Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-11 / 212. szám

ÜJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT JÁSZSÁGI BARANGOLAS Képzőművészeti sétával emlékeznek az alkotókra Nem mindennapi ünnepi sétára invitálja a képzőművészeti alko­tásokat kedvelő közönséget a Hamza Múzeum és Jász Galéria, valamint a Jászági Képzőművé­szet-barátok Egyesülete. Ezen a sétán, amelyet a magyar örökség napján, szeptember 18-án a Fes­tők emlékezete Jászberényben címmel terveznek, meglátogat­ják a településen élt és egykor al­kotó munkát végzett művészek emléktábláit. Rövid megemléke­zéseket tartanak a tábláknál és felidézik a művészek munkássá­gát. Még ma is sokan vannak azok, akik ismerhették Hamza D. Ákost, Benke Lászlót, Vuics Istvánt, Sáros Andrást, Thorma Jánost és Gy. Riba Jánost is, így vélhetően a személyükhöz fűző­dő számos történet is felelevení­tik majd a képzőművészeti túrán részt vevők számára. Tartalmas délutánra számíthat tehát az, aki jövő szombaton délután kettőkor a Hamza Múzeum elől a képző- művészeti sétára indulókhoz csatlakozik. ■ Darázs Melinda Újraindultak a zenei iskolák Jászladányban A zenei nevelés fontos színtere lesz továbbra is Jászladányban a művelődési ház. — Ebben a tan­évben egy iskola a gyermekek komoly-, a másik a népzenei ne­velését vállalta fel - mondta Dan- kó Adrienn, a művelődési ház ve­zetője. - Külön öröm, hogy egy tanévnyi kihagyás után a népze­nei oktatás is újraindulhat tele­pülésünkön, hiszen tavaly erre nem volt lehetőség - tette hozzá a vezető. A komolyzenei oktatást, ahol szolfézst tanulhatnak a diá­kok illetve zongoraórákon vehet­nek részt, heti két alakalommal tartják. Erre a programra 20-25 általános iskolás korú gyerek jár rendszeresen. A másik iskola a néprajzi és néptánc-alapismere- tek elsajátítását biztosítja. Itt he­tente kétszer szintén 25 fő körü­li az oktatásban részt vevő tanu­lók száma. A zenei iskolák nem először indítanak kurzusokat a településen, s évtizedes tapaszta­lattal rendelkeznek a gyermekek zenei képzését illetően. ■ Darázs Melinda Ürömcsokor a gyászolóktól gyűjtemény Az utolsó francia divat szerint öltözött a iászkanitánvné A város előkelőségei halá­lukban is őrizték büszke­ségüket. A gyászolók mindent megtettek azért, hogy a végtisztesség mél­tó legyen a főemberek életéhez. Két évszázaddal ezelőtt a jászok önmeg­váltását követő évtizedek­ben mégis megtörténhe­tett, hogy egy jászkapi­tány feleségét nem jász viseletben helyezték vég­ső nyugalomba. Banka Csaba A tragikus körülmények közt elhunyt Kállai István kalapját is restaurálni tudták a szakemberek — mutatja Hor- tiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató. Szeretnék bemutatni a gyűjteményt, de egyelőre nincs helye. A szakemberek lassan a végére érnek a három és fél évvel ez­előtt megkezdődött restauráció­sorozatnak. Mintegy 12 millió fo­rintot fordítottak arra, hogy Jász­berény XVIII-XIX. századi for­dulójából való viseletdarabokat hozzanak rendbe amennyire csak lehet. Emlékezetes, hogy 2007 februárjában a jászberényi Római Katolikus Főtemplom alatti kriptákból majd félszázat felnyitottak. Régész, antropoló- < gus, néprajzkutató közösen dől- £ gozott azon, hogy a két évszá- | zaddal ezelőtti (1782 és 1860 kö- J zött eltemetett elöljáróról volt S szó) Jászberény történetéről mi­nél több adatot tudjanak össze­gyűjteni. Igazi kuriózumokra leltek a kutatók. Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója el­mondta, hogy 146 darab, főleg viselet darabot, lábbeliket, ima­könyveket, olvasókat találtak, és bizony az első hónapokban elér­hetetlennek tűnt, hogy valaha is restaurálni lehet majd a feltárt darabokat. Végül is állami, ön- kormányzati, illetve pályázati se­gítséggel elő tudták teremteni az anyagi fedezetet arra, hogy a gyűjtemény legjelentősebb da­rabjait restaurálják, amely mun­ka mostanra befejeződött. Voltak olyan leletek, amelyek megfejté­se beletelt némi időbe.- Nehezen tudtuk azt elkép­zelni, hogy egy jászkapitány fele­ségét, Dósa Józsefné Fehér Erzsé­betet miért nem jász viseletben temették el. Az elöljáró özvegyét az utolsó francia divat szerint el­készített empire stílusú ruhában helyezték nyughelyébe. Jómódú emberekről volt szó, és a redemptió utáni évtizedek­ben jártunk. A rejtély megoldá­sa azonban nagyon egyszerű, amit a család történetéről folytatott kutatások során találtunk meg. Nevezetesen,, hogy a jászka­A későbbi jász viselet egy jellegzetes darabja a fékötő (főkötő) volt, ami­nek első darabjai már megje­lentek a XVIII. században. sokáig szokás volt az a térség­ben is, hogy az elhunyt szemé­re egy-egy pénzérmét helyez­nek. A kutatók számára azon­ban komoly meglepetést oko­zott, hogy nem csak a szemhé­jakra helyezett érmékkel talál­koztak. Néhány kriptában ugyanis az elhunytak kezében is leltek fémpénzeket. Nagyon pitányné nem jászsági szárma­zású volt, hanem Szajolban szü­letett. Ő megtehette, hogy a -_38 éven át volt özvegy- aszszony- divatos mélyfekete fran­cia ruhát varras­son magának, és később abban temessék el. Fájó emberi tra­gédiákról is tanús­kus hagyományok mellett bi­zony a mitológiából ismert és hagyományként fennmaradt szokásról lehet szó. Mégpedig, hogy a léleknek a túlvilág felé vezető útján a Styx folyón kell átkelnie, ahol Charonnak, a révésznek kell fizetni, hogy la­dikján átvigye a távozót. kodik a feltárt anyag némelyike. — A legmegrázóbb lelet a fiata­lon, 18 évesen elhunyt Kállai Ist­ván kriptájának feltárásakor tá­rult elénk. A fiút villám sújtotta halálra. Szülei mély fájdalmuk­ban pedig vőlegényként öltöztet­ték fel és úgy temették el, nála volt kalapja is, fejére pedig roz­maring koszorút helyeztek. Vi­rágcsokrot más kriptákban is ta­láltunk, de szerepük más volt, mint a fiatalember nyughelyén. Bartsik József táblabíró, és fele­sége mellett egy-egy csokor ürö­möt helyeztek el. Valószínű ez utalás, az élet és a halál kettősé­gére, az öröm mellett sajnos mindig ott az üröm is. Egyelőre nem lehet azt tudni, hogy a nagyközönség mikor lát­hatja majd a kultúrtörténeti ritka­ságnak számító leletegyüttest. A jászberényi múzeumban szeret­nék, ha egy állandó kiállítást szerveznének belőle, csakhogy ennek egyelőre még nem találtak megfelelő helyet a városban. Inkább kétszeresen fizettek Charon ladikján úgy tűnik, hogy az erős katoli­HÍRSÁV Jól kezdett a boldogházi strand a felújított jászboldogházai strandfürdő június 5-én nyi­totta meg kapuit a vendégek előtt. — 82 olyan nap volt a nyáron, amikor nyitva volt a strand, s ez idő alatt közel nyolcezer vendéget fogad­tunk, amely időarányosan jó eredmény — mondta a Víz­mű és Strandfürdő vezetője, Szöllősi Péter. Jelenleg a medencék vízmentesítését, majd a gépház téliesítését végzik a fürdőben. Vízi táborban voltak az Apáti diákok vízi tábort szerveztek a Jászapáti Általános és Alap­fokú Művészéti Iskola diák­jainak és kísérő nevelőik­nek Abádszalókra. A gyere­kek az öt napos táborba ke­rékpárral mentek a Tisza-tó- hoz. Titkos szobor a ladányi szökőkútnál szent Mihály napján, szep­tember 29-én avatják Jászla- dány legújabb szökőkútját, amelyen egy szobrot is ki­alakítanak. Egyelőre azon­ban még titok a település la­kói számára, hogy milyen szobrot rejt majd a lepel. A Szent Mihály-napi vigasság keretén belül, a szerdai pi­acnapon a Langaléta Gara­bonciások, azaz gólyalába­sok teremtenek vidám mó­kával jó hangulatot a piacra, illetve az avató ünnepre ér­kezőknek. Mondókadélután volt Jászszentandráson az anyatejes világnap alkal­mából tartottak pénteken mondókadélutánt a szent- andrási művelődési házban. A szervezőknek az volt a célja, hogy a résztvevők az anya-gyermek kapcsolatot erősítő játékokat, aprók tán­cát, mondókákat tanuljanak a Ba- Hor-Ka együttes tagja­itól. A jó hangulatú délutá­non elsősorban kisgyerme­kes anyukák és csemetéik vettek részt. SZ0U0N.hu További jászsági információk a SZOUON.Iu hírportálon olvashatók. ' A kivégzett emlékére ültetett fa díjazott lehet Jászberényben áll az a mocsári ciprus, amely az Ökotárs Alapít­vány zsűrijének döntése értel­mében azon 13 fa egyike, mely az Év fája kitüntetést nyerheti el. Az ország számos pontjáról 125 fát neveztek erre a versenyre, melyek mindegyikéhez érdekes történelmi, közösségi vagy sze­mélyes történet kapcsolódik. Jászberényből a Botanikai Szak­kör az Emlékezés fáját nevezte erre a versenyre. A fa, a volt Huszárlaktanya te­rületén, a lovarda mögött, a kis­tó partján áll. Az 1956-os forra­dalom kitörése után az akkor szovjet laktanya parancsnoka elöljáróinak utasítására sem lö­vette Jászberényt. A parancsnok ugyanis hosz- szú ideig élt a városban, lakói­val jó kapcsolatban volt és lelki­ismeretére hallgatva megtagad­ta a parancsot. Az ellenszegülés miatt őt kivégezték a laktanya udvarán. Emlékére egy magyar katonatiszt ültette a mocsári ciprust. A döntőbe jutott fára szavazni lehet a www.evfaja.okotars.hu oldalon október 30-áig. A nyer­tes fa egy speciális ápolásra, gon­dozásra feljogosító utalványt kap, ha ilyenre nincs szükség, akkor az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre vagy a tele­pülésen őshonos csemeték ülte­tésére lehet felhasználni. ■ Darázs Melinda Újra F€ST€K-NAPOK a Mámul Fcstck-Ccntrumban. Várjuk az év egyik legjobb áraival CSAK 3 NAPIG! Szeptember 10-én 7-18 óráig Szeptember 11-én 7-13 óráig Szeptember 13-án 7-18 óráig • Festékek • heszigetelőrendszerek • színkeverés Tisztelt Földtulajdonos! Tájékoztatjuk, hogy a Haladás Zrt. tulajdonosi köre megváltozott. A Haladás Zrt. megkezdte a FÖLDBÉRLETI SZERZŐDÉSEK aktualizálását, illetve a földbérleti díjak kifizetését, AZONNALI KÉSZPÉNZFIZETÉSSEL. AKCIÓT hirdet az ÚJ BÉRBEADÁSOKRA, 2010. szeptember 1.- 2010. október 31. közötti időre. : Szerződéskötést követően KÉSZPÉNZBEN, AZONNALI BÉRLETI DÍJ ELŐREFIZETÉSI LEHETŐSÉGGEL. Érdeklődni: Haladás Zrt. Iroda, Nagykörű, Táncsics út 7., Makk József, telefon: 06-30/330-1262. f f __________________________________________ ______________y Bu jdosó fejedelmünk előtt hajtanak főt A franciaországi magyarok min­den év szeptemberében a Párizs melletti Yerres-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékművénél ünnepséget tartanak. A bujdosó fejedelem 1714-17 között itt élt a néma barátok ka- malduli kolostorában, s szívét is ide temették. Gubicz András jászkiséri jászkapitány és fele­sége, dr. Csejtei Erzsébet tavaly az emlékoszlopnál elhelyezték a Jászok Egyesülete és a Jászkis- ériek Baráti Egyesületének kö­zös koszorúját — olvasható a Já­szok Egyesületének közlemé­nyében. - Idén szeptember 18- án lesz Franciaországban az ün­nepség - mondta Gubicz And­rás egykori jászkapitány. — Ek­kor avatjuk Rákóczi szobrát is. Borsi János, sárosparaki szob­rászművész hajadonfővel és nem a megszokott módon, sü­vegben ábrázolja a fejedelmet. Hangsúlyt fektet Rákóczi szívé­nek megjelenítésére is. A törté­net szerint ugyanis a fejedelem rendelkezett arról, hogy halála után balzsamozzák be szívét és vigyék Yerres-be, ahol néhány évet töltött. A francia forradalom idején azonban a szívét tartal­mazó szelence elveszett. Most a féldrágakövekből alkotott szív emlékeztet erre a végrendeletre, s arra, hogy Rákóczi mennyire szeretett ezen a helyen élni - tet­te hozzá Gubicz András. ■ Darázs Melinda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents