Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-16 / 266. szám

4 ABONY ÉS KÖRNYÉKE ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 16., KEDD Új bölcsödét építenek a városban kreatív Kópévár néven új bölcsődét építenek Abony- ban. A projekt 230 millió fo­rintból valósul meg. Az új intézmény negyven férőhe­lyes lesz, négy kis csoport- szobát alakítanak ki benne, teakonyhával, öltözőkkel, vi­zesblokkal, és a meglévő, úgynevezett Pingvines óvo­da melletti területen épül fel. A tervek szerint márci­usban kezdődne a kivitele­zés, és a szeptemberi tanév­kezdésre készülne el. Településfejlesztés: kevés a létszám az ABONYi önkormányzat te­lepülésfejlesztési osztályán kevés a létszám, ezért bőví­teni szeretnék. A futó 21 pá­lyázat koordinálásához, le­vezényléséhez, pénzügyi el­számolásához a jelenlegi létszám nem elég. Az előter­jesztést a november végi testületi ülésen tárgyalják meg, mert legutóbb levették a napirendről - tudtuk meg Romhányiné dr. Balogh Edit polgármestertől. A tűzoltók munkájával ismerkedtek a diákok szoLNpKON jártak az abonyi Somogyi Imre Általános Is­kola másodikos diákjai, hogy megismerkedjenek a rendőrök, a mentők és a tűzoltók munkájával. így többek között testközelből láthattak próbakivonulást és azt,, hogy milyen felszere­lésekkel dolgoznak a külön­böző szolgálatoknál, sőt be­ülhettek a járművekbe is. Magas vérnyomás miatt nem adtak vért városi véradást rendeztek Abonyban. A jelentkezők közül többen már többszö­rös donorok voltak, de jöt­tek először vért adók is. A legmeglepőbb az volt, hogy a megjelentek több mint tíz százaléka nem adhatott vért valamilyen oknál fogva, leg­inkább a kezeletlen magas vérnyomás miatt. SZ0U0N.hu További abonyi információk a SZOUON.hu hírportálon olvashatók. A mester utolsó tanítványa solymászat Egy csodálatos, élménygazdag világ tárult ki előtte Ismét tolvajt fogott az iskola kamerarendszere Abonyban Nem hétköznapi szenve­délye van Rimóczi József­nek: a solymászat. Élet­forma ez, mindennapi el­foglaltsággal. Ő egyben a világhírű solymász, a fegyverneki Lelovich György utolsó tanítványa. Baranyi György — Gyerekkoromban vadász édes­apámmal sokat jártam ki terület­re. Ám a ragadozó madarak szép­sége, büszkesége nagyon lekötöt­te a figyelmemet, így számomra a puskás vadászat háttérbe szo­rult a későbbiekben - mondja Rimóczi József a kezdetekről. — Már akkor elhatároztam, hogy szeretnék solymászattal foglal­kozni. A rendszerváltás előtt azonban a solymászatot nem na­gyon lehetett „reklámozni”, és csak egy maréknyi ember űzte. S hogy milyen a véletlen?! Jó­zsef sorkatonai szolgálata alatt egyik katonatársa kölcsönadott neki a solymászatról egy köny­vet. Ez a civilben vadőr katona­társ kapcsolatban állt a fegyver­neki Lelovich Györggyel, a világ­hírű solymásszal is.- Amikor 1982-ben leszerel­tem, felkerestem Lelovich Gyuri bácsit, aki akkor 69 éves volt. Ahhoz képest, hogy nemesi származású, művelt, sokoldalú és világviszonylatban elismert volt, hatalmas tudásanyaggal és tapasztalattal, úgy fogadott, mintha már régóta ismernénk egymást - sorolja József. - Ez­után szinte heti rendszeresség­gel eljártam hozzá, és közel tíz Szirti sast is vettek már idehaza egy vadászmadár ára a só­lyom esetében egy-kétszáz- ezer forintról indul, és nincs felső határ. Sok múlik azon, hogy milyen alfajról, hibrid­ről van szó. A sasok a leg­drágábbak, leginkább német és szlovák solymászok szok­tak ilyen madarakkal érkez­ni hozzánk. Mint Józseftől megtudtuk, Magyarországon, is van már rá példa, hogy egy illető 1,2 millió forintért vásárolt szirti sast vadászat céljából. éven keresztül tartottam vele a kapcsolatot. Gyuri bácsi segített abban, hogy bekerüljek az orszá­gos solymászegyesületbe. Nagy­szerű élményekben volt részem, neki köszönhetően egy csodála­tos világ tárult ki előttem. Hiva­talosan én voltam az utolsó tanít­ványa. Tagjelöltként még vércsét en­gedélyeztek számára, a későbbi­ekben aztán volt héjája, karva­lya és vándorsólyma is. Jelenleg egy gyönyörű, fiatal héját tart, akit József csak Okoskának hív. Nevéhez méltóan okos is, hiszen betanított madár, ám még tapasz­talatot kell szereznie. A solymá­szok évadnyitó vadászatát álta­lában Fegyverneken tartják, ahol a solymászmiséken megemlé­keznek Gyuri bácsiról is.- Ugyanúgy vadászjeggyel kell rendelkeznünk, mint a pus­kás vadászoknak. A solymász- egyesületnek nincs önálló va­dászterülete, bérvadászatokat vásárolunk. Szerződést kötünk vadásztársa­ságokkal, amelyek hajlandóak fo­gadni bennünket, és az elejtett vadat megvásároljuk - mondja József, hozzátéve: egy vadászma­dár sohasem ejt el annyi vadat, mint egy puskás vadász. A szép­ség az, ami lenyűgözi az embert, ahogy a madár gyönyörűen re­pül, megüldözi a zsákmányt, és így páratlan élménnyel gazdago­dik az ember.- A solymászat olyan szenve­dély, ami rengeteg időt igényel. A vadászat mellett a madarat etetni, gondozni és ápolni kell. Okoska naponta kap galambo­kat enni - hangsúlyozza József, miközben a hé­ja a karján egyensú­lyoz a fotó kedvéért. S hogy mi is váltja ki az emberből, hogy solymász legyen? Nos, erre nincs határozott vá­lasz. Biztos, hogy benne van a ragadozó madarak iránti nagy tisztelet és szeretet, no és a szen­vedély. Ami József minden egyes mondatában, mozdulatában va­lóban ott is rejtőzik... Névjegy: Rimóczi József SZÜLETETT: Cegléd, 1961. szeptember 16. CSALÁDI ÁLLAPOT: HŐS, három lányuk van ISKOLAI VÉGZETT­SÉG: szakmun­kásképző (la­katos) MUNKAHELY: Abonyban egy óvodában karbantartó, előtte húsz évig vállalkozó volt hobbi: maga a solymászat kitöl­ti a szabadide­Megérte bekamerázni a Gyulai Gaál Általános Iskolát, mivel a rendszer segítségével a napok­ban ismét meg tudtak hiúsítani egy betörést az abonyi intéz­ménybe. A kamerák azokat a helyeket figyelik, amelyek problémásak, azaz a bejáratokat vagy a kerék­pártárolót - tudtuk meg dr. Soós Ferenc igazgatótól. Az előző tan­évben építették ki a rendszert, és már akkor négy kerékpárlopást sikerült meghiúsítani. Emellett három éjszakai betörést sikerült ilyen módon felderíteni, hiszen a figyelőszolgálatot ellátó abonyi polgárőrség azonnal jött. — Azonkívül a szünetekben a tanulókat is látjuk a tanáriban. Ez hozzájárul ahhoz, hogy fe­gyelmezettebben viselkednek, mert tudják, hogy olyan terüle­ten vannak, ahol figyeli őket a kamera — mondta az igazgató. — Amíg nem volt kamera, addig előfordult itt a betörések mellett gyújtogatás is. Volt, hogy be­nyomták az ablakot, feltörték a szekrényt, és híradás-technikai eszközöket vittek el. A kamera- rendszert az iskola költségveté­séből építették ki (ilyen egyéb­ként a másik általános iskolá­ban, a Somogyiban is van). Néhány napja egy, az iskola körül ólálkodó illető akart bejut­ni az intézmény területére, de meghiúsult a terve a kamerák­nak köszönhetően. Igaz, mint az igazgató elmondta, egy kezdő tolvajról lehet szó, mert egy tapé­tavágó késsel és egy kesztyűvel volt felszerelkezve... ■ A csúcstartó 179-cel ment a négyes főúton A 4-es számú főút Pest megyei szakaszán tartott a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott ellenőrzést. Az akció során hat esetben elvették a forgalmi enge­délyt, öt személyt pedig egyéb közlekedési szabályszegések mi­att kellett feljelenteni. A járőrök 44 fővel szemben mintegy 360 ezer forint pénzbírságot szabtak ki, és 136 esetben fotóztak le se­bességet túllépő járművet. A 4- es főúton egy autós 179 km/h sebességgel lett „csúcstartó”. ■ A püspöknek is tetszett az építkezés plébániahivatal Az új közösségi házban előadásokat is tartanak majd Szivattyúzzák a belvizet a „legelázottabb” utcából Gőzerővel épül az új, Szent Imre nevét viselő közösségi ház az abonyi Római Katolikus Plébá­nia udvarán. Mint Nagy András esperesplébánostól megtudtuk, a régi kultúrház épülete, ame­lyet 2006-ban vett birtokba az egyház, időközben életveszé­lyessé vált, ezért azt kénytele­nek voltak úgymond áruba bo­csátani. Egy kereskedelmi áru­házlánc vette meg (s utána le­bontotta), és a plébánián úgy gondolták, hogy a vételárból fel­építenek egy új, modern közös­ségi házat, ám azt már a plébá­nia udvarán.- A megbízott lajosmizsei vál­lalkozás el is kezdte az építkezést augusztus első felében. Azóta na­Nagy András építésvezető szerint időben végeznek a munkálatokkal gyón gyorsan, ütemesen épül a közösségi ház, a kivitelezésnek már a vége felé járunk - mondta az esperesplébános. - Hátravan még a külső tereprendezés, illet­ve belül a fűtési rendszer kialakí­tása és még néhány berendezés beszerzése. így körülbelül de­cember közepére a tervek szerint át is tudjuk adni az épületet. Az új közösségi házban helyet kap hittanterem, cserkészterem, kis konyha és százhúsz férőhe­lyes terem is előadásoknak, ren­dezvényeknek. Mint Nagy And­rás elmondta, az építkezést nem­rég dr. Beer Miklós, a Váci Egy­házmegye megyés püspöke is megtekintette, és elismeréssel nyilatkozott a látottakról. ■ Talán mégis megússzák — ha ezt az igét szabad ebben az össze­függésben használni - az abo­nyi Vécsey utcában élők, hogy a belvíz egész évben „foglyul ejt­se” őket, tönkretéve a házaikat és a kertjeiket. Ugyanis nemrég elkezdte az Abokom Abony bel­vízzel leginkább elárasztott ut­cájában a felgyülemlett víz szi­vattyúzását, aminek eredménye is lett. Hiszen jelentősen csök­kent a belvíz szintje, már több mint húsz centiméterrel. Az utcában lakók életét meg­keserítő belvízhelyzetet már ed­dig is próbálta kezelni az önkor­mányzat és az Abokom. Ám an­nak idején is hangsúlyozta la­punknak Gáspár Csaba, a cég ügyvezető igazgatója, hogy az alacsonyan fekvő utcában csak a szivattyúzás segíthet. Hiába is kértek tanácsot a katasztrófavé­delmi és tűzoltósági szakembe­rektől, azok is tehetetlenül álltak a helyzet előtt. Ezért is maradt a szivattyúzás, amit el kellett kez­deni, hogy ne maradjon így a helyzet a télre. A Vécsey utcából egyébként az úgynevezett Csiky lapos felé nyomják a vizet, még­hozzá éjjel-nappali munkával. Most ezt a munkát kis lépé­sekben el is kezdték. A sikeres művelethez hozzájárult az is, hogy néhány nap kivételével - amikor még egy kis eső esett - az időjárás is kegyeibe fogadta a munkálatokat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents