Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-05 / 257. szám
MENEDZSEROLDAL 4 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 5., PÉNTEK A helyi márkákat támogatják széchenyi-terv Ismét a gyógyturizmus lehet a program legsikeresebb eleme Az első Széchenyi-terv támogatásainak köszönhetően a megyében is számos gyógy- és termálfürdő-fejlesztés valósult meg. Képünk illusztráció. Szálláshelyek forgalma a megyében 2009.1. félév 2010 1. félév Belföldi vendég 48 516 fő 45 988 fő Külföld vendég 10 331 fő 9 682 fő Átlagos tartózkodási idő 2,6 nap 2,8 nap FORRÁS: KSH Összefogással csökkentenék a felhasznált energiát Neves egyetemek és nagy- vállalatok is csatlakoztak ahhoz a projekthez, amelynek célkitűzése olyan technológiák és eszközök fejlesztése, amelyek energiafogyasztása tizedré- sze a mai berendezéseknek - adja hírül az egyik ismert informatikai internetes oldal. A programot júniusban életre keltették, és már meg is kezdődtek az előzetes vizsgálatok és kutatások. Ennek a keretében egy felmérés is készült, amely szerint a háztartások jelenlegi áramfogyasztásának tíz százalékát az elektromos berendezések úgy emésztik fel, hogy azok stand by üzemmódban vannak. Ha az elektronikai eszközök felhasználása ilyen ütemben folytatódik, és nem találnak alternatívákat az energiafelhasználás csökkentésére, akkor 2020-ra a készenléti üzemmódban elhasznált áram meghaladhatja három nagyobb állam éves energiafelhasználását. ■ Díjazzák a fiatal és sikeres vállalkozókat A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége második ízben adja át az Országos Fiatal Vállalkozói Díjat. Ezzel azokat a vállalkozókat ismerik el, akik fiatal koruk ellenére sikeresek a gazdasági életben, és példaként szolgálhatnak társaik számára. A díjra 18 és 35 év közötti, saját vállalkozással bíró fiatalok jelentkezhetnek, illetve jelölhetők. A pályázatban be kell mutatni a jelölt vállalkozását, annak történetét, árbevételét, munkavállalóinak számát, hazai és külföldi sikereit, a vállalkozás szemléletmódját, társadalomra való hasznosságát. Pályázni november 12-éig lehet a szövetségnél. Az elismeréseket november 19-én, a Fiatal Vállalkozók Hete gáláján adják át. ■ Ezermilliárd forint jut az uniós támogatások átcsoportosításával az új Szé- chenyi-tervre. Az elmúlt időszakban lezajlott konzultációk alapján kikristályosodni látszanak a fejlesztési irányok. A pályázati kiírások is készülnek már. Annak néztünk utána, mire lehet számítani az egyes ágazatokban, így először a turizmusban. Teleki József Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évfordulóján indul az új. Ennek keretében tömegesen jelennek majd meg a pályázatok. A program hét területet emel ki, a zöld gazdaságfejlesztést, az otthonteremtést, a vállalkozásfejlesztést, a tudományt és innovációt, a foglalkoztatást, közlekedést és az egészségipart. Ez utóbbi lehet az egyik legsikeresebb ága a programnak, hiszen a gyógy- és termálturizmus már az első Széchenyi-terv idején is kiemelt sikereket ért el. Az új Széchenyi-terv egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt összekapcsolja az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat. A remények szerint tíz év alatt 350 ezer új munkahely jöhet létre a turizmusban, és az ágazat nemzetgazdasághoz való hozzájárulása a duplájára nőhet. A pályázatok első körben az ásványvíztermelés és -palackozás, az egészséges életmód, aktív és konferenciaturizmus, nemzetközi színvonalú vitorlás- és jachtkikötők területét érintik majd. A cél nem „szanatóriumország” létrehozása, a közvetlen gyógyítás mellett a lelki egészség és a kulturális értékek megaz első Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el. Az eredetileg 2006-ig terjedő időszak kiemeltfejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. A 2001-2002-es időszakra a költségvetésben meghatározott állami társfinanszírozással rendelkezett: őrzését is célul tűzik ki. Ennek része a vallásturizmus erősítése, tematikus utak (például bor- utak) meghatározása. A támogatásokra a vállalkozások mellett egyetemi kutató- intézetek, gyógyfürdők is pályázhatnak majd. A legfőbb cél, hogy helyi szinten, helyi márkák építésével fogjanak össze a szektor szereplői. Az egészségipari együttműködések mellett ösztönözni kívánják a fürdőváros jelleg kialakítását is. De a 2001-re 295,9 milliárd, 2002- re 330,8 milliárd forinttal. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján egyforintnyi támogatás négyforintnyi beruházás indítását segítette elő. nem vizes fejlesztések - gyógy- barlangok, iszapkezelések - is kiemelt figyelmet kapnak. Az új Széchenyi-tervhez beérkezett javaslatok szerint át kellene tekinteni a fürdők OEP- finanszírozását, mert a létesítmények a mai napig a 2007-es támogatási összegeket kapják. Emellett a szakemberek a fürdőszolgáltatások áfarendszerének egységesítését is szükségesnek tartanák. Szorgalmazzák, hogy közvetlenül a fürdőkhöz kapcsolódóan, mellettük épülhessenek támogatással olyan szállodák, amelyeknek nincs saját attrakciójuk (például wellnessrészleg), hogy vendégeik ezeket a szolgáltatásokat a fürdőben vegyék igénybe. Szükségesnek tartanák annak elérését is, hogy támogassák a külföldi betegbiztosítással foglalkozó társaságok is a hazai fürdőkben végzett gyógykezeléseket. Minderre azért van szükség, hogy a külföldiek hazánk gyógyturisztikai szolgáltatásait válasszák. Kitörési lehetőség a megyei szolgáltatóknak GESZTI JÁNOSNÉ, A FALUSI ÉS AGROTUR IZMUS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ALELNÖKE: - Már eleve a vidék, a falusi környezet is egyfajta rekreációt nyújt a városi ember számára. Az általunk kínált szolgáltatások között pedig több olyan is akad, amely az aktív turizmust, az egészségmegőrzést szolgálja. Bízom benne, hogy ezekre találunk majd fejlesztési lehetőségeket is az új Széchenyi-terv- ben. Szintén sokat segíthet a környékbeli gyógyfürdők fejlesztése, amelyek reményeink szerint így még több vendéget vonzanak majd a térségbe. TORKOS GYÖRGY, A CSERKE SZŐLŐI FÜRDŐ IGAZGATÓJA:- Úgy gondolom, mindenképpen profitálni tudunk abból, ha kormányzati szinten kiemelt figyelmet fordítanak az egészségturizmusra. Természetesen figyelmesen át kell tekintenünk a tervezetet, amikor a részletek is nyilvánosságra kerülnek. Mivel azonban fürdőnk számára a strand-, illetve téli rekreációs szolgáltatások mellett ez is rendkívül fontos ágazat, és folyamatos fejlesztésekkel szeretnénk mind magasabb színvonalon kiszolgálni a hozzánk érkező vendégeket, nyilvánvalóan arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk a lehetőségeket. Megnégyszerezett állami forintok BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA BORKULTÚRA Mondd meg, milyen bort iszol, megmondom, hogy ki vagy! bor és üzlet Aki nem ismeri jól a francia fogyasztási szokásokat, azt könnyen lenézi vacsorázó üzleti partnere Kolozsvári András bortanácsadó (sommelier) tizenegy éve bolondult bele végleg a borok, a pincék és a kóstolások sajátos, semmihez nem hasonlítható hangulatába. Azt mondja, egy munkahelyi csapattal járt egy szekszárdi bortúrán, és - bevallása szerint - szíven találta, rabul ejtette mindaz, amit ott megtapasztalt Azóta egyfolytában „tanulja” a bort; néhány éve életre hívta Szolnokon a Bor Kört, és képzéseket, illetve kóstolásokat szervez folyamatosan az érdeklődőknek. — Az üzleti világban nagyon fontos funkciója van a vendéglátásnak, az üzleti ebédeknek és vacsoráknak, és egyre nagyobb a presztízse a bornak is - kezdte a bor és az üzleti világ kapcsolatáról szóló beszélgetésünket Kolozsvári úr. - A szokások ebben a tekintetben alapvetően kétfélék. A franciáknál az évszázadok folyamán kialakult egy protokolláris rendszer, amiben pontosan le van szabályozva, hogy milyen ételhez milyen borokat kell inni. Az ellentétes véglet az olaszoké, akik azt mondják: azt igyunk, amit a vendég akar! Értik ők, amit a franciák akarnak, de nem érdekli őket, a vendég akarata számít.- Magyarországon mennyire vált az üzleti kapcsolatok részévé a bor? u 1 Kolozsvári András bortanácsadó szerint a borok és a fogyasztási szokások ismerete nagyon fontos az üzleti világban- Nagyjából nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójától szaporodtak meg Magyarországon a szocialista nagyüzemek helyén a kisebb családi pincészetek, amelyek mára nevet szereztek maguknak. Ezzel párhuzamosan a magyar üzletemberek is egyre jobban rákényszerültek, hogy elsajátítsák a borhoz kapcsolódó szokásokat, szabályokat. Ha ugyanis egy magyar vállalkozó, mondjuk egy belgával ebédel, hiába passzol rajta minden, öltöny, cipő, nyakkendő, ha helytelenül választja meg az ételhez a rendelt bort, a partner mélyen le fogja nézni őt. Ma már egy sikeres magyar üzletembernek saját kis szőleje, esetleg pincéje, de legalább saját névre címkézett, palackozott bora van, amivel megajándékozhatja üzleti partnereit. Ez ma már Szolnokon is egyre jobban terjed. Van aztán egy másik szokás: elegáns, jó pincészetekben úgynevezett bortrezort lehet bérelni, amibe a tulajdonos minden évben betesz a vállalkozónak annyi palackozott bort, amennyiről a megállapodás szól, természetesen olyan címkézéssel, amilyet a bérlő kér. Mi több, már Szolnokon is építenek a vállalkozók saját kis trezorokat. A legelszántabbak azonban szőlőt vesznek, megműveltetik és bort készíttetnek maguknak... ■
