Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-13 / 213. szám
14 ÚJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ TÜKÖR Rekordmennyiségű cukorgyártására készülnek idén az egyetlen gyárban Szombaton megkezdte a cukorrépa feldolgozását a kaposvári cukorgyár, az egyetlen még üzemelő magyarországi cukorfeldolgozó üzem. A tervek szerint a Magyar Cukor Zrt. gyárában 120 ezer tonna cukor készül majd, amelyből 105 ezer tonna a belföldön eladható, az Európai Unió piacszabályozási rendszerébe illeszkedő „kvótacukor”. Ez a magyarországi fogyasztás mintegy harmadát fedezi. A magyar cukorrépa-termelő gazdáktól 840-850 ezer tonna cukorrépa érkezik a gyárba, ami a termelési kedv visszatéréséről tanúskodik. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy a kvótacsökkentés következtében megemelkedett a jogszerűen nyújtható közösségi és állami támogatás összege.- Számításaink szerint a cukorrépa termelése jelenleg az egyik legkifizetődőbb szántóföldi kultúra Magyarországon. Idén, csakúgy mint az elmúlt két évben a hektárra jutó jövedelmezőség messze felülmúlja valamennyi egyéb szántóföldi növényjövedelmét — mondta Bráth Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke. Az idei feldolgozás során a kaposvári gyárba 13 800 hektár szántóföldről szállítanak cukorrépát, elsősorban a közép-dunántúli régióból, de érkezik majd alapanyag a kisalföldi térségből, illetve az Alföldről is. A termés mennyiségben jónak ígérkezik, átlagosan 16 százalékos cukor- tartalommal. A hozamok a legjobb gazdaságokban elérhetik a 70 tonna hektáronkénti értéket, de átlagosan is valószínűleg meghaladják a 60 tonnát. Szomorú ez a hír a megyénk- belieknek, hiszen nem is olyan régen tette a földdel egyenlővé a tulajdonos a patinás Szolnoki Cukorgyárat. A közel százéves gyár az ország második legmodernebb cukoripari létesítménye volt. És még egy adalék: lapunk akkor rákérdezett, mi indokolta valójában, hogy a szolnoki gyárat bezárásra ítélték? Kiderült, azzal került komoly lépéshátrányba, hogy a nyersanyag egy jelentős részét az ideálisnál jóval nagyobb távolságokból kellett a feldolgozóba szállítani. Ezzel szemben Kaposvárra az Alföldről is szállítanak majd alapanyagot... ■ Külföldre megy a magyar komló termesztés Újszilvás határában található az ország egyetlen ültetvénye Valószínűleg kevesen tudják, hogy az ország egyetlen komlóültetvénye Szolnoktól nem messze, Újszilvás határában található. A sörgyártás elengedhetetlen alapanyagát most szüretelik. A szárított komlót Németországba, Szlovéniába szállítják. Baranyi György Mikor felhajtunk egy pofa sört, talán nem is gondolunk bele, mi okozza a kellemesen kesernyés ízét. Nos, ez nem más, mint a komló, a csalánfélék családjába tartozó évelő kúszónövény. Ez utóbbi tulajdonsága miatt különleges, kordonos művelést igényel. Ennek a mintegy hat méter magas, V alakú kordonokra felfuttatott komlóültetvénynek a látványa fogad bennünket az újszilvási-tápiószőlő- si határban. A sorok között MTZ-traktor halad, melynek speciális pótkocsiján egy munkás igazgatja a vágószerkezettel alul elmetszett, aláhulló hosszú komlóindákat.- Ez a negyven hektárnyi terület maradt mára hazánkban az egyetlen komlóültetvény Egyre csak csökkent a termőterülete a komlótermesztés fellegvára hagyományosan Csehország és Németország. Az utóbbi méreténél fogva a világon is az elsők között áll már évszázadok óta. Ám míg Spanyolországban és Franciaországban lassan de biztosan növekszik a komlóval beültetett terület nagysága, Németországban csökken. Magyar- országon a '80-as években 500-550 hektár földön termeltek komlót, amit aztán a kilencvenes években szinte az utolsó tőig kivágtak. A kilencvenes évek végén lassan újra ültettek komlót, és az ezredfordulón már 36 hektáron ■ nőtt komló. Magyarországon ma egyedül Újszilváson termesztenek komlót ipari mennyiségben. (FORRÁS: WWW.FOLYEKONYKENYER.HUj ven hektáron pedig csepegtető öntözőrendszerünk van. Ezután már szinte magától nő a komló, egy ültetvény körülbelül húsz évig él. Egy hektáron egyébként háromezer tő növény található. Mi háromfajta komlót termesztünk, egy szlovént és két amerikait - mondja a fiatalember. Miközben idáig jutunk, a traktor már végzett is, és elindul a komlóindákkal a szárítóhoz. A még lepusztultságában is impozáns, négyemeletes épülethez újonnan hozzátoldott részben a tisztító- és szedőgépekbe munkások adagolják a lepakolt indákat. A gép szinte tökéletes alapossággal szedi le a szárról a zöld színű tobozokat. Az ebben lévő, mirigyek termelte sárga por, a lupulin a komló fő értéke. Ennek alfasav-tartalmát használják fel a sörgyártás során. Kettétörünk egy tobozt: kellemes, kesernyésen finom illata van. A növény többi része viszont nem alkalmas semmiféle hasznosításra, zöldhulladékként fejezi be pályafutását. A komlótoboz útja a zsákokból a legfelső szárítókemencékbe vezet. Itt emeletről emeletre esik egyre lentebb a szűrőtálcákról, miközben nyolcvanszázalékos nedvességtartalmából hat százalék marad vissza. A megszárított tobozokat lepréselik, és bálákban indítják útjukra. —Az árakról csak annyit, hogy körülbelül négy és fél eurót adnak érte kilónkét, de korábban még húsz eurót is fizettek érte. Tőlünk a megszárított termés mind Németországba és Szlovéniába utazik ki feldolgozókba, sörgyárakba. Idehaza ugyanis nem vásárolnak immár fel komlót a sörgyárak, mivel külföldi kézbe kerültek, és külhonból származó granulátummal dolgoznak a gyártás során. Bár, ki tudja, lehet, hogy így, közvetve, a mi komlónkat is megízlelhetjük a sörökben - gondolkodik el Nagy István. Nagy István ügyvezető igazgató mindent tud a komlóról. A hosszú, hatméteres indák szüretelésre várnak. mutatja kalauzunk, Nagy István, a tulajdonos szlovén-magyar kft. ügyvezető igazgatója. A Cegléden élő, amúgy Miskolcról származó fiatalember korábban nem gondolta volna, hogy egyszer még így kitanulja a komlóművelést. Öt éve dolgozik a cégnél ügyvezetőként. Azt mondja, nem bánta meg, hogy belevágott a feladatba. Szakszerűen sorolja a termesztéstechnológiát, miközben mindent megmutat a földön és a növényeken is. Tavasszal a kitakart bakhátakból - ami télire védettséget ad és a gyomok ellen is jó szolgálatot tesz — a növény tőkefejéből két szemre (rügyre) elmetszik a komlót, utána jön a kötözés az úgynevezett lauferekre - magyarul nevezzük őket sortartó drótoknak. Metszés után háromnégy hétre történik a felvezetés: fehér zsinórokra fajtától függően három-három szálat kell felvezetni. Még az is számít, hogy az óra járásával megegyező irányba történjen mindez. — Egy szezonban körülbelül tízszer permetezünk, a negyA komló tobozai rejtik a sörgyártáshoz szükséges, alfasav- tartalmú sárga A meggymagok egyszer talán megmutatják a nyerőszámokat találmány A szolnoki nyugdíjas férfi által készített különleges porszívóié]et mérnökök is megnézték Szarvák lenő nem bízza a véletlenre. Már ami a lottó nyerőszámait illeti. A szolnoki nyugdíjas férfi különleges szerkezetet alkotott, amivel rendszeresen kisorsolja a saját nyerőszámait. Mármint azokat, melyeket később majd megjátszik... Eddig kisebb-nagyobb sikerrel...- Ebben a kis műanyag gömbben meggymagok vannak, a magokon pedig ott vannak a számok — mutatja nem hétköznapi találmányát lenő bácsi. - Úgy néz ez ki, mint a régi sorsológömbök, csak egy kicsit különbözik azoktól. Ahogy a kis kart tekerem, a gömb közepén felemelkedik egy kis rúd, melynek a tetején ott van egy magocska. Az azon lévő számot legközelebb biztosan megjátszom - magyarázza a szerkezet működését a nyugdíjas férfi, aki arra is gondolt, hogy hatos- és ötös lottóra is tudjon tippszámsort sorsolni. Egytől negyvenötig kékkel írtam a számokat, negyvenhattól kilencvenig pedig pirossal. Ha ötös lottót akarok játszani, akkor a kék és a piros számok is érvényesek, ha hatosra, akkor csak a kékek - vázolja a lényeget. Nem bonyolult ez, egysze- Mi-mjBÍsHi rű, a kis szerkezet mellett ráadásul ott sorakoznak a szelvények, így nincs is más hátra, csak ikszelni kell. Az egyetlen bosszúságot csak az okozhatja, ha a meggymagok által „súgott” számsort a televízióban nem sorsolják ki. Ami sajnos sokszor elfordult már, lenő bácsi és felesége legtöbbször csak kettes találattal büszkélkedhetett, de a A kiemelkedő meggymagon ott a szám, amit megjátszok, mutatja találmányát Szarvák Jenő Tangóharmonikázik a családjának szarvak jenő akkor sem unatkozik, ha éppen nem valami új találmányon dolgozik. Az udvarán álló műhelye előtt mutatós szalmafonatok lógnak Ne lepődjön meg senki, ezeket a díszes alkotásokat is ő készítette. Ha pedig éppen valóban nem fúr, farag, csavaroz, kalapál és szerel, akkor egy tangóharmonikát láthatunk a kezében. Jenő bácsi zenél is, elsősorban a családja és ahogy ő mondja, komái szórakoztatására. nyugdíjas kedvét ez sem veszi el sem a játéktól, sem újabb és újabb találmányok készítésétől. Mert hogy ez a sorsolószerkezet csak egy a sok közül. Mint azt az Új Néplap augusztus 21-ei számában megírtuk, készített egy oldalkocsis biciklit, a Papamobilt, valamint több udvari gyerekjátékot is tervezett az unokái számára. Ezeken kívül készített már egyedi terménydarálót, szőlőprést, évekkel ezelőtt egy porszívófejet alkotott, amit még mérnökök is „megcsodáltak”. Ezek után nem véletlen, hogy családja és barátai egy ezermester oklevéllel lepték meg a tevékeny nyugdíjas urat. ■ Rimóczi Agnes
