Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-23 / 222. szám
r “aizzaki Benépesül ismét a belváros: “Tck ez évben is lesz „Régi idők tere” Újabb jelentős lépés történt a 4- es számú főút gyorsforgalmivá fejlesztése terén. A sikeres köz- beszerzési pályázat alapján egy budapesti mérnöki iroda kapott megbízást az M4-es út Abony— Fegyvernek közötti szakasza, valamint az új Tisza-híd engedélyezési és kivitelezési tervezésére. Szerdán a szolnoki megyeházán tartottak szakmai egyeztetést a fejlesztésben érintett települések, civil szervezetek és hatóságok képviselőinek. — Azzal, hogy egy gyorsabb áthaladási lehetőséget biztosítunk a közúti közlekedés számára, a megye vérkeringését biztosítjuk — mondta Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke. — Az engedélyes terveknek a jövő év közepéig, a kiviteli dokumentációnak 2012 decemberéig kell elkészülnie - hangsúlyozta. • — A fejlesztés a gazdasági szempontokon túl Szolnok közlekedési rendszerének könnyítését is jelentheti, hiszen ha elkészül az Abony—Fegyvernek közötti északi elkerülő a Tiszán Tiszapüspökinél átívelő híddal, akkor a városba keletről érkezők ezen az úton tudnak haladni — vázolta fel az elképzeléseket Szalay Ferenc, a megyeszékhely polgármestere, miszerint mit is jelent a fejlesztés Szolnoknak. A polgármester hozzátette: dr. Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár a napokban arról tájékoztatta, hogy reális célkitűzés, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megkezdődhessen az útszakasz építése az uniós támogatások lehívhatóságának függvényében. Felajánlották a városnak a dalukat „Régi idők tere” címmel kétna- s pos nosztalgiafesztivált tartanak | Szolnokon. A város és a szerve- | zők a 20. század eleji szolnoki | hangulatot jelenítik meg idén is | az érdeklődőknek. Mindezen 2 immáron hagyományőrző rendezvényhez egész napos piaci forgatagot rendeznek a Kossuth téren október 1-én és 2-án. Az eseményeken résztvevők visszautazhatnak száz évet a múltba: az apróbbak szórakoztatásáról népi játszóház, csúz- lizda, körhinta, macimúzeum, egércirkusz és a cirkusz mec- hanikusz, illetve számos kézműves gondoskodik. Többek között lesz érmeverés, kosárfonás, gyöngyékszer-készítés, fafaragás, agyagozás, ólomöntés. Az éhes és szomjas vendégeket a térre felépített fogadó helyben sütött pecsenyéivel, valamint a kávéház várja. A cirkuszos kocsi előtti vásártéri színpadon Paprika Jancsi bábszínháza vápa a kicsiket, kitelepül egész Nagykörű, hamisítatlan körűi piaci hangulatot varázsolva a térre, ahol lekvárt is főznek, sőt mustot is készítenek. A kilátogatók megismerhetik a régi Mindössze egy hetet kell várni az időutazásra. A szolnoki Kossuth tér a jövő hét végén hasonló képet fog festeni. KIDOBOLTATIK: TESSEN, LESSEN MINNYANKNAK! „Lesz ott kérem kikiáltó, fa körhinta, csúzlizda, Táncra vív a verkli hangja, csak ne húzzon a csúz vissza. Megnézi majd apró és nagy, hogy a sergő sereg-e, Csak át ne hajtson lábujjadon egy velocipéd kereke! De vigyázz, mert ha nem fogadsz szót, a mágus elvarázsol, És nem ehetsz a helyben sütött mákos, foszlós kalácsból. A pantomimos egy szót se szól, lehet ám, hogy megku- kult, Ejj de bizony nincs az csendbe’, ki a körhintáról földre hullt! Kovácsol a kovács bácsi, no, mi mást is csinálna, A cirkuszban egérfarkak tucatja áll vigyázban! Versbe szedni sok is lenne, nem vagyok én Petőfi, Inkább tessen októbernek első-, s majdan másod napján kigyőnni!” idők hangszereinek meséit egy igazi vándormuzsikus előadásában. A gyerekeket egy igazi, századelőből idecsöppent mágus varázsolja el, míg a kovácsműhelyben az izzó vasat ütik. A csavargóknak tekergő játszótér, az ücsörgőknek szöszmötölő, a gördülékenyeknek a velocipéd, a pörgősöknek fakörhinta jut. A csendeseknek a pantomim, a hangosaknak a verklis való, de mindenki más is megtalálja a magának való programot. Mint azt a „Múltlapozgatóból” is megtudhatjuk, Szolnok mai főtere a 18. század első felében alakult ki. 1729-től már évi négy nagy vásárt tarthatott itt a Rákóczi- szabadságharc után visszatérő lakosság. Ezen piacok helyszíne már a mai Kossuth tér és környéke volt. Miután a városháza megépült, az előtte lévő téren alakították ki a piacosok a vásárteret. A tér valós képe Pettenko- fen festményeiből rakható ösz- sze: kofák, vásárlók, parasztok, szekerek, mutatványosok színes forgataga tárul a szemek elé. A városközpont 1863-tól hivatalosan is a Piac(z) tér nevet viselte. Kossuth Lajos a szabadság- harc alatt itt elmondott szolnoki beszéde emlékére, a forradalmár születésének 90. évfordulója alkalmából a város akkori képvi- selő-testülete 1892-ben úgy döntött, hogy Szolnok központi tere ezentúl Kossuth nevét viselje. OKTÓBER 1. (PÉNTEK) 15.00: Vándormuzsikus - Hegyek, völgyek, csillagok 16.30: Mágus 17.30: Népzene . J8.00: Egérparádé 19.00: Népzene OKTÓBER 2. (SZOMBAT) 10.00: Napindító 11.00: Mágus 15.00: Pantomim 16.00: Népzene 17.00: Paprika Jancsi bábszínháza 19.00: Népzenei műsor Meglepő felajánlást tett a közelmúltban a szolnoki zenész, Lakai Zoltán. Egy 28 éve született dalt keltett életre néhány barát közreműködésével, amelyhez egy videoklippet is forgattak. Az volt a céljuk, hogy ezzel a köny- nyed hangvételű, vidám dallal fejezzék ki tiszteletüket lakóhelyük iránt. Ezt a zeneszámot ajánlották fel Szolnoknak, a város napja alkalmából. Aki még nem ismeri a dalt, a*z meghallgathatja, illetve megtekintheti a zeneszerző lánya, Lakai Kitti által készített videoklipet is a SZ0U0N.hu internetes portálon. A természetben táboroznak az óvodások A közelmúltban erdei táborban vettek részt a szolnoki Hétszín- virág Óvoda nagy- és középső csoportosai a Tiszaligetben — számolt be minderről Telekné Karakas Szilvia tagóvoda-vezető. Az erdei óvoda célja többek között az óvodás gyermekek foglalkoztatása természeti környezetben. A programot Szolnok megyei jogú város környezetvédelmi alapja támogatja, így a gyerekek ingyen vehetnek részt abban. Az óvónők és más szakemberek irányításával élményszerű, felfedező jellegű játékos programokon keresztül ismerkedhetnek a gyerekek a természetvédelem fontosságával Az elmúlt héten a középső csoportosok, a négyévesek töltöttek el néhány napot a természetben. Fruzsináéknak fájt a szívük a hazatéréskor volna segíteni a ház bontásában, de a fiatalok nem engedték. Azt is elég fájdalmas volt látnia, hogyan lesz semmivé élete munkája. — Több hétre terveztük az építőtábort, ezért fájt a szívünk, amikor haza kellett jönnünk. Az ott végzett munkánkért kaptunk ugyan pénzt, de éreztük, nem az számít, hanem a segítség, amit nyújtottunk. Büszke vagyok arra, hogy én is ott lehettem - hangsúlyozta Fruzsina. A verseghys Borsányi Fruzsina (kisbabával) szervezte meg a segítőkész építőtábort Felsőzsolcán A tizenöt éves Borsányi Fruzsi- g nának nagy hatással volt életére f a nyári árvízi építőtábor. Felső- § zsolcán bontotta társaival a lak- | hatatlanná vált épületeket. Mint “■ mondta, büszke arra, hogy ott lehetett. A szolnoki gimnazista, egyébként szajoli leányzó, egy átlagos tizenöt éves diák. Ám július óta másképpen látja a világot. Megtapasztalta, milyen az, ha valaki elveszíti az otthonát. Az árvíz sújtotta településeken vett részt egy egyhetes építőtáborban júliusban. Az egész a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban kezdődött, ahol Fruzsina magyartanára felhívta a diákok figyelmét egy hirdetésre. Abban kerestek önkénteseket árvízi építőtáborba. Fruzsina baráti köre éppen nyári munkát keresett, így elhatározták, elmennek a táborba. Mindezt nem a pénz miatt tették, segíteni szerettek volna azoknak a családoknak, akiknek tönkretette a víz a házát. Egy hétig tartott a tábor, melyet szinte végig Felsőzsolcán töltöttek. Háromgyermekes család otthonát kellett bontania a kilenc fős csapatnak, mert az lakhatatlanná vált az árvíz során. — A családfő, annak a testvére és egy barátjuk is segített nekünk. Látszott rajta, mennyire fáj neki így látnia azt az épületet, ami egykor az otthona volt — mesélte a tizenöt esztendős diáklány. A tetőről szedték a cserepeket, bontották el a gerendát a fiatalok és segítettek kipakolni a még menthető dolgokat. Abban az utcában, ahol a ház állt, több más épület is tönkrement. Sokan szorgoskodtak azoknál is. A bontási munkálatok idején mindenütt érezhető volt a szomorúság. Nem csoda, hiszen egy élet munkáját mosta el a víz. Fru- zsináékhoz még ketten csatlakoztak, egy húszéves lány és egy tanárnő. A közös munka összekovácsolta őket. A háromgyermekes családhoz is nagyon közel került a csapat. — Az édesapa elmesélte nekünk, hogy mennyire nehéz a gyermekeinek a mostani helyzetük. Ahhoz szoktak hozzá, hogy kint játszanak az udvaron, de most a négy fal közé szorultak. Azt is elmesélte, hogy a kicsik sírtak, ha idegenek mentek a közelükbe. Szerencsére tőlünk nem féltek — idézte fel szomorkásán az eseményeket Fruzsina. Három napig segített a csapat a családnak. A fiatal lány elmondása szerint azóta is tartják a kapcsolatot. Az édesapa és felesége kétszer még meg is vendégelte a nekik oly sokat segítő ifjakat. Az utolsó napokat egy idős házaspár egykori otthonánál töltötték. Azon az épületen nem látszott sérülés, de lakhatatlanná nyilvánították. A hetvennyolc éves bácsi is szeretett NAGY SIKERT ARATOTT A FIATALOK AKCIÓJA A kilenc fős csapat (Papp Roland brigádvezető, Hegedűs Nikolett, Kontra Evelin, Gazsó József, Hamar Zoltán, Kis Dávid, Klabacsek Tamás, Túrái György, Borsányi Fruzsina) annyira megszerette a családot, hogy megkérték szüleiket, gyűjtsenek a bajba jutottaknak játékot, ruhát. A szervezés a vártnál is nagyobb sikert aratott, hiszen három autónyi adományt tudtak átadni személyesen. Olyanok is csatlakoztak az adománygyűjtéshez, akiknek a gyermeke nem vett részt a táborban. A család nagyon meglepődött, de Fruzsina és társai boldogok voltak, mert látták, mennyire jólesik nekik a gondoskodás.
