Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR Programok megyeszerte KONCERT Szolnok. Gryllus Vilmos-kon- cert kezdődik október 17-én, vasárnap 11 órától a Hemó színháztermében. SZAVALÓVERSENY törökszentmiklős. „Lehul­lott csend” elnevezéssel októ­ber 16-án, szombaton délelőtt 10 órától rendezik a VI. jubi­leumi szavalóversenyt jel­nyelven és hangzó szóval a városi művelődési központ­ban. MEGNYITÓ Jászberény. A Sáros András kiállítóteremben (Szent Ist­ván Egyetem Alkalmazott Böl­csészeti Kar, Zirzen Janka Kol­légium épülete) A Jászság címmel a Jászsági Képzőmű­vészet-barátok Egyesülete al­kotóinak munkáiból nyílik tárlat október 16-án délután négy órakor. Köszöntőt mond: dr. Barkó Endre, a SZIE-ABK dékánja, A kiállítást megnyit­ja: Urbán Péterné, a Jászapáti Művelődési Ház munkatársa, fuvolán közreműködik: Rigóné Csirke Tímea, a Palotá- sy János Zeneiskola tanára. Az alkotásokat október 31-ig mutatják be. FITNESZBAJNOKSÁG Szolnok. A Tiszaligeti Sport- csarnokban október 16-án, szombaton kilenc órától orszá­gos fittneszbajnokságot ren­deznek. SZENTMISE • T ,i se Szolnok. A szolnoki görög ka­tolikus templomban, október 17-én, vasárnap délelőtt, a tíz órakor kezdődő szentmisét Revák István újszentelt áldo­zópap mutatja be. A szentmi­se végén, a görög katolikus egyház szokása szerint, újmi- sés áldásban részesülnek a je­lenlévők. KIÁLLÍTÁS zagyvarékas. Nagy László Ka­landozásaim című fotókiállítá­sát október 20-ig lehet megte­kinteni a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár kiállítótermében. A programok, műsorok, ügye­letek adataiban időközben tör­tént esetleges változásokért az Új Néplap sem anyagi, sem jo­gi felelősséget nem vállal. Kártérítés magánvagyonból? vörösiszap Az ügyvéd szerint ilyen esetekben erre legfeljebb elvi lehetőség van Maximum elvi esély van arra, hogy egy ökológiai katasztrófát okozó vállalat tulajdonosának magánva- gyonából kelljen megtérí­tenie az okozott kárt. Ezt a vörösiszap-katasztrófa kapcsán dr. Ifkovics Jó­zsef jászberényi ügyvéd közölte, aki egy évtized­del ezelőtt a tiszai cián- szennyezést okozó auszt­ráliai Aurul magyarorszá­gi védelmét látta el. Banka Csaba Dr. Ifkovics József több évtizedes ügyvédi munkája során számos alkalommal dolgozott már kör­nyezetvédelemmel, környezet- szennyezéssel kapcsolatos pe­rekben, szakértőjévé vált az ilyen ügyeknek. A nemzetközi média reflektorfényébe akkor került, amikor egy évtizeddel ez­előtt a tiszai ciánszennyezést okozó ausztráliai Aurul magyar- országi védelmét látta el. A szak­ember elmondta, hogy egy olyan ügyben, mint a vörösiszap- szennyezés több szálon indul meg minden esetben a vizsgá­lat. A büntetőjogi felelősséget a különböző nyomozó hatóságok elemzik. A nyomozás mellett meg kell indulni az államigazgatás vizs­gálatainak is, amely a korábbi, céggel összefüggő hatósági en­gedélyek, környezetvédelmi elő? írások betartását veszi górcső alá. Ezek mellett indítja a nagy­számú károsult a kártérítési pe­reket. A több síkon folyó munka sok szálon összefügghet egy­mással. Általános szabály, hogy a cégnek objektív felelőssége van a működésével összefüggő, annak kapcsán felmerülő kár­okozás tekintetében. Ez alól a fe­lelősség alól csak vis maior ese­tén, tehát földrengés, viharkár, árvíz stb. mentesülhet egy vállal­kozás. Az okozott kárért pedig az adott cégnek teljes vagyoná­val kell felelnie. A képlet akár egyszerűnek is tűnhetne, csakhogy egy olyan privatizált vállalkozásnál, mint például a Mai Zrt. más szem­pontok is szóba kerülhetnek. A vállalat egyes telephelyei, léte­sítményei még a privatizáció előtt épültek. Nem ismert a kí­A vörösiszap-katasztrófának számos károsultja van. Ha pert indítanak a cég ellen, akkor sem tudni, mikorra jutnak a pénzükhöz. Képünk illusztráció. vülállók számára az a privatizá­ciós szerződés, amelyet a cég vá­sárlásakor kötöttek. Ezek isme­retének hiányában pedig nem tudható, hogy milyen mélység­ben térnek ki az átvett «szközök, technológiák, létesítmények ál­lapotára. Amennyiben kiderül­ne, hogy a mostani katasztrófa a privatizáció előtti hiányosságok­ra vezethető vissza, és erről nem volt tudomása a vállalat vezeté­sének és a tulajdonosoknak, ak­kor az esetleges kártérítések megfizetését részben vagy egészben tovább háríthatják az államra. Dr. Ifkovics József szerii t a kártérítés nagyságrendje: tek megállapítása is hosszú évt két Dr. Ifkovics József; több szálon fut a vizsgálat vehet igénybe. Amennyiben a károsultak közvetlenül a válla­lattal szemben lépnek fel, a cég biztosan minden egyes kár­igény megállapítására szakértői vélemények sokaságát fogja kér­ni. Megjósolhatatlan, hogy ez-az eljárás mennyi ideig tartana, mikorra juthatnának pénzük­höz az érintettek. Az utóbbi napokban gyakran felmerült, hogy akár államo­síthatják is a vállalatot. Ebben az esetben a káro­sultaknak már egy álla­mi céget kellene perelni­ük, s talán - látva a meg­llyesmire eddig még csak ritkán, elvétve akadt p ‘Ida a világban Felmerült az elmúlt napok­ban, hogy az érintett alumíni­umipari cég tulajdonosainak magánvagyonát használják fel a kártalanításra. Dr. Ifkovics József szerint szinte elképzel­hetetlen, hogy egy ökológiai katasztrófát okozó cég tulajdo­nosainak magánvagj'ona a kártalanítás fedezete lehetne A szakértő érdeklődésünkre kifejtette ugyanis, hogy csak abban az esetben nyúlhatná­nak a tulajdonosok vagyonú hoz, ha az érintettek tevőlege i büntetőjogi felelőssége bizo­nyosodna be, tehát ha a ka­tasztrófával közvetlenül összt ■ függésbe hozható bűncselek­ményt követtek volna el. — Olyan pedig még csak elvétve fordult elő a világon, hogy bár­mely bíróság eg}' tulajdonos büntetőjogi, és ezzel kapcsola­tos kártérítési felelősségét egy adott esetben megállapítsa - mutatott rá dr. Ifkovics József. nyilvánuló politikai akaratot - gyorsabban (max. 1 év leforgása után) juthatnának a kártérítési összegekhez az érintett lakók. Az államosítás a jogállamiság keretei között csak a tulajdonos kártalanításával képzelhető el, ugyanakkor a tulajdonost illető kártalanítás összegéből - ha a tulajdonos felelősségét megálla­pítják — az állam le tudná vonni a károsultaknak kifizetett ősz- szegeket. Mint legutóbb kiderült, álla­mosításra még nem került sor, hanem csak a cég vezetését von­ták állami ellenőrzés alá, amely gyorsítani fogja a kártérítési ügyek elbírálását. >; GYORSSZAVAZAS ■ Mikorra kártalaníthatják a vörösiszap-ügy áldozatait? Szavazzon honlapunkon vasárnap 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Negyvenről a felére csökkent a megyei közgyűlés létszáma közgyűlés Megtartották az alakuló ülést, az elnök szerint fontos cél a fizetőképesség megőrzése Kovács Sándort választotta meg új elnökének a megyei közgyű­lés tegnapi alakuló ülésén. A 40- ről felére csökkent létszámú tes­tület két új alelnököt is válasz­tott: Borbás Zsolt főállásban, míg dr. Csoór György társadalmi megbízatásban látja el feladatát. Az ülést a leköszönő Fejér An­dor elnök nyitotta meg, majd át­adta az ülés vezetését a korelnök Leel-Őssy Györgynek (Fidesz- KDNP). Dr. Gulyás Zoltán, a terü­leti választási bizottság elnöke adott tájékoztatást az önkor­mányzati választásokról. Ennek eredményeként az alábbiak sze­rint alakult a megyei testület összetétele: Borbás Zsolt, Dobos László, dr. Juhász Enikő, Kovács Hárompárti lett az új képvelő-testület: a Fidesz-KDNP 11, az MSZP 5, a Jobbik 4 mandátumot szerzett Sándor, Leel-Őssy György, Mol­nár Imre, Piroska Miklós, Rózsa Lajos, Sebestyén Ferenc, Sebes­tyén László, Szórád Róbert Mi­hály (mind Fidesz-KDNP), Ba­logh Béla Tibor, dr. Jernei Zoltán, Rózsa Endre, Serfőző István, To- kajiné Demecs Katalin (mind MSZP), Molnár Erzsébet, Soós Antal, Szathmári Norbert, Sze- csei Attila (mind Jobbik). A kép­viselők titkos szavazással, 12 igen, 3 nem és 5 tartózkodó sza­vazattal megválasztották Kovács Sándort (Fidesz-KDNP) megyei elnöknek, aki az előző ciklusban a megyei közgyűlés egyik alel­nöki posztját töltötte be. Két, új alelnököt választott a testület: a főállású, jászapáti Borbás Zsolt­ra (Fidesz-KDNP) 11 igen és 9 nem szavazat érkezett, s ugyan­ilyen szavazataránnyal kapott bizalmat a szolnoki dr. Csoór György társadalmi megbízatású alelnök. Mint Kovács Sándor program­beszédében elmondta, a követ­kező négy év fő céljai között sze­repel a fizetőképesség megőrzé- sej hiszen intézményei révén a megyei önkormányzat a legna­gyobb munkáltató. Ugyancsak fontos a fejleszté­sek folytatása, a megye ingatlan­vagyonának megtartása és gya­rapítása, a befektetések ösztön­zése a megyében, az úthálózat fejlesztése, az árvízveszély csök­kentése. ■ Baranyi Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents