Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-15 / 215. szám

HIRSAV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Újaj)b költség az Államokba utazóknak MÉG A VÍZUMMENTESSÉGET élvező országokból is be kell szerezni az USA-ba in­duló út előtt az ESTA enge­délyt. Az eddig ingyenes kérelemért 14 USD-t kell fi­zetni - bankkártyával. Konferenciázni válságban is kell 2010 ELSŐ FÉL ÉVÉBEN 43 ezer résztvevővel 160 nem­zetközi konferenciát tartot­tak hazánkban. Ez össze­sen 690 napnyi nemzetközi konferenciát jelent. A részt­vevők átlagos száma 269 fő, a konferenciák átlagos időtartama 4,3 nap volt. Adatai láma a hét végén Budapestre látogat Varsó gyönyörűen helyreállított-újjáépített, hangulatos óvárosa. Aki itt kezdi a lengyel főváros feltérképezését, máshová már nem is nagyon akar elmenni Varsó - nem csak nosztalgiából! Lengyelország Az egykor elpusztított óváros ma már a világörökség része Lengyelország fővárosába elutazni sokak számára mindig jó alkalom egy kis nosztalgiázásra. Bár Var­só az elmúlt két évtized­ben legalább annyit válto­zott, mint Budapest, de lehet, hogy kicsit többet. Palásti Márti Varsó olyan sokszínű, hogy egyetíen szóval nem is lehet jel­lemezni. A negyvenmilliós Len­gyelország fővárosát 1,5 millió­an lakják. Évszázadok építésze­ti és városrendezői elképzelései rakódtak egymásra, és élnek egymás mellett békésen. Az ötvenes évek szocreál jel­legű irodaházai mellett ma csupa üveg felhőkarcolók nyúlnak a magasba, az utca túloldalán pe­dig középkori, árkádos házsorok húzódnak. Igaz, ezeknek az épü­leteknek a kora csupán bő fél év­század: a II. világháború bombá­zásai a teljes óvárost megsemmi­sítették. A város házainak mind­össze 15 százaléka maradt meg. Annak idején felmerült a gondo­lat, hogy a fővárost Krakkóba vagy más, olyan városba helyez­zék át, amely nem pusztult el. De a varsóiak nem hagyták magu­kat: a lehető legrövidebb időn be­lül újra felépítették szeretett váro­sukat. A középkori óváros re­konstrukciója olyan jól sikerült, hogy az UNESCO 1981-ben a vi­lágörökség részévé választotta. A varsóiak ma is nagy lokálpatrió­ták. Minden évben szerveznek valamilyen, a város imázsát to­vábbépítő kampányt. A városnézést mindenki az óvárosban kezdi, akinek csak egy-két napja van a lengyel fővá­rosra, az talán ki sem mozdul on­nan. Látnivaló akad bőven: az in­kább városházának kinéző Kirá­lyi palota komor tömbje és az előt­te lévő vidám Palota tér az óváros Lazienki parkban játsszák, de a Nyári Jazz Napokon is hallhatók A lengyelek sem vetik meg a folyékony kenyeret A Pole Mo kotowskie parkban hangula­tos sörkertek várják a szom­jas vándorokat, amelyeket Lolkáról, Bolkáról és más rajzfilmfigurákról neveztek el. legtöbbet fényképezett része. A piactér, amelyet színesre festett, árkádos házak szegélyeznek, ma már nem piac - annál több az ét­terem. Látványos a vaskos Barba- kán, amely ma már senkiben sem kelt félelmet. Hangulatos a meghitt, templomokkal teli egy­házi negyed. Van, aki Chopin nyo­mába ered; van, aki a zsidó ne­gyedet, az egykori gettót keresi fel - vagy éppen a szocreál épü­letek láttán akar nosztalgiázni. Fontosabb árak pénznem: lengyel zloty, 1 zl kb. 70 Ft. ÉTKEZÉS: főétel 10-25 zl, üdítő, kávé, tea, víz 2-5 zl, sör 4-6 zl közlekedés: napijegy 7,20 zl szállás: hostelben 20, * * *-os szállodában két főre 30 eurótól. további információk: Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képvi­selet, Bp. VII., Károly körút 11. www.polska-tourist. info, hu Hihető-e vagy sem, a moszkvai mintára épült Tudomány és Kul­túra palotája ma már műemléki védettséget élvez. A városnézést mindenképpen a sétálóutcán, a Nowy Swiaton kell befejezni, ahol hangulatos kávézók, apró üzle­tek, divatos szórakozóhelyek nyújtanak kikapcsolódást. Varsó neve egy földbirtokos, bizonyos Warsz Rawicz nevéből ered, akinek a földjén egykor megalakult a település. A legen­da, miszerint egy Wars nevű ha­lász és felesége, Sawa lenne a névadó, sokkal későbbi. Az vi­szont tény, hogy a Visztulában élő sellő a XVI. század óta a vá­ros jelképe. A kezében pajzsot és kardot tartó, félig hal, félig ember alak immáron fél évezre­de a város védelmezője. Hogy pontosan mikor alapították Var­sót, nem tudni; de azt igen, hogy a városi jogokat 1413-ban kapta meg. III. Zsigmond király 1596- ban tette át ide székhelyét Krak­kóból, Varsó azóta főváros. KEREKEN Tíz ÉVE annak, hogy Őszentsége, a XTV. da­lai láma utoljára Magyaror­szágon járt és tanított. A magyar buddhista közös­ség kifejezte örömét és megtiszteltetésnek tartja, hogy most szombat-va­sárnap vendégül láthatja a dalai lámát, aki korunk egyik legkiemelkedőbb spi­rituális vezetője is. Kiemelkedő spirituális vezető Sok klub, Chopin és egy korsó a bika sörkertben akik 25 éve rendszeresen jár­tak a varsói dzsesszbulikra, AZOKNAK Jó HÍR: megvan még a legendás Stodola (Batorego u. 10.), bár a zene a pop és rock irányába tolódott el Dzsesszt leginkább a Tygmont- ban (Mazowiecka u. 6-8.) le­het hallgatni. Chopin műveit' nyaranta, vasárnaponként a Édes élet, igazi dolce vita a budai Várban eszem-iszom Az októberi pálinka- és kolbászfesztivál díszvendége Olaszország Pannonhalmi, apátság: 2010-ben az Év Pincészete Hamarosan a gasztronómia fel­legvárává alakul át a budai Vár. A legnemesebb pálinkák, kolbász­különlegességek és kulináris ínyencségek, pazar zenei cseme­gék várják a látogatókat október 7-10. között, az idén Olaszországot és nemzeti italát, a grappát hívták meg vendégségbe a pá­linka- és kolbász­fesztivál szervezői. A negyedik pálinka- és kol­bászfesztiválnak most is a fővá­ros talán legszebb helyszíne, a budai várnegyed ad otthont. Ma­gyarország legnagyszerűbb mes­terei vonultatják föl legfinomabb pálinkájukat, kedvünkre kóstol­hatunk a legismertebb olasz törköly- és szőlőpárlatokból, a grappákból is. A legízletesebb kolbászokból válogathatunk és a legkülönlegesebb és legínycsik­landóbb kulináris élvezetekből szemezgethetünk. Olaszország mint a pálinkafesztivál idei meghívottja be­mutatkozik leghíre­sebb párlatával. Ráadásul az itáliai törköly- és szőlőpálinka világába egy igazi gasztronómiai szakértő, Gianni avatja be az érdeklődőket, aki el­fogadta a szervezők felkérését, és a Várban felállított olasz „ne­gyedben” házigazdaként fogadja a vendégeket. ■ ■ A népszerű Gianni megmu­tatja, milyen az igazi grappa. Ha nem kóstolunk, nem is élünk Pálinkakoktél A MAGYAR PÁLINKAKÉSZÍTŐK közül mintegy 20 főzde kép­viseli magát és közel 10 kol- bászosstand lesz jelen a ren­dezvényen. A látogató elő­ször kóstolhat az idei pálin­kákból és az egyre kedvel­tebb pálinkakoktélokból. A szervezők szeretnék fel­hívni a figyelmet a hungari- kumokra, a hagyományőr­zésre. S nem utolsó szem­pont, hogy minél több külföl­di és belföldi látogató megis­merje a magyar pálinka- és kolbászkülönlegességeket. A szőlőmunkások már az idei szüretre készülnek, s közben a Pannonhalmi Apátsági Pincészet már a szakma egyik legjelentő­sebb díját veheti át. A kilencéves Év Pincészete ván­dordíjjal a magyar borászatban irány­adó pincészeteknek a munkáját ismerik el. A Pannonhalmán megtelepedett bencések a koráb­bi évszázadokban műidig szoros kapcsolatban voltak a borkészí­téssel. A saját szőlőültetvényeik­ről származó szőlő feldolgozását a monostor tövében 2003-ban épült új pincében és borházban végzik, amely Szent Márton he­gyének délkeleti lábánál helyez­kedik el. A szőlő feldolgozásá­hoz, a bor érleléséhez tájba illő, a domborzati viszonyokat jól ki­használó komplexum lehetővé teszi, hogy a látogatók betekin­tést nyerhessenek a „borászati mester­fogásokba”. Ezt a hagyo­mányőrző és egy­ben modern techno­lógiát is alkalmazó munkát érté­kelte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadé­mia, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, ami­kor 2010-ben az Év Pincészete kitüntető címet a Pannonhalmi Apátsági Pincészetnek ítélték oda. ■ ■ Hagyomány­őrzés és modern technológia - ezt értékelték a díjjal.

Next

/
Thumbnails
Contents