Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-10 / 211. szám

ÚJ NÉPLAP-2010. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK TÜKÖR OlvasoinK irtaK Megérdemlik a fizetésüket! A napokban az egyik inter­netes oldalon arról olvastam, hogy a külföldön szolgálatot ’ teljesítő magyar katonáink milyen összegű fizetésért te­szik ott kinn a dolgukat. Afganisztánban például mindent összesítve — ha való­sak az adatok - egy szakasz­vezető 601 781, egy törzsőr­mester 629 222, egy zászlós 658 210 forintot keres havon­ta, míg egy százados tiszti be­osztásban 765 270, parancs­noki beosztásban 783 977 fo­rintot kap havonta a számlá­jára. A lehetséges legmaga­sabb havi juttatásban ott az alezredesek részesülnek: fő­tisztként 824 791, míg pa­rancsnokként 846 474 forint a kerestük. Koszovóban 316 931 forint­tól 561 624 forintig, míg Bosz­nia-Hercegovinában 278 667 forinttól 523 360 forintig ter­jed a katonák bértáblája. Egyáltalán nem irigylem tő­lük ezt a fizetést. Hiszen a csa­ládtagjaiktól - szüleiktől, fe­leségüktől, kedvesüktől, gye­rekeiktől - távol hajtják fejü­ket nyugovóra, igen hoszszú hónapokon át. Igaz, mindent megtesznek és minden tech­nikai feltétel adott ahhoz, hogy egészségesen haza is térjenek küldetésük leteltével, de úgy gondolom, ezeknek a kato­náknak valamilyen szinten minden nap veszély fenyegeti az életüket. Soha nem lehet ki­számítani, milyen fegyverek­kel és mikor érhetik őket olyan (orv)támadások, amely ellen nincs védekezés. Nem könnyű nekik szerintem azzal sem megbirkózni, hogy távol vannak szeretteiktől, és csak telefonon vagy levélben tart­hatnak kapcsolatot. Valószí­nűleg több katonát megviseli az ottani bezártság, a társaik­kal töltött magányos esték. Biztos, hogy remek barátsá­gok, bajtársi viszonyok alakul­nak ki, de mégis távol vannak a hazájuktól, nehéz feladatot teljesítenek. Minden tisztele­tem az övék, egyáltalán nem sajnálom tőlük a (nyilvános­ságra hozott) fizetést! V. J„ SZOLNOK Mellkasig ér a parlagfű rendezetlen Fehér Mihály szenved az allergén növénytől Nem merek bentebb menni, mert eluralkodnak rajtam az allergiás tünetek — mutat a szomszéd telkére Fehér Mihály Azok, akiknek a szerve­zetében nem vált ki aller­giás reakciót a parlagfű, csak legyintenek, ha kör­nyezetükben találkoznak ezzel a növénnyel. Németh Gergő Nem így a cibakházi Fehér Mi­hály, aki allergiája miatt is harc: ba szállt a portája mellett lévő parcellában magasodó egy-más- fél méteres parlagfű ellen. A kertje, ami Cibakháza Sóskaha­lom - a helyi szájhagyomány csak Kenderföldnek csúfolja — részén található. Mint elmond­ta, egyre kevesebb itt a művelés­ben lévő terület, így nem csoda, hogy ennyire elszaporodott a parlagfű. Pedig nem mindig volt ez így. — Csodaszép gyümölcsfáim és szőlőm volt idekinn — kezdte. — Most is művelném a területet, ha a környező földeket is művelnék, de így felesleges. Nem mellesleg idén februárban, amikor kijöt­tem a telekre, észleltem, hogy is­meretlen személyek kivágták az itt található szilva- és diófáimat. A szőlőt pedig a seregélyek szé­pen lecsipegették, pedig' első osztályú kadarka terem itt. Eh­hez jön adalékként, hogy a szomszéd parcellában majdnem mellkasig ér a parlagfű, amire rendkívül allergiás vagyok rá, gyógyszert kell szedjek emiatt. Fehér Mihály hozzátette: a problémát jelentette az önkor­mányzatnál, akik panaszát to­vábbították az ügyben illetékes kunszentmártoni földhivatal­nak. Információink szerint az ügyben illetékes földhivatal pár nappal az önkormányzat megke­resése után kinn járt a helyszí­nen, ahol a bejelentettnél több fertőzött területet találtak. A papír legalább már nincs mériegelve fogyasztóvédelem A legtöbb esetben vendéglátóegységeket vizsgáltak Ventilátorok, taxiszolgáltatás, napszemüvegek és vendéglátó- helyek. Néhány azon termékek és szolgáltatások közül, melyek­re kiterjedt a fogyasztóvédők nyári szezonális vizsgálata. Két hónapon át ellenőriztek a szak­emberek, akik elsősorban az ide­genforgalmi szempontból frek­ventált területeken „tűntek fel” - tájékoztatott dr. Boieru Ildikó. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Ha­tóság szolnoki kirendeltségveze­tője kiemelte: a témavizsgálat keretében a legmagasabb ellen­őrzési szám - öszszesen 260 eset - a vendéglátó egységeket (éttermek, italboltok, borozók, cukrászdák) érintette. A fogyasztóvédők mellett pol­gármesteri hivatalok 25, rendőr­ség 34, közterület felügyelők 18 vizsgálatnál vettek részt.-Vizsgáltuk az árfeltüntetést, azt, hogy a vásárlók könyve jól látható és könnyen hozzáférhető­e a fogyasztók számára. További szempontot jelentett annak meg­állapítása, hogy a fogyasztók ki­szolgálása korrekt módon tör­ténjen. A próbavásárlások során csomagolóanyag-bemérést ta­pasztaltunk, de kevesebbszer, mint a korábbi években - mond­ta a kirendeltségvezető.- Csökken a kifogásolási arány. A jogsértések figyelmet­lenségből és nem szándékos ne­gatív magatartás eredménye­ként következnek be. A gazdál­kodó szervezetek törekednek a rendelkezések betartására. Az enyhe jogsértések esetén a ható­ság kötelezte az érintett gazdál­kodó szervezetet a jogsértő álla­pot megszüntetésre, határidőt tűzött ki a hiányosságok pótlásá­ra. Szankció alkalmazására ke­vesebb esetben került sor, a bír­ságok összegéről később tudunk tájékoztatást adni - összegezte dr. Boieru Ildikó. ■ Rimóczi Á. Bebizonyosodott, hogy törvényesen alakult víziközmű- társulat Évek óta tartó pereskedés ért véget. Tóth Sándor - ahogyan azt korábban megírtuk - pert kezdeményezett 2004 február­jában a jászkiséri víziközmű- társulat ellen. A helyi lakos szerint ugyanis nem volt meg a társulat meg­alakulásakor, 2003 december elején a szükséges kétharma­dos többség. A Legfelsőbb Bí­róság (LB) a napokban jóvá­hagyta a Debreceni ítélőtábla végzését, tehát törvényesen alakult a Jászkiséri Vízi köz­mű Társulat.- Mindezt tudomásul ve­szem, de elfogadni nem tudom - fordult lapunkhoz Tóth Sán­dor.- Az indoklásokban szerin­tem ugyanis ellentétesek az adatok azzal, mint amelyeket az alperes (vízi közmű társu­lat) az előző tárgyalásokon el­mondott és amelyeket a tár­gyalási jegyzőkönyvek tartal­maznak. Meglátásom szerint olyan valótlan számadatok szerepelnek, melyek ez idáig még fel sem merültek—állítot­ta a férfi.- A jogi képviselőmmel a későbbiek folyamán fogok ar­ról tárgyalni, hogy Brüsszel­ben fogjuk-e folytatni vagy pe­dig a különböző, folyamatban levő elszámoltatási vizsgála­tok után perújrafelvételt kez­deményezünk. Ez az ítélet be­bizonyította számomra, hogy rosszul számolták ki az egy ér­dekeltségre eső fizetnivalót. Mivel úgy vélem, sokkal több fizetésre kötelezett van, mint amennyivel a vízi közmű ed­dig számolt. Az ügyészséggel fogom felvenni a kapcsolatot, hogy egyértelműen kiderül­jön: mi van azzal a több mint 600 érdekeltségi egységnek a kifizetésével, amely különb­ség az ítélet és a vízi közmű adatai között keletkezett. Ez ugyanis több mint 120 millió forint. Léteznek-e erre valamiféle határozatok? Példá­ul az egyik cégnek az ítélet szerint 14 millió 400 ezer fo­rint hozzájárulást kellett volna fizetnie és szerintem mindös­sze 400 ezer forintot kértek tő­lük. Ki engedte el ezt a több mint 14 millió forintot egyet­len cég esetében? - tette fel a kérdést Tóth Sándor. ■ Békési B. Balesetveszély az utcán Szolnokon a Ságvári krt 17. számú háznál lévő csatornafedelet a nyá­ron a csatornába lökték. A lakók be­jelentették a VCSM-nél, akik körbe­kerítették a nyílást. Sajnos az ideig­lenes elkerítést többször is bedob­ták a csatornába szeméttel együtt. Meddig kell még várni, hogy újra lefed­jék a ve­szélyfor­rást? Hírnevet szerzett az ekéjével emlékezés Vagyonukat a közjó céljaira ajánlották fel Szülőfalujában, Jászjákóhalmán megemlékeztek a település ne­ves feltalálójáról, a 190 éve, 1820. szeptember 9-én született Gubicz András mezőgazdasági gépészről. Falusi kovácsmestertől tanul­ta a szakmát, Pestre a nagyobb lehetőségek miatt költözött lo­sonci születésű feleségével: Pol­dermann Júliával. Előbb külön­böző helyeken dolgozott alkal­mazottként, társként, majd saját üzemet alapított a mai Váci utca déli részén. Legfőbb célja a me­zőgazdaságban dolgozók mun­kájának megkönnyítése volt; így találta fel a róla elnevezett Gu- bicz-ekét, mely főleg az ország keleti részében terjedt el. Sorra szerezte a hazai és nemzetközi elismeréseket; az 1860-as évek­ben már a londoni és párizsi vi­lágkiállításon is bronz- és arany­éremmel minősítették ekéit. Fi­atalon, 1869-ben 49 éves korá­ban elhunyt, s mivel nem volt utóda, az üzem felbomlott. Eké­it még évtizedek múltán is sike­resen használták. 5 évvel ké­sőbb felesége is meghalt, s mivel elhatározták, hogy haláluk ese­tén vagyonukat közcélra hagy­ják, így hatalmas összeget aján­lottak erre a célra. Pesten is számtalan egyesületet, oktatási intézményt támogattak, de szü­lőfalujuknak felajánlották alapít­ványi óvoda céljára lakóházukat, így Jászjákóhalmán már 1876­ban óvoda nyílhatott, mely ma is ezt a célt szolgálja. A jótékony feltaláló nevét utca őrzi a község­ben, ahol egykori műhelye volt, nevét viseli a helyi gazdakör, melynek falán emléktábla hir­deti nevét. Az oldalági leszármazottak ma is kegyelettel őrzik emlékét, s ők kezdeményezték a szolnoki múzeum panteonjában is egy emléktábla elhelyezését. Sike­rült az évfordulóra Pesten is megtalálni azt a helyet, ahol az üzem állt, így tervbe vették az itt álló épület megjelölését. A já- kóhalmi óvoda falán nejének emlékét őrzi több emléktábla. A honismereti szakkörben emlékeztek a feltalálóról. ■

Next

/
Thumbnails
Contents