Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-11 / 262. szám
2 2010. november 11. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 adomány. Pontosan 267 ezer forint gyűlt össze a Rotary Club Szolnok és a Szolnok- Tisza Rotary Club által a Belvárosi Nagytemplomban közösen szervezett jótékonysági orgonahangversenyen. Ezt a pénzt vehette át a napokban a templom Caritas csoportja. Az adományt a rászorulók étkeztetésére fordítják. Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát „Polak, Wegier, dwa bratanki, i do szabii, i do szklanki, óba zu- chy, óba zwawi, niech im pan bőg blogoslawi!”, azaz: „Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre!” A lengyel függetlenség napján az egykori legendás lengyel ’48-as tábornokról, Poninsltiről elnevezett díjat kapott Szalay Ferenc polgármester az Erdei Péter vezette helyi lengyel kisebbségi önkormányzattól. De ki is az a Wladyslaw Poninski és ki Józef Klemens Püsudski? A november 11-i dátum mind a mai napig a lengyel hazafiság, a nemzeti öntudat, és a hazáért folytatott évszázados küzdelmek szimbóluma. A lengyel függetlenség napja (Narodni Dán Nezavislosti) 1918. november 11-éhez kapcsolódik, amikor is 123 évnyi elnyomás után kapta vissza függetlenségét és szabadságát Lengyelország. Addig orosz, porosz, német és osztrák fennhatóság alatt állt. A Magyar Szent Korona országából a legészakibb Árva vármegye egy kisebb része is Lengyel- országhoz került. Józef Klemens Pilsudski tábornagynak, a második Lengyel Köztársaság első államfőjének köszönhető nagy részben, hogy Lengyelország 1918-ban visszanyerte függetlenségét. Az osztrák hadsereg másik fiatal katonája, Wladyslaw Poninski 1848 tavaszán lépett ki az osztrák seregből: „azon kívül, hogy osztrák tiszt, mindenek előtt lengyel vagyok, s a körülmények úgy hozhatják, hogy a lengyel ember kötelessége összeegyeztethetetlen lesz az osztrák tiszt kötelességével” — jelentette ki. Huszonöt éves volt ekkor, és tíz éve szolgálta a császárt, több évig magyarországi kaszárnyákban. Á Poninski nevét viselő díjat azok kapják, akik kiemelkedő munkát végeztek a kisebbségi értékek ápolásában. Idén e díjat Szolnokon Szalay Ferenc polgármester vehette át a helyi lengyel kisebbség támogatásáért, munkájának segítéséért, m. g. Szalay Ferenc polgármester Erdei Pétertől, a szolnoki lengyel kisebbségi önkormányzat elnökétől vette át a díjat a napokban Focigálát rendeztek legendák részvételével Szombaton futballcsapatok vették birtokukba a Tiszaligeti Sportcsarnokot, ahol előbb az Erste Bank Kupa küzdelmeit rendezték meg, majd egy jótékonysági mérkőzésen a közélet válogatottja a Fradi Old-boys csapatával mérte össze erejét. Közben a Szolnoki MÁV FC legügyesebb utánpótlás korú gyermekei is bemutatták tudásukat. Az Erste Bank küzdelmeiben körmérkőzések döntötték el az érmek és a helyezések sorsát. A kupát a Csontos hódította el a Pataki csapata előtt, míg a harmadik helyen a Rodinszeckt végzett. Az esemény főszervezője Po- lonkai Zoltán, az egykori „dekakirály” idén több helyszínen rendezett egy-egy jótékonysági mérkőzést, melynek bevételéből a sokszoros válogatott futballista, Törőcsik András csípőműtét utáni rehabilitáéiós költségeihez járultak hozzá. Ezúttal a „Foci a hátrányos helyzetű gyermekekért” jótékonysági gálát szervezte meg, melyen a közélet válogatottja a Ferencváros Old-boys csapatával találkozott. Élvezetes mérkőzésen nem kevesebb, mint harminc gól esett. Ebből az egykori világválogatott Détári Lajos vezérelte Fradi húsz, míg a közélet csapata, melyben két egykori válogatott játékos Zámbó Sándor és Vincze István is helyet kapott tíz találatot jegyzett a jó hangulatú gálán. v. cs. Détári Lajost (balra) Paróczai Dezső és Rózsa József figyeli Városunkban randevúztak a világbajnok kockabűvölők Rubik Ernő 30 éve alkotta meg világhírűvé lett bűvös kockáját, amely azóta is hódít, s egy egész iparág született meg általa. A Rubik-kocka is — számos más találmány mellett — a magyar ember kreativitását hirdeti. Hungarikumból unikummá vált. Versenyeket, Európa- és világbajnokságokat rendeznek a bűvös kocka kirakásából világszerte. Sokan csupán a csodálatig jutnak, miközben a legjobbak fél perc alatt kirakják a színes hexaédert. S hogy lehet még fokozni a kirakás technikáját, mi sem bizonyítja jobban, hogy többen már „vakon”, vagy nem csupán kézzel, hanem az ügyetlenebbik végtaggal pörgetik egyszínűre a kockát. Szombaton az egyik szolnoki gyorsétteremben adtak egymásnak randevút a megye „ru- bikonjai”. Szolnokról, a Kunságból és a Jászságból is érkeztek fiatalok, akik a hagyományos kocka mellett egyéb geometriai alakzatú színes „...éde- reket” tekergettek, forgattak, csavargattak.- Az országban közel 170-en űzik versenyszerűen ezt a „sportot” — szólaltattuk meg a karcagi Kovács Endrét. — A magyarok általában a legeredményesebbek között vannak, azzal együtt, hogy bármely más nemzetnél nehezebb feltételekkel készülnek fel egy-egy megmérettetésre. Mások a nagyvilágban úgy gondolják, ha már a Rubik-kocka magyar találmány, emiatt kevesebb lehetőségét adjunk a magyarországi nemzetközi versenyek megrendezésére. Igaz, ennek ellent mond, hogy a közelmúltban épp Budapesten rendezték meg az Európa-bajnoksá- got, ahol mi, házigazdák jelentős sikereket értünk el - tette hozzá Kovács Endre. S miközben a fiatalemberrel beszélgettünk, a jászárokszállási Fehér Eszter — az étterem vendégeinek legnagyobb megdöbFehér Eszter lábbal, társai pedig az ügyesebbik végtaggal tekergették az idén 30. szülinapját ünneplő Rubik-kockát benésére - komótosan levette cipőjét, s lehúzta harisnyáját. Eszter ugyanis a bűvös kocka lábbal kirakásában jeleskedik. — Alig több, mint egy éve kezdtem el gyakorolgatni a gyengébbik végtagommal a Rubik-kocka kirakását - mondja. — Ugyan tudom a forgatásokat, de lassabban haladok a végéig, mintha kézzel tenném. Nekem még néhány percembe telik, de a legjobbak, s a világcsúcs is ezt bizonyítja, fél perc alatt kipörgetik a kockát - teszi hozzá. Mindeközben azt vettük észre, hogy az étterem vendégei lassan a fiatalok köré gyűltek, s szájtátva bámulták kéz- és lábügyességüket. Mindegyikük felkapott egy-egy 3x3x3-as, 4x4x4-es és 5x5x5-ös játékszert- Eszter mezítláb a földön gyakorlatozott —, s rakosgatták egyszínűre az idomokat. Hogy jövőre milyen új technikát agyainak ki egyesek a kocka kirakására, nem tudni. Mindenesetre biztos lehet még fokozni az izgalmakat, hiszen tudjuk, a magyar ember kreativitása egyedülálló... mészáros Géza a rubik-kocka bármely pozícióból kiindulva legfeljebb 20 lépésből kirakható. A matematikusokból álló csoport bebizonyította, hogy a kockarajongók körében ismert fogalom, az „Isten száma” nem más, mint 20, ami azt jelenti, hogy a Rubik-kocka bármilyen állásból kirakható legfeljebb 20 lépésben. Aki kirakja a Rubik-kockát, algoritmusokat használ, melyek egymást követő lépésekből állnak. Egy algoritmus a felső, egy másik a középső, míg megint másik az alsó kockák kirakásának lépéseit adja meg. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL Ódon babonák a korabeli városból Babonás emberek mindig lesznek, így a babona is örök életű. Magamat is beleértve valószínűleg mindannyian hódolunk neki kisebb nagyobb mértékben. Persze nem akkora változatosságban, mint amennyit az ezzel foglalkozó szakmunkák megörökítenek. Hogy Szolnokon mik voltak vagy két emberöltővel ezelőtt a leggyakoribb babonák, abból egy régen elporladt újságíró, Szabó Barna hagyott ránk egy csokorra valót. Nagy részük másfelé is ismert lehetett, de ez érthető. Egy olyan városban, ahol a lakosok jó részének nem itt állították ki a születési papírját, sokfelől jött szokások élhetnek egymás mellett. így aztán a babonák között is akadhatott bőven idegenből hozott áru. Szűkmarkúnak nem nagyon nevezhető Szabó Barna listája. Van rajta vagy háromtucatnyi tétel, de most csak néhány érdekesebbet elevenítünk föl közülük. Kezdjük mindjárt a legfurábbal. A régi tudós emberek patkány ellen azt az okos ötletet ajánlották, hogy ahol felszaporodnak az egyébként igen eszes és ravasz négylábúak, az ott lakók közül valaki karácsony szombatján éjfélkor anyaszült meztelen háromszor kerülje A fekete macska akár a babonások címerállata is lehetne meg az épületet, közben jó hangosan kiabáljon be minden ablakon. így szólítsa fel távozásra a kéretlen vendégeket, amitől ázok ész nélkül menekülnek a világ négy sarka felé. Hát az igazat megvallva, ebben van némi logika. Ha nekem fogcsikorgató hidegben éjfélkor pucér emberek kiabálnának be az ablakon, hát igencsak futásra venném a dolgot. Talán valami formás menyecske esetén volna csak érdemes megfontolni a kérdést. Az biztos, az egész procedúra látványnak sem lehetett utolsó. Másutt az áll, hogy az igen kicsike jércetojás szerencsétlenséget jelent a házra, amit azzal lehet elhárítani, hogy át kell dobni a háztetőn a szomszédba. Hát ebben is van igazság, csak nem'biztos, hogy használ a javasolt ellenszer. A kicsi tojás a mai árak mellett valóban szerencsétlenség, de kétséges, hogy enyhíti, ha ráadásul kupán találjuk vele a szomszédot. A leendő kedvesükre kíváncsi férfiembereknek meg végképp érdekes módját ajánlották régen a tudakozódásnak. Röviden annyit, hogy az égő gyufát a tüzes végén megfogva figyeljék, merre hajlik a szára. Amerre mutat, arra lakik a jövendőbelijük. Na, ez biztos nem működött, mert a kíváncsi lélek úgy eldobta egyből a körmét megpörkölő tüzes gyufát, hogy annak a szára mindenfelé hajlott, így akárhol keresgélhette a menyecskét, ha abbahagyta az ujja fúvogatását. A csukíásra vonatkozó jó tanács, az ijesztgetés pedig ma is ismert mindenfelé, ha nem is olyan kimunkált formában, mint ahogy régen ajánlották. Ugyanis a hideg vízzel való nyakon öntés, vagy az illető háta mögötti pisztolylövés kétségkívül hatásos gyógymód lehetett. Verekedés, vagy futás közben általában valóban ritkán szokott az ember csuklani, mert nem ér rá. Kényes gyomrúaknak körömgyulladásra ellenben igen rokonszenves gyógymód található az ódon babonajegyzék- ben. Vagy döglött békához kell dörzsölni a fájós testrészt, vagy ha hirtelen nem kerül kellően avas példány belőle, hát egy friss brekkencset kell kettévágva ráhúzni. Gondolom, utána jöhetett a kézfogás az arra járó haragosokkal, hadd élvezzék ki ők is a gyógytudományt. Befejezésül álljon itt egy ma is valóban hatásos javallat: „ha a pocok az udvaron a házfal közelében túr, kitúrja a gazdát a házból”. Na, ez ma is áll, csak már pocok sem kell hozzá. Anélkül is simán kitúrják a gazdát a házbóL SZATHMÁRY ISTVÁN A BABVETESTOL A BABONÁIG A VALÓSZÍNŰLEG a babvetés szóból eredeztethető babona vagy hiedelem olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet jelent, ami nem alapul logikán vagy tudáson. Többnyire szerencsével, jóslással és spirituális lényekkel kapcsolatos hiedelmekre és gyakorlatokra utal.