Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-26 / 275. szám

MENEDZSEROLDAL 13 ÚJ NÉPLAP — 2010. NOVEMBER 26., PENTEK A tolatóradar nem luxus, mert hosszú távú, jó befektetés Évente több tíz-, akár százez­res tételeket jelent egy cég számára a tolatások során bekövetkező koccanásokból származó károk orvoslása. A járművet a javítás idejére ki kell vonni a munkából, ami bevételkiesést is jelent. Ezért ajánlatos már a gép­park beszerzésénél gondol­ni a tolatóradar beépítésére. j Ha erre akkor nincs lehető- i ség, azokat utólagosan is le­het telepíteni. A különböző j típusok alapverzióit már tíz­ezer forint alatt is be lehet j szerezni. Természetesen a kamerával kiegészített szen­zorok jóval drágábbak. Egy j képzett szakember akár egy óra alatt is képes beépíteni a rendszert a gépkocsikba. A beszerelési költséggel együtt a kiadások jóval elmaradnak a karosszériamunkákra for­dított kiadásoktól. Egyszeri beruházás, de hosszú távon megtérülő befektetés. ■ A munkahelyi akvárium segít a stresszoldásban A modern cégvezetői straté­gia egyik alapeleme, hogy olyan munkahelyi környeze­tet kell teremteni az alkalma­zottaknak, ahol nyugodt kö­rülmények között tudják vé­gezni a napi feladataikat. En­nek előfutáraként megjelen­tek a zöld növények, de egy­re több helyen tűnnek fel az akváriumok is. Egyes tanul­mányok szerint az élő, zöld környezet egy kis szelete elő­segíti a stressz oldását. Emel­lett kellemes kikapcsolódást is nyújt az úszkáló halak lát­ványa is. Eg}f jól berendezett, karbantartott akvárium dísze lehet az irodának. ■ Energiától zöldülhet a vidék széchenyi-terv Külön bank segítené a környezetvédelmet is szolgáló fejlesztéseket sas János, a Középtiszai Me­zőgazdasági Zrt igazgatója:-A biodízel és bioetanol üzemanyagként való elterje­déséhez azok jövedéki adóját kellene csökkenteni. De a döntéshozók attól félnek,. hogy az ezek alapanyagául szolgáló növények termeszté­se elveszi a területet az élel­miszerektől. Az energiáén dőknek ott lehetne létjogo­sultságuk, ahol a terület in­tenzív mezőgazdasági terme­lésre nem alkalmas. A leg­nagyobb lehetőséget a bio­gázban látom. Ám nem a je­lenlegiformában, hogy azt erőművekben égetjük el. így ugyanis alig harmada hasz­nosul villamos energiaként. Hanem letisztítva, a gázháló­zatban termelve. HORVÁTH ISTVÁN. ÓZ AlfOrNo- va Kft területi igazgatója:- A szolnoki Széchenyi-lakó telepißtömüben tavaly tele­pítettünk egy faapríték-tüze- lésű kazánt. A beruházás teljes költsége 313 millió fo rint, 154 milliós támoga­tással. Ebből kitűnik, hogy a biomaszsza energiahordozó­ra épülő hőtermelő létesítmé­nyek építése nagyon költsé­ges beruházás. Ez a techno lógia a gázos technológiához viszonyítottan bonyolultabb, és jelentős az egyéb infrast­rukturális létesítményigény. A beruházás megtérülése pá­lyázati támogatás mellett is 7-8 év. Ha a földgáz ára idő­vel jelentős mértékben to vább emelkedik, a megtérü­lési mutatók javulhatnak. A bioerőműveknek elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben szán jelentős szerepet az Új Széchenyi-terv vitairata. Képünk illusztráció. Ezermilliárd forint jut az uniós támogatások átcso­portosításával az Új Szé- chenyi-tervre. Az elmúlt időszakban lezajlott kon­zultációk alapján kikris­tályosodni látszanak a fejlesztési irányok. A pá­lyázati kiírások is ké­szülnek már. Annak néz­tünk utána, mire lehet számítani a zöldgazdaság fejlesztése terén. Teleki József Január 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évforduló­ján indul az új gazdaságfejlesz­tési program. Ennek keretében tömegesen jelennek majd meg a pályázatok. A program hét te­rületet emel ki, az otthonterem­tést, a tudományt és innovációt, a foglalkoztatást, közlekedést, az egészségipart, a vállalkozás- fejlesztést és a zöldgazdaság­fejlesztést. Ez utóbbi igen nagy hangsúlyt helyez a megújuló energiaforrásokra, hazánk adottságaiból következően első­sorban a szilárd biomasszára és a geotermikus energiára. A dokumentum szerint a zöld­energia-előállítás kitörési pon­tot jelenthet nemcsak a mező- gazdaság, de az egész vidék számára. A biomassza-előállításban a háztartások, családi kisvállalko­zások és kistérségek összefogá­sára helyezi a hangsúlyt a terv. A dokumentum azzal számol, hogy így a biomassza begyűjté­sével, az energiaültetvényeken történő gazdálkodással jelentős képzetlen munkaerőt lehet ke­nyérkeresethez juttatni, külö­nösképpen a mezőgazdasági ré­giókban és a hátrányos helyze­tű térségekben. Az alapanyag-termelésen túl az elsődleges feldolgozásra és részben a felhasználás is a he­lyi, kis- és közepes vállalkozá­sokra épít a terv. Azaz nagy erő­művek helyett a kisebb bio­massza-erőművek, decentrali­zált biogázrendszerek, kis és kö­zepes kapacitású bioetanol- és biodízelüzemek számíthatnak támogatásra. A program másik fontos ele­me a növényházi kertészet fej­lesztése. E téren a cél egyrészt a bioélelmiszer- és a gyógynö­vénytermelés fejlesztése, más­részt a geotermális energia szé­lesebb körű hasznosítása fólia­sátrak és üvegházak fűtéséhez, hűtéséhez, halastavak temperá- lásához, termények szárításá­Az unió is a megújuló forrásokra kötelez A 2008-ban elfogadott uniós energia- és klíma ügyi jogsza­bálycsomag alapján 2020-ra 20 százalékra kell növelni az EU-ban a megújuló energia arányát a teljes energiafelhasz­nálásban, és 10 százalékra a megújuló üzemanyagok ará­nyát Az egyes országok között különbözőképpen oszlanak meg a 20 százalékkal kapcso latos teendők. Magyarország­nak a 2005-ös 4,3 százalékról 13 százalékra kell feltornáznia a megújuló energiák arányát, míg Svédországnak 49, Lettor­szágnak pedig 42 százalékot kell teljesítenie. A Nemzeti Fej­lesztési Minisztérium adatai szerint 2009-ben a megújuló­energia-felhasználás az összes energiafogyasztás 7,3 százalé­ka volt, míg az egy évvel koráb­bi 5,9 százalék. 2005 2008 2009 2020* * UNIÓS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS FORRÁS: Cl NÉPLAP-GVOlTÉS hoz. A dokumentum úgy szá­mol, hogy a geotermia részará­nya tíz év múlva elérheti a hat százalékot az országos energia- mérlegben. Zöld Fejlesztési Bank létreho­zása is szerepel a kormányzati el­képzelésekben. Ez a Magyar Fej­lesztési Bankhoz hasonló pénz­intézet lenne, mely energiameg­takarítást és a megújuló energia- hordozók felhasználását eredmé­nyező beruházások pénzügyi hát­terét biztosítaná. A kezdetben ki­zárólagos, később többségi álla­mi tulajdonban lévő bank oszta­ná szét a forrásokat mind az álla­mi, mind az önkormányzati, mind a vállalkozások által meg­valósítandó fejlesztésekre, vala­mint a lakosságot érintő progra­mok lebonyolítására. A megújuló hazánkban aránya A több évi felkészülés meghozta az eredményét: Vasember lett TRiATLON Pár éve még nehezére esett lefutni Reggel 3800 méteres frissítő úszás a tóban, utána 180 kilomé­ter kerékpározás az országúton, majd levezetésként.42,2 kilomé­ter futás, ez a hosszú távú triat- lon-, angolul Ironman-versenyek távja. A 36 éves szolnoki Hegyi Loránd, a Win Investor Zrt. érté­kesítési vezetője 3 év felkészülés után, idén nyáron Nagyatádon teljesítette az embert próbáló tá­vot, ezért ő elmondhatja magá­ról: Ironman (Vasember).- Mennyi ideig készültél az el­ső Ironman-versenyedre?- Magára a versenyre körül­belül egy évig, de az elhatározás, hogy én Ironman szeretnék len­ni, sokkal régebbi. 2007 májusá­ban, tíz év sportmentes életmód után, némi pocakkal mentem le kocogni. Három kilométert futot­tam a Zagyva-gáton, ami eléggé megviselt, de folytattam az edzé­seket. Olyannyira kedvet kap­tam a futáshoz, hogy még abban az évben lefutottam a félmara- tont, 2008-ban pedig a maratoni távot. Az úszást is szinte a nul­láról kezdtem, magamtól tanul­tam meg a gyorsúszást, és tavaly nyáron már gyorsban úsztam át a Balatont. Közben elkezdtem gyűjteni a kerékpáros kilométe­reket is. Az Ironman-versenyről a legtöbb információt az inter­netről gyűjtöttem, mások beszá­molóit olvasva. Ebben a sport­ban nagyon tetszik, hogy amit beleteszek az edzésen, az meg J három kilométert, % mára már mindennapjainak része a futás 4 Teljesítve! Hegyi Loránd az idei nagyatádi Ironman-verseny céljában fog mutatkozni a versenyen. Ezért éri meg a sok munka, mert mindegy, hogy 60. vagyok vagy 150., ha a felkészülésemhez mél­tón be tudok fejezni egy ver­senyt, az boldogsággal tölt el. A nagyatádi verseny úszás ré­szét egy bányatóban rendezik. A nyílt víz mindig tartogat megle­petéséket, az idén hatalmas köd fogadta a versenyzőket, a bójá­kat sem lehetett látni, arra úszott Loránd, amerre a körülötte lé­vők. Az úszásnál egyébként is bírni kell a gyűrődést. Két vá­lasztása van az embernek: vagy elengedi a mezőnyt, és ezzel per­ceket veszít, vagy megy a tömeg­gel, akkor viszont bevállalja, hogy kap pár ütést. —Természetesen nem szándé­kosan ütik, rúgják egymást a sportolók, egyszerűen a 400 em­ber egy körülbelül 15 méter szé­les sávon próbál minél jobb po­zíciót találni - mondta Loránd. - Kívülről nézve ez olyan, mintha piranhák úsznának a vízben. 149-ként értem partot, bringára pattantam, és viszonylag köny- nyedén, öt és fél óra alatt lete­kertem a 180 kilométert úgy, hogy tartalékoltam az erőmet a futásra. A futás nehézségét az adta, hogy közben 33 fok meleg lett. Szerencsére a párom segít­ségével folyamatosan tudtam frissíteni. Végül a 430 induló kö­zül a 62. helyen, 11 óra 22 perc alatt értem célba. ■ Cs. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents