Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-27 / 225. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 27.. HÉTFŐ 5 I. Túri Muri, a hagyományok ápolása jegyében Nem kedvezett az időjárás szombaton a Mezőtúrra, hagyo­mányteremtő szándékkal szer­vezett I. Túri Murinak, melyet a főiskola udvarára és egyéb helyeire hívtak össze a szerve­zők. Pedig már a múlt héten megérkezett, és „kiállt” a város központjának legforgalmasabb helyére a rendezvény két jóko­ra reklámfigurája, a szalmából készült Bála Jóska és Báláné Szalma Julcsa. ■ A programba beleszö­vődött a szüret, a szőlő és a bor. No és a lako­dalmas hagyományok. Az idén már több hasonló, családias, a polgárokat „meg­szólító” programmal is jelent­kező egyesület törekvése egy­értelmű — no és rendkívül ro­konszenves: szinte minden év­szakban kínálni valami jó han­gulatú, közvetlen, a helyiek ak­tív részvételére is építő ese­ményt, többnyire helyi erők be­vonásával. Ilyen volt — és a szervezők szerint lesz továbbra is — az őszi Túri Müri, aminek a prog­ramjába természetesen bele­szövődött a szüret, a szőlő és a bor is. No és a lakodalmas ha­gyományok ápolása, hintóval, vőféllyel, koszorúslányokkal, ehhez passzoló régi és új lako­dalmas muzsikával, szabadban főtt ételekkel, szívesen kínált pálinkákkal. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúron élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-735-ös telefonszámot hétköznapokon! holnap W 1 **“*“‘£12 E Néplap 8 tólOGH 1ÄN0S ÖTVIN ÉVIG Ä \ A MTIWÍSIIKSTa .. m'.’ b< ■népesülnek a «partok rg. Mii* U**»1» <*" **^ _7—S MEZŐTÚR Egy új német megrendelés harminc további megváltozott munkaképességű munkavállaló felvételét tette lehetővé az üzemnek Emberek, leszázalékolva állás Hiába keresnek munkát a saját tanult szakmájukban Magyarországon ma a megváltozott munkaké­pességű, munkavégzésre alkalmas és kész szemé­lyek legfeljebb egy két százalékának jut munka­hely. Mezőtúron ennél jobb a helyzet: a megkö­zelítőleg hatszáz leszáza­lékolt helybeli mintegy ti­zenöt százalékának van jelenleg munkája és jöve­delme. ’ ' ;ri L. Murányi László A 25 éves, mezőtúri H. Mariann egy súlyos betegségből kivergőd­ve, idén döbbent rá, hogy leszáza­lékoltán bizony nem kapkodnak az ember után a munkáltatók. Egy ideig a tanult és szeretett szakmájában, a kereskedelem­ben próbálkozott. Összesen öt el­adói álláshelyre jelentkezett, mindhiába. Mindenhol őszintén beszélt ugyanis az állapotáról, és azt is elmondta: munkaképes, és miután megváltozott munkaké­pességűnek számít, őt kedvező feltételekkel tudná alkalmazni a cég. Végül, három hónapja a Tel­jes Életért Közhasznú Nonprofit Kft. mezőtúri üzemében kötött ki.- Mihelyt meghallották az el­beszélgetéseken az állást hirde­tő cégek, hogy le vagyok száza­lékosa, láthatóan megijedtek. Hiába mondtam, hogy bírok és szeretnék is dolgozni, egyik he­lyen sem vettek fel - meséli Ma­riann. — Nagyon fontos számom­ra, hogy most itt dolgozhatom, mert e nélkül a jövedelem nélkül sokkal nehezebb lenne az éle­tünk...- Mariann esete nem egyedi - teszi hozzá Gubucz Máté, a szol­noki székhelyű Teljes Életért Kft. mezőtúri üzemének vezetője. — Számtalan leszázalékolt ember jön hozzánk hasonló történettel. Néhány napja például egy tizen­kilenc éves ifjú hölgy, hasonlóan kereskedelmi végzettséggel. Egy-egy „rehabos” kisüzem működése nagyon sokat jelent­A törvényi előírások szerint a munkáltatóknak kötelessé­gük lenne minden 20 fő után 1 megváltozott munkaképes­ségű személyt alkalmazni. Ha a kötelezettségnek nem tesznek eleget, elmulasztott személyenként közel egymil­lió forint „büntetést” kell évente fizetniük. Ellenkező esetben viszont megmarad ez az összeg, és ez futja az al­kalmazott munkabérének és hét egy település életében. Az or­szágos összevetésben kedvező­nek számító mezőtúri statisztika is az említett szolnoki cég jelen­létének, és az általa működtetett közel nyolcvan munkahelynek köszönhető döntően. A városban működő, profitérdekelt vállalko­zások ugyanis többnyire még csak most kezdenek figyelni a megváltozott munkaképességű­ek alkalmazásában rejlő lehető­ségekre. A Teljes Életért Kft. szerencsé­re fejleszt. A korábbi években ál­talában 50-60 embert foglalkoz­tatott folyamatosan az üzem, elektronikai kapcsolók kézi sze­relésével. A gazdasági válság kö­vetkeztében kevesebb lett a meg­ír bér után fizetendő terhek- nek, járulékoknak a túlnyo­mó részét. A törvény tehát ösztönözni kívánja a cégeket, hogy teremtsenek munkale­hetőséget megváltozott mun­kaképességűeknek is, ám azok inkább vállalják a bün­tetés megfizetését. Egyszerű­en érthetetlen, hiszen'a na­gyobb cégek több ingyen munkaerőt dobnak így el mindannyian maguktól. rendelés, átszervezésre és új munkák felkutatására kénysze­rült a kft. Ez azonban már a múl­té, s egy új, német megrendelő feltűnésének köszönhetően nemcsak a leépített létszámot tudták visszavenni, de harminc­cal még tovább is növelték a fog­lalkoztatottak számát.- Folyamatosan jelentkeznek nálunk a munkát kereső leszá­zalékoltak — mondja az üzemve­zető. — Dolgozni akaró munka­erő tehát van, már „csak” még több munkára, álláshelyre len­ne szükség. Talán majd ha a gaz­daság szereplői is ráéreznek ar­ra, hogy a megváltozott munka­képességűek foglalkoztatása mindenki számára előnyös le­het; az államnak, a munkaválla­lónak és nyilvánvalóan nekik, maguknak is. Hiába vannak a súlyos pénzügyi szankciók Készülnek az őszi lehalászásra már az őszi lehalászásra ké­szül az az öt őstermelő ha­lász, aki - a Gyomaendrődi Halászati Szövetkezet tagja­ként — területet bérel a Me­zőtúr környéki vizeken: a Körösön és a Hortobány-Be- rettyón. A nyári vízszennye­zés és tömeges halpusztulás hatásai már elmúltak, és az október közepétől esedékes lehalászástól jó közepes fo­gás várható - tudtuk meg Nagy László halászmestertől. Kedvezőbb számok a foglalkoztatásban némileg csökkent a regiszt­rált álláskeresők száma Me­zőtúron, az elmúlt hat hónap­ban. Ez derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ada­taiból. Fél éve, március végén még 1679 regisztrált munka- nélkülit tartottak számon a városban, ami 14,02 százalé­kos munkanélküliségi muta­tót jelentett. Augusztus vé­gén már 1533 volt ez a szám, s az arány 12,80 százalékra csökkent. Húsz fővel nőtt vi­szont fél év alatt az egy éven túli álláskeresők aránya. Kutatók éjszakája Szolnokon, túriakkal A szeptemberre Mezőtúrról Szolnokra beköltözött mű­szaki főiskolai fakultás is aktív részese volt a múlt hét csütörtökén a szolnoki cam- puson rendezett kutatók éj­szakájának. Talaj- és vizvizs- gálatí kísérleteket, zajszint­mérést és kólatesztet végez­tek, de legnagyobb sikere az udvaron, mobil kemencében sült házikenyerüknek volt. Kerékpárút vezet majd az ipari parkig ■hamarosan új, korszerű, környezetbarát közlekedési lehetőséggel gyarapszik Me­zőtúr. Kerékpárút építését kezdik meg október 1-jén, ami 1,8 kilométer hosszan, az ipari parkot köti majd össze a várossal. A beruhá­zás teljes költsége 64 millió forint lesz. SZ0U0N.hu További mezőtúri információk a S20U0N.hu hírportálon olvashatók. Nemzeti örökséggé vált a túri fazék múltA busójárás, a halasi csipke és a matyó hagyományok társaságában Uj tulajdonostól bérli régi üzemét a Túri Cipő Az elmúlt hetek egyik fontos me­zőtúri vonatkozású eseménye volt, hogy Réthelyi Miklós szak- miniszter átadta a város képvi­selőinek azt az oklevelet, amely tanúsítja: a túri fazekasság, s a túri fazekas hagyományok felke­rültek a szellemi kulturális örök­ség nemzeti listájára. A listára kerülés kezdeménye­zője jó egy esztendeje Pusztai Zsolt, a Túri Fazekas Múzeum igazgatója volt. Arról kérdeztük, hogy mi motiválta ebben, és hogy a siker miféle lehetősége­ket jelent a város számára.- Az elsődleges ok az volt, hogy a szellemi kulturális örök­ségbe való bekerülés óriási reklá­mot jelenthet a mezőtúri fazekas­ságnak, de a városnak is. Itt most nem arról van szó, hogy valami káefté akarna profitálni a hagyo­mányainkból. Az Unesco égisze alatt, annak nemzetközi listájá­hoz kapcsolódva működik a nem­zeti lista, és ez garanciát jelent számunkra is. Nagyon érdekes egyébként, hogy a jelentkezéskor nem egyszerűen csak a fazekas­hagyományainkat kellett bemu­tatnunk, hanem azt is, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a mezőtú­ri identitás erősítéséhez.-Mit jelent a most kapott tanú­sítvány? —Pénz, anyagi előny nem járt vele. Ellenben egy olyan hivatko­zási alapunk lett általa, amely alkalmanként konkrét gazdasá­gi előnyökkel is járhat. Például a pályázatoknál, vagy bizonyos pi­aci helyzetekben. Ahhoz azon­ban, hogy igazán hasznosul­jon a cím, nagyon sok teen­dőnk lesz még. A fazekasszak­ma ugyanis nehéz helyzetbe került mára. Nehéz belőle megélni, s nemigen nyugodha­tunk bele, hogy négy éve már nincs szakmunkásképzés Mező­túron, holott előtte kétszáz éven át szervezetten adták át a mesterek az utódok­nak a tudásukat. Szerte Európában számos példát látunk arra, hogy hogyan lehet az élő hagyományokat egy-egy közösség, vá­ros, térség javára felhasználni. Csak szét kell néznünk egy ki­csit a világban. ■ Pusztai Zsolt: Nagy lehetőségeket jelent a lista a mezőtúri fa­zekasoknak és az egész városnak Érdekes hír jelent meg a napok­ban, miszerint a martfűi Tisza Cipő Zrt. nagy értékű állami in­gatlant vásárolt volna Mezőtú­ron, a nemzeti vagyonkezelőtől. A hír nyomába eredtünk, és ki­derült: a hírnek éppen az ellen­kezője igaz. A valós helyzetről Gladinetz András igazgató tájé­koztatta a Tisza Cipő nevében a lapunkat.- Nem vásároltunk, hanem éppen hogy eladtunk Mezőtúron — mondta. - Tudvalévő, hogy a Tisza 2007-ben történt privati­zációja után önállósítottuk a cég két termelő kft.-jét. A Túri Cipő­gyártó Kft. önállóvá vált, új tulaj­donosai lettek, de továbbra is a tulajdonunkban lévő üzemi in­gatlanban dolgoztak, bérlőként. A mezőtúriak szempontjából csak annyi változik, hogy más lesz a bérbeadójuk. A mezőtúri ingatlan eladása összefügghet azzal, hogy a Tisza Cipő Zrt.-t három éve névleges áron megvásárló Ratfar Kft. szer­ződéses kötelezettséget vállalt, amiket nem tudott teljesíteni. Többek között a martfűi cipőgyá­ri terület környezetvédelmi men­tesítését, vagy például a dolgo­zók foglalkoztatását. Magát meg­nevezni nem kívánó forrásunk szerint a mezőtúri ingatlan el­adásban készpénz nem „mo­zog”, a privatizálók ezzel tulaj­donképpen kivásárolták magu­kat a kötelezettségekből. ■ Amikor a munka Ifc kenyér- ■r kérdéssé válik

Next

/
Thumbnails
Contents