Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-27 / 250. szám

ELETMOD UTAZÁS Vendég előtt mindig nyitva a kapu észak-erdély Falusi turizmus - Élő közösségek, élő legendák a havasok tövében Erdély minden falujának vannak saját meséi, le­gendái. Nem régi kacat, az ott élő magyaroknak fontos érték a szellemi, tárgyi örökség, ráadásul minden nemzedék meg­tanulja ötvözni a jelenva­lóval. Hagyományőrzé­sük vendégcsalogatónak is bevált. Popovics Zsuzsanna Az Észak-Erdélyben turistásko- dók rendszerint a nagyobb vá­rosokat ejtik útba, túráznak a Radnai-havasokban. Beszterce- Naszód megye apró falvaiba már ritkábban vetődnek el a kirán­dulók. Pedig a látszólag csendes, dolgos, gazdálkodó mindenna­pok is rejtenek érdekességeket. Például a Bethlen közeli Ma- gyarberétén; a település lakói­nak szinte mindenre van jól be­vált receptje. Az asszonynép az ízes étkek, a gazdaemberek a pá­linkafőzés mesterei. Legendájuk szerint a hegylakó óriások hatal­mas katlanban kavargatják a bo­szorkányokat, így védik rontá­suktól a falut. i A Keleti-Kárpátok hegyei közé J szorult zsákfalu nehezen meg- 1 közelíthető, az utolsó kilométere­ken csak földúton. Közigazgatá­silag Sajóudvarhelyhez tartozik, közügyei ott intézhetők. Beréte lakóinak hetven százaléka több mint hetvenéves, legfeljebb ak­kor mozdulnak ki falujukból, ha betegek, vagy mást látogatnak a kórházban. Egymásrautaltságuk természetes velejárója, hogy odafigyelnek egymásra. Leginkább az elöregedett há­zakon látszik a megrekedt idő. Az élet folyása a mindennapi betevő előteremtéséhez, a jó­szág jól tartásához igazodik, akárcsak ötven, száz éve. Ha jó az idő, mindenki mezőn, szán­tón szorgoskodik; míg nincs biztonságban a télire készlete­zett széna, takarmány, nem nyugodt a gazdák álma. Akkor szusszannak, ha esik az eső. Magyargyerőmonostor büszkélkedik Kalotaszeg legősibb templomával. Ritka élmény a látogatás Őszidőben pihenésképpen az asszonyok szilvalekvárt főz­nek, a férfiak gyümölcspálin­kát. Nincs pardon: ahány por­tán fogadják a vendéget, annyi helyen kóstoltatják. A gazda pálinkáját pedig illik elfogad­ni, dicsérni. Ráadásul kupicá- zás közben ered meg igazán a szó. Arról, hogy tavasszal olasz vágóhidakra hajtották a kör­nyék legszebb lovait, mondván, vérrákosok, hogy olyan ala­csony a tehéntej felvásárlási ára, hogy öt liter árán vehetnek egy palack ásványvizet, hogy elmenekülnek a kis falvakból a fiatalok, mert csak a nagyvá­rosokban vagy külföldön talál­nak megélhetést. Sajóudvarhelyen szó szerint Magyarberétén idős emberek segítik a még öregebbeket A kígyókat szoptató Borka legendája A MAGYARGYERŐMONOSTOR közelében lévő lapos tetejű Várhegyen valaha állt egy hatalmas vár. Gyemnek, a vár urának több fia és egyetlen leánya volt. Borka egy forráshoz járt minden­nap vízért, ahol szerelembe esett a kertész fiával. Mikor kitudódott, az uraság a fiút felakasztatta. A gyermeket váró Borkának kolostort építtettek, annak tornyába zárták. Mikor betelt a szü­lés ideje, Borka két sárkány- kígyót hozott világra. Apja kígyóstól befalaztatta. A tor­nyot építő mester kifaragta a lány képmását kőből, s el­helyezte a falába. A várúr elnyerte méltó büntetését, egy éjszaka hatalmas vihar kerekedett és földig mmbol- ta várát, bimdalmát A falu pedig áttelepült a kolostor köré, s így vette fel a Gyerő- monostor nevet. kihalt a magyar reformátusság. Nyolcszáz éves templomán la­kat, nincs kinek istentiszteletet tartani. Erdélyben nem mese, valóság a terülj-terülj asztalkám. Aki kéri, brinzás puliszkát is kaphat vacsorára. A gazdasszonyunk elénk is teszi, de lelkünkre köti: el ne áruljuk, mert megszólják a faluban, hogy csirke helyett pu­liszkával kínálja a vendéget. Hazaúton aztán csirke, töltött káposzta is került a megfáradt utazók elé, immár Magyar- gyerőmonostoron. Az ott élő ma­gyar családok évek óta foglalkoz­nak falusi vendégfogadással. Jú­liusban madárleánynapot ül a fa­lu, erre több ezren érkeznek a szélrózsa minden irányából. Ere­detét itt is helyi legenda őrzi. Templomuk homlokzatán ma is látható egy madárleány-dombor- mű. Alsóteste madár, felsőteste nőalak, melléből egy szárnyas és egy szárnyatlan kígyót táplál. I—' UTff Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Nagykarácsony újdonsága MESEFALU építését tervezi a magyar Mikulás otthonának nevezett Nagykarácsony. A mintegy 2 milliárd forintból, 13 hektáron megvalósuló Mesefalu több ütemben fog megépülni. Szép, virágos Füred és Paloznak kiosztották a Virágos Ma­gyarországért verseny díja­it. A gazdasági tárca és a Magyar Turizmus Zrt. fődí­ját Balatonfürednek és Paloznaknak ítélték oda. A két település képviselheti hazánkat a 2011. évi Euró­pai Virágos Városok és Fal­vak versenyében. Már lehet tudni az olimpiai jegyárakat A 2012 ES LONDONI olimpiai játékokra már 20 fontért is kaphatók lesznek jegyek. A legkeresettebb események­re azonban akár 750 fontig is felkúszhatnak a tikettek árai. A 16 év alattiaknak annyi fontot kell fizetniük, ahány évesek; a 60 felettiek egységesen 16 fontért vált­hatnak majd jegyet. www.tickets.london2012.com Isztambulban a Csontváry-festmények vendégtárlat A török nagyvárosban a festő 39 alkotását állítják ki Biofarmról etetik az új zalakarosi hotel vendégeit December közepéig Isztambul­ban, Pécs mellett Európa másik idei kulturális fővárosában ven­dégeskednek Csontváry Kosztka Tivadar képei. A török nagyvá­rosban harminckilenc művet te­kinthetnek meg. a látogatók. A pécsi állandó Csontváry-ki- állítás olajfestmé­nyei a Nemzeti Galéria további öt képével egészültek ki. A leghíre­sebb Csontváry-alkotások közül csak a Bábel, a Mária kútja, a Tátra és a Panaszfa] bejáratánál Jeruzsálemben című képet nem tudták kiállítani. Az isztambuli Pera Múzeum látogatói számára igazi újdonságot jelenthetnek a festmények, hiszen Csontváry alkotásait hazánk határain túl csupán a művészet iránt elköte­lezett érdeklődők ismerik. A ké­pek mégsem lesznek idegenek a kis-ázsiai kultúrakedvelők számára, hiszen a té­máknak jó része közeli tájakat ábrázol, a mű­vész személyes élmé­nyei alapján. A törökök a tárlat kapcsán ka­talógust is készítenek, így ma­radandó nyoma is lesz a vendég- szereplésnek. Legutóbb több mint tizenöt év­vel ezelőtt volt rá példa, hogy ennyi Csontváry-képet egyszer­re állítottak ki egy külföldi vá­rosban. ■ ■ Csontváry „ott­hon volt” eze­ken a tájakon. Csontváry: Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben (részlet) Zalakaros legújabb wellness- és családbarát szállodájában, a Venusban, és annak még újabb szárnyában, az Aphroditéban csak saját termelésű ételeket kap­nak a vendégek. A „több mint bio” alapanyagok egy közeli, garabonci farmról származnak, ahol zöldség-, gyümölcs- és gabo­natermesztés, valamint állatte­nyésztés folyik, 8,3 hektáron. A saját gazdálkodás munkale­hetőséget teremt, az élelmisze­reket nem kell messziről szállí­tani, tartósítani, tárolni stb. A he­lyi ízek révén pedig igazi zalai ételkülönlegességek is kerültek az étlapra, mint amilyenek a krumplis prósza, a dödölle vagy a rakott padlizsán. ■ T. T. Az unió is segített A fejlesztés és a szolgáltatá­si paletta bővítése érdekében a tulajdonosok az Európai Unió támogatásám, az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszímzásám is sikerrel pályáztak. A támoga­tás értéke a beruházás össz­értékének 27 százaléka; 145 millió forint A megújuló ter­mészetes energia használatá- m alapult energetikai pályá­zatuk: a napkollektomk és a hőszivattyúk a létesítmény összenergia-felhasználá- sának jelentős részét fedezik.

Next

/
Thumbnails
Contents