Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-06 / 207. szám
ÚJ NÉPLAP — 2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 ■EB333H Jászberény a jászberényi Rendőrkapitányság illetékességi területén is működik az „Az iskola rendőre” program, közölte Fazekas-Füzesi Nóra rendőr hadnagy. Ebbe az idei tanévben 14 település, 20 iskola és 14 rendőr kapcsolódott be. Az iskolarendőr részt vesz az iskola rendezvényein, felkérés esetén a szülői értekezleten és fogadóórát tart. Év közben baleset-megelőzési, bűn- megelőzési előadások megtartását is tervei a rendőrség. Az iskolák környékén a legveszélyesebb gyalogos-átkelőhelyeknél a reggeli és délutáni órákban rendőr, illetve polgárőr segíti a gyermekek biztonságos közlekedését. Egyébként a Jászságban szeptemberben két alkalommal fogják ellenőrizni azon szórakozóhelyeket, ahol a fiatalok megfordulnak, mga Nagykörű JÓ ütemben haladnak a látogatóközpont, vagyis az új turisztikai épület munkálatai. A település főterén álló épület elkészülte után nem csak Nagykörű, hanem a környék idegenforgalmát is hivatott kiszolgálni, ösz- szefogni. rá Öcsöd A NAPOKBAN testvértelepülési szerződést írt alá Öcsöd és az erdélyi Érkeserű. Az öcsödiek a közigazgatásilag Kiskerekihez tartozó Bihar megyei településsel már régebb óta tartják a kapcsolatot, aminek történelmi okai vannak. A tatár, majd a török hódítás idején az Öcsöd térségéből elmenekülő emberek Érkeserűn, valamint a Hajdú-Bihar megyei Ván- csodon találtak új otthonra, ng Örményes az augusztus 21-i falunapi tűzijátékra, költségvetési forrásból elkülönített 250 ezer forintból végül nem a látványosságra költöttek a településen. A pénzből inkább a belvízveszéllyel gyakran sújtott Szabadság utcába egy automatikus szivattyúállást alakítottak ki. Az elektromos belvízátemelő szivattyú érzékeli a vízszintet és szükség esetén automatikusan kiegyenlíti azt, tudta meg lapunk, ng Újszász A TELEPÜLÉS várossá avatásának tizenharmadik évfordulóját ünnepük hamarosan. Ekkor az arra érdemes helyieknek átadják a város kitüntetéseit, így a Pro Űrbe, a Szakmai és a Gazdasági Díjat, rá SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZOUON.hu hírportálon. Fenyegető felirat a falon tüzeset A szakértő nem zárta ki az idegenkezűséget Tűz ütött ki Jászapátin az Oláh család portáján. Az alsóépületben csaptak fel a lángok, a tűzvizsgáló szerint nem zárható ki az idegenkezűség. A ház falán pedig fenyegető feliratot találtak. Banka Csaba A megyei rendőr-főkapitányság szombaton adott hír arról, hogy pénteken délután egy tűzeset történt Jászapátiban. A tűzoltók az ilyenkor szokásos eljárás keretében értesítették a rendőrséget- tudatta szerkesztőségünkkel Szabó Zita, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Egy családi ház melléképülete égett. A házban hárman tartózkodtak, de személyi sérülés nem történt. A hivatalos közlés szerint a tűzvizsgáló nem zárta ki az idegenkezűséget. A ház falán pedig egy fenyegető tartalmú feliratfoszlányt találtak - mondta el a sajtószóvivő. A rendőrség jelenleg vizsgálja a tűz keletkezésének okát, a felirat eredetét, valamint, hogy lehet-e ösz- szefüggés a tűz és a felirat között Az Oláh család tagjai azonban úgy vélik, egyértelműen köze van egymáshoz a fenyegető feliratnak, és a melléképületben felcsapó lángoknak. — A tévét néztük, amikor egy nagy csattanást hallottuk, s ezzel együtt az áram is elment a házból—emlékezett vissza Oláh Jánosné a történtekre - Először azt hittem, hogy a villanyóra kapcsolt le. Ahogy kimentem a házból, csak a nagy csattogást, a ropogást hallottam. Akkor láttam meg, hogy lángol az alsóépület. Rögtön szóltam az uramnak, hogy jöjjön, mert ég, füstölög a ház. Akkor már szaladtunk, hirtelen nem tudtuk mit csináljunk, próbáltuk oltani amivel lehetett.- Nem messze lakik innen az egyik önkéntes tűzoltó, az meglátta a nagy füstöt, azonnal idejött, hogy mit csinálunk az udvarban - vette át a szót Oláh János. - Amikor pedig látta, hogy az épület ég azonnal riasztotta a tűzoltókat. Egy fél óra alatt eloltották az egészet. Az oltás közben, azután észrevették a feliratot. Valaki vörös színű porral azt írta ki a ház falára, hogy „Meghaltok cigányok!” — tudjuk meg a házigazdától. — Nem értjük az egészet - teszi hozzá Oláh János, aki szinte biztosra veszi, hogy felgyújtották melléképületét. - Az utcában senkivel nem volt vitánk, nem tudunk róla, hogy haragosunk volna. Négy éve lakunk ebben az utcában, de én sem sértettem meg senkit, illetve engem sem sértegettek soha. Nem tudom ki haragudhat így ránk. — Az a felirat, hogy „Meghaltok cigányok”, nagyon rasszista színezetet ad a történteknek - jegyzi meg a házigazda legidősebb fia, akit szintén Oláh Jánosnak hívnak. - Ráadásul az, hogy ha valaki fényes nappal képes erre, az az ember mindenre el lehetett szánva. Nagy bátorság kellett hozzá, úgy vélem. Később megtudjuk, hogy nem először volt tűz az Oláh portán. Az ott lakók ugyanis elmondták, hogy jó egy évvel ezelőtt szintén az alsóépület lobbant lángra. Akkor azonban még idejében észrevették a tüzet és gyorsan el is oltották. Nem szóltak senkinek, mert nem történt nagyobb baj. — Nem először játak már idegenek a házban, és többször is próbálkoztak már gyújtogatással - véli Oláh János. - Nemrégiben a padlásra mentem fel, hogy a televíziókábelen igazítsak. Akkor mindenfelé papírokat találtam szétszórva, pedig biztos vagyok abban, hogy a papírokat nem mi vittük fel oda. Lehet, hogy már akkor azzal próbálkozott valaki, hogy ránk gyújtsa a házat, csak valami megzavarhatta? — tette fel a kérdést a házigazda. Olyan volt, mintha vérrel írták volna a szöveget az épület oldalára- mondták nekem, hogy jönnek majd a rendőrök megvizsgálni, hogy mi történt, de nem bírtam nézni a feliratot - mondta Oláh jánosné. - Valami vörös anyaggal írták fel a fenyegetést, és olyan volt, mintha vérrel írtak volna a házunk falára. Egyszerűen nem bírtam nézni és elkezdtem lemosni, letörölni. Később mondták, hogy a nyomrögzítés miatt nem lett volna szabad hozzányúlni a felirathoz, de nagyon rossz érzés volt ránézni. Farkas József, Oláh János sógora is meglátogatta a családot a tűzeset után. A mögötte látható melléképületben pusztítottak a lángok. JEGYZET TELEKI JÓZSEF Egymásba kapaszkodva ha én ezt a klubban elmesélem! Ez a Nem kell mindig kaviár című filmsorozatból ismert mondat jelentette egy nemzedéknek a klubokat, az egyesületeket, az ilyen-olyan köröket, mai szóval a civil szervezeteket. Nem csoda, ha a fogalom hallatán ma is egy baráti társaság jut eszünkbe. Jobb esetben még felrémlik néhány segítő akció a rászorulókért. Arra a legidősebbek emlékeznek, hogy az egyletek valamikor ennél többek voltak. A két világháború között számos település fellendülésében játszottak fontos szerepet. civil szervezetekre talán most még nagyobb szükség van, mint akkor, a Trianon utáni országban. Válsággal küzd a magyar társadalom. Nem csak gazdasági, de értékvesztés válságával is. Ezt jelzi, hogy az európai átlagnál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A közélet pedig még mindig túlpártosodott, szekértáborok uralják. Sajnos ez alól időnként nem kivétel a civil szervezetek egy része sem. Az átpolitizáltság, illetve a központi és helyi támogatástól való függés olykor rányomja bélyegét a civil társadalom egy részére. Pedig tőlünk nyugatabbra már rájöttek a globalizációval szemben a helyi közösségek megerősítése adhat védelmet. Ez vezethet egy nemzet, egy ország felemelkedéséhez. a közösség ugyanis nem elvont fogalom, hanem kézzelfogható valóság. Ahogy Farkas Péter szociológus fogalmaz: „a beton összetevői a cement, a sóder és a víz kü- lön-külön nem nyújtanak védelmet, de együttesen erős falat alkotnak, amely sok mindennek ellenáll. Ugyanígy: az önzetlen együttlét adja a közösség erejét.” Halat főztek. A Szandaszőlősl Művelődési Házban Ismét megrendezték a halételfőző versenyt. A főzés mellett kóstolók, vásárok és bemutatók színesítették a programot. Képünkön a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja. Szolnokon működik a legtöbb szervezet civilek Sok helyen félmilliónál is kisebb az éves költségvetés Sokan voltak kíváncsiak szombaton a VIII. Civil Kavalkádra a szolnoki Kossuth téren. A rendező Szolnoki Önkéntes Centrum munkatársai igyekeztek a lehető legtöbb embert megismertetni az önkéntességgel, annak társadalmi jelentőségével.- Az önkéntesek egyik része munka, iskola mellett, a másik része nyugdíjasként végzi a tevékenységet - mondta Pollákné Cser Edit, a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat elnöke. - Természetesen ingyenesen, hiszen ez az önkéntesség alapja. Inkább az idősebbek tagjai civil szervezeteknek. A megye civil szervezetei a szabadidő és hobbi, valamint az oktatás területén jelennek meg a legnagyobb számban. Ezután következnek a sportegyesületek és a kultúra területén tevékenykedő civilek. Kevés a kutatással, a jog- EGY SZERVEZETRE közel 6 fő önkéntes jut - közölte Pollákné Cser Edit, a Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat elnöke. — Ezzel a megyék rangsorában térségünk a nyolcadik, a 10 ezer főre jutó mintegy 250 önkéntessel pedig a tizenhatodik. A megye kedvező pozícióban van az önkéntesekkel rendelkező szervezetek vovédelemmel és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szervezet. A legtöbb civil szervezet a városokban működik, 28 százalék a megyeszékhelyen. natkozásában. Mintegy 1100 szervezet rendelkezik önkéntesekkel, ez a szervezetek 61 százaléka. a megyében működő civil szervezetek 45 százaléka 500 ezer forintnál alacsonyabb éves költségvetésből gazdálkodik. A hazai civil szektorban képződő 896 milliárdnak 1,3 százaléka áramlott csak megyénkbe. Pollákné Cser Edit közölte, a megyében működő civil szervezetek mindössze 13 százaléka engedheti meg magának, hogy fizetett munkaerőt alkalmazzon. Még alacsonyabb ez az arány a klasszikus civil szervezeteknél (alapítványok, egyesületek), ahol mindössze 179 szervezetnek van főállású vagy részmunkaidős alkalmazottja. A megye 146 ezer munkavállalójából közel 3500 tevékenykedik a nonprofit szférában. Nem éri el az ezer főt azok száma, akik alapítványoknál és egyesületeknél dolgoznak. További 584 főt megbízási szerződéses munkaviszony keretében foglalkoztattak a klasszikus civilek. ■ B. B. Tízezer főre mintegy 250 önkéntes jut
