata gyökerekkel bíró család tagjai rendkívül méltatJ°lrn Jacoh lan körülmények között éltek vidéken, a rangjuktól megfosztottam Sokan nem is tudták a faluban, hogy ők egykoron a Titani- con utaztak. Igaz, a házaspár nem is kérkedett vele. A katasztrófa minden bizonnyal olyan mély, kitörölhetetlen nyomot hagyott a lelkűkben, ami miatt nem beszéltek az ott történtekről. Dr. Kertész Dénes Gondolatok a Tita- nicról című írásában csupán any- nyit említ a tragikus éjszakáról, hogy Zoltán bácsival folytatott hosszas beszélgetései során apró mozaikdarabkákból állt össze számára a kép. „A Veress házaspár sorsukkal leszámolva, a megváltoztat- hatatlanba belenyugodva áll, amikor megszólal egy hang. A mentőcsónakba még Az ő hajójuk is szerencsétlenül járt TISZAROFFON és környékén még ma is él egy szóbeszéd, amely szerint a világ akkori legnagyobb és legkorszerűbb személyszállító hajójának, a Titanicnak a fedélzetén magyar nászutas pár is volt. E szerint 1912. április 15-én éjszaka ők is odavesztek a jéghideg Atlanti-óceánban. Nos, ebben a megállapításban van némi igazság. A pár koporsója ugyanis tényleg a hatalmas óceán. De nem ott és akkor vesztették életüket, mint ahogy azt sokan feltételezték. Hiszen Beniczky István és neje, Waldeck Valéria Szingapúr mellett hunyt el 1909. november 14-én huszonhat, illetve huszonhárom esztendős korukban. A pár világ körüli nászúira indult, ám az tragikus véget ért. Ugyanis az ominózus estén postagőzösüknek nekiütközött egy másik hajó, s az ő járművüket elnyelték a hullámok. egy hölgy beszállhat. A hölgy férje nélkül nem hajlandó az életet választani. Egy erőteljes taszítással mindkettőjüket a csónakba lökik. Megmenekültek!” Hogy mit kerestek a hajón, nem tudni. Utunk ezután az Öregszőlő I. útra, a focipálya tőszómthe *a®t night ■ Olympic. Mrs. » wi Hundred Uv< A Titanic katasztrófájáról annak idején szinte minden újság a címoldalon számolt be. Az elsüllyeszthetetlennek vélt luxusgőzös tragédiája megdöbbentette az egész világot. Az első útján odaveszett az óriási óceánjáró a titanic a kor legmodernebb, leggyorsabb személyszállító hajója volt, 66 ezer tonna összsúlyú, 270 méter hosszú, 28 méter széles. Jéghegynek ütközött az Atlanti-óceánon, és 1912. április 15-én éjjel elsüly- lyedt. Vele együtt eltűnt a hullámokban 1347férfi, 103 nő és 54 gyerek, a tragédiát 705- en élték túl. A hajót elsüly- lyeszthetetlennek tartották, és mégis a legelső útján az óceán fenekére került. a titanic a katasztrófa előestéjén több jégjelentést is kapott. A távírászok túlterheltsége miatt azonban ezek egy része nem jutott fel a hídra az ütközés előtt. Smith kapitány és a tisztek is tudtak a veszélyzónáról, máig nem tisztázott, hogy miért nem csökkentették a sebességet. Április 14én 23:40-kor az őrszem úszó jéghegyet vett észre, és meghúzta a vészharangot. A szolgálatos tiszt utasítást adott a hajó balra fordítására, és a bal oldali hajócsavar hátramenetbe kapcsolására. A hatalmas Titanicnak hosszú időbe telt, míg megkezdte a lassú fordulást, így a jéghegy végigsúrolta a hajó jobb oldalát. A külső acéllemezeken végzetes károk keletkeztek: a jéghegy öt kamrát szakított fel. A világ leghírsebb utasszállító hajója 270 méter hosszú volt szédságába vezet, ahol a házaspár albérletben élt. Egy kis domb tetején egy tekintélyes ház áll, ami egykoron kocsma volt. Fekete Géza a falra mutat.- Itt egy ajtó volt, de ezt már rég befalazták. Itt laktak Zoltán bácsiék. Az egykori tulajdonos az adásvételi szerződés tanúsága szerint 1966-ban adta el az ingatlant. A házban jelenleg élő idős hölgy nem kívánt lapunknak nyilatkozni, csupán annyit mondott, ő nem, csak megboldogult férje ismerte Veresséket, történetüket pedig az ominózus 1992- es írásból ismeri. A házaspár egyébként a szolnoki Körösi úti temetőben nyugszik. Hullámsír helyett az anyaföldben találtak végső nyugalomra. Veress Zoltán nyolcvankilenc, felesége, Baghy Irma nyolcvanegy évet élt.
