Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-10 / 211. szám
4 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2010. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Támogatás az értékteremtő munkának foglalkoztatás Az államtitkár szerint, ami most hátránynak tűnik, abból is lehet előnyt kovácsolni Minden térségnek van olyan erőssége, amit ki kell használni a munkahelyteremtésre - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Dr. Czomba Sándor a napokban Szolnokon járva ismerkedett a térség helyzetével. Teleki József Vállalkozókkal, településvezetőkkel, szakképzők igazgatóival, a munkaügyi szervezet vezetőivel találkozott.- Milyen kép alakult ki önben a térségről, a munkaügyi helyzettől? - kérdeztük az államtitkárt.- A foglalkoztatási adatokat nézve a szolnoki a jobb helyzetű térségek közé tartozik az Észak- alföldi régióban. De ha egy nyugat-dunántúli térséghez viszonyítjuk, akkor komoly lemaradás látszik. A vállalkozók ugyanazokat a problémákat vázolták fel, melyet az ország más részén is tapasztalni. Szeretnének fejleszteni, bővíteni a munkahelyeket, de ez segítség nélkül nem megy. Szeretnék látni, milyen elképzelései vannak az új kormánynak a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatban. — Milyen elképzelései vannak? —Az új Széchenyi-tervben elsősorban a hazai kis- és középvállalkozásokat szeretnénk forrásokhoz, munkahelyteremtő lehetőségekhez juttatni. A forrásokon kívül jó szakemberekre is szükség lesz. Lényeges kérdés a szakképzés megújítása, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően képzett szakemberek kerüljenek ki a iskolapadokból. Ehhez a pályaválasztási felkészítést is már 7. osztályban, vagy még előbb meg kell kezdeni. Ma még sok esetben a szülők és a gyerekek is elsősorban azt mérlegelik, hogy az adott iskola milyen me- sze van, van-e kollégiuma. A változtatáshoz meg kell mutatni, hogy milyen lehetőségek vannak egy adott szakmában. Ehhez mindenekelőtt viszsza kell adni a kétkezi munka becsületét. — Hogyan lehet mérsékelni a keleti és nyugati országrész között a foglalkoztatásban is megmutatkozó különbségeket?- Évtizedes gond ez, melynek megoldásába már sokak bicska ja beletört. A magyar ember röghöz kötött, nem mobilis. E tekintetben nemhogy Amerikához, de Nyugat-Európához sem vagyunk közel. Pedig volt idő, amikor Mátészalka környékéről munkásvonat ok indultak Pestre. Ezeket a fekete vonatokat nem sírom vissza, de fontos, hogy legyenek mobilitást segítő út-, vasútfejlesztések. Mindemellett a munkahelyeket is oda kell vinni, ahol a leghátrányosabb helyzetű emberek élnek. Ehhez az kell, hogy fantáziát, lehetőséget lássanak a térségében azok, akik munkahelyeket képesek létesíteni, azaz a vállalkozók. Persze ez nem azt jelenti, hogy egy 300-400 lelkes falu mellé ipart kell telepíteni. Valószínűleg ott úgy sem lenne elegendő számú, megfelelő Papírmunka helyett állásközvetítés A munkaügyi szervezet is átalakulás előtt áll. Abban még nem született kormánydöntés, • hogy marad-e a régiós rendszer, vagy visszatérnek a megyei munkaügyi központok. Dr. Czomba Sándor államtitkár szerint azonban nem is ez a legfőbb probléma. Sokkal inkább az a kérdés, hogy menynyire hatékony a munka. A felmérések szerint ma száz emberből 33 fordul a munkaügyi kirendeltségekhez, ha állást keres. A többiek más utat választanak. Mindezen változtatna a kormány. Hiszen a rendszerváltás után éppen azért jöttek létre a központok, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat minél hamarabb összehozza. Az elmúlt években azonban rengeteg bürokratikus feladat rakódott a szervezetre, melytől most megszabadítanák. Dr. Czomba Sándor, államtitkár a szolnoki vállalkozókkal folytatott megbeszélésein is azt erősítette, hogy az új kormány minden egyes lépésével a munkahelyteremtést igyekszik segíteni. munkaerő. Ugyanakkor minden térségnek van valamilyen erőssége, amit ki kell használni. Foglalkoztatási szempontból komoly tartalék van például a mezőgazdaságban, a turizmusban. Ha mindazt, ami most hátránynak tűnik, előnnyé tudjuk kovácsolni, akkor előbbre vagyunk.- A megye számára milyen lehetőségeket, kitörési pontokat lát?- Komoly lehetőségek vannak az egészségturizmusban, a lakásfelújításokban, a zöldenergiában. A kecskeméti Mercedes gyárnak is hatása lehet a térségre a képzés és beszállítói kör tekintetében is.- A vállalkozók szerint a munkahelyteremtésnek egyik akadálya a magas járulékok. Csökkenhetnek ezek a terhek?- Jelenleg száz egységből 51 az államhoz jut. Ez világ- viszonylatban is sok. A versenyképességhez, a fejlesztésekhez szükséges forrásokat a vállalkozásoknál kell hagyni. Ők képesek munkahelyeket teremteni. De a gazdaság összteljesítményét is figyelni kell. Ezért elsősorban a célzott járulék kedvezményeket kívánjuk fejleszteni, például a Start programot. Persze nem biztos, hogy a jelenlegi formában és néven fut majd tovább. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is fontos üzenet, melynek foglalkoztatáspolitikai hatása is lehet. Minden egyes lépésünkkel a munkahelyteremtést szeretnénk segíteni. Jelenleg ugyanis mindössze 3,8 millió a foglalkoztatott. Ez nagyon kevés. De még kevesebb, 500 ezer ember, aki a termelőszférában dolgozik. Pedig itt állítják elő azt, amit el lehet osztani. Az arányokon változtatni kell. — A megyében egyelőre meghatározó a közmunka Mi lesz az Út a munkához program sorsa?- Az értékteremtő munka irányába toljuk el a rendszert. Most az ugyanis tele van ellentmondásokkal. Egy vállalkozó 28 500 forintot kap, ha munkanélkülit alkalmaz, egy önkormányzat 85 ezret. Az emberek pedig úgy Névjegy: Dr. Czomba Sándor született: Vásárosnamény, 1963. augusztus 14. család: Három gyermek édesapja. végzettség: a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1986- ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1996-ban az Eszter- házy Károly Tanárképző Főis- kolán mérnök-tanár szakon kapott diplomát. A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közlekedés műszaki szakértő képzésben vett részt, majd 2001-ben az egyetem doktorandusza lett. KARRIER ÁLLOMÁSOK: a Ferro- mash Tiszaszalkai Gyáregysége fejlesztőmérnöke 1986 és 1988 között. 1988 és 1999 között igazgatóhelyettese volt a vásárosnaményi szakképző iskolának. Ezt követően 2006-ig a városi munkaügyi kirendeltség kirendeltség-ve- zetőjeként dolgozott. Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. POLITIKAI ÉLETÚT: 1998-ban lépett be a Fideszbe, 1998- 1999-ben önkormányzati képviselő volt, 1998 és 2002 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális és Sportbtottságá- nak külsős tagjaként tevékenykedett. 2006 óta Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye képviselője. hobbi: Sport, zene gondolkodnak, miért menjek el egy vállalkozáshoz, amikor közmunkásként is ugyanazt a pénzt kapom, a feltételek, a követelmények pedig kevésbé szigorúak. Tavaly több mint százezren vettek részt a közfoglalkoztatásban, ehhez képest ezren helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon. Persze vannak jó példák is, ezek egyike Szolnok. Ameny- nyire megismertem, itt a foglalkoztatottak létszámát és az elvégzett munka minőségét tekintve is értékteremtés folyik. SZ0U0N.hu A SZ0LN0K-JÁSZKUN ONLINE Erdei táboriban az óvodások PROGRAM A természet védelmére hívták fel a figyelmet Kínáikat győztünk le a trafóval siker Hatalmas megrendelést teljesítenek Erdei táborban vesznek részt a szolnoki Hétszínvirág Óvoda nagycsoportosai ezen a héten a Tiszaligetben, árulta el Telekné Karakas Szilvia tagóvoda-vezető. Az erdei óvoda célja többek között az óvodás gyermekek foglalkoztatása természeti környezetben. A programot Szolnok megyei jogú város környezetvédelmi alapja támogatja, így a gyerekek ingyen vehetnek részt abban. Az óvónők és más szakemberek irányításával élményszerű, felfedező jellegű játékos programokon keresztül ismerkedhetnek a gyerekek a természetvédelem fontosságával. Jövő héten a négyévesek töltenek el néhány napot a természetben. ■ B. B. Sárkányeregetésre készülnek a Hétszínvirág Óvoda nagycsoportosai A magyar szakemberek által fejlesztett és Tápiószelén gyártott óriástranszformátor első darabját szállították Indiába a napokban. A CG Electric Systems Hungary Zrt. további tizenháromra kapott megrendelést — közölte Luspay Zoltán vezér- igazgató. Az egyenként 3,5 millió euróba kerülő, hétszázhatvanöt kV- os óriástranszformátorból összesen tizennégy darabot gyártanak, elsősorban a tápiószelei üzemben, de a szolnoki gyár is kiveszi a részét a munkából, ahol az acélszerkezetek készülnek - mondta a vezérigazgató, aki hozzátette: jelenleg öt darab már gyártásban van. A mostani megrendelés összértéke harmincnyolc millió euró. A vezető kiemelte, alapvetően önálló magyar termékről van szó, hiszen hazai tervezőgárdával és hazai gyártásban készülnek az óriástranszformátorok. A berendezésekhez kapcsolódó prototípus és infrastruktúra fejlesztése 1,2 milliárd forintba került, melyhez az uniótól 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak - írta a Vg.hu. Európában Magyarországon kívül Németországban és Svédországban gyártanak hasonló teljesítményű és minőségű transzformátort, az igazi konkurenciát azonban a kínaiak jelentik, akik szintén részt vesznek az indiai tendereken - közölte Luspay Zoltán, hozzátéve: Indiában óriási ütemben haladnak az infrastrukturális fejlesztések, és várhatóan több száz hasonló transzformátorra lesz szükség a közeljövőben.- Ha sikeresek lesznek az indiai pályázataink, tovább bővítjük kapacitásunkat, és szeretnénk elérni, hogy havonta két darabot tudjunk gyártani — beszélt a tervekről a vezérigazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a tápiószelei üzembe idén ötven főt vettek fel, az alkalmazottak létszáma ezzel elérte a telephelyen a 450 főt, vállalati szinten a 800 főt. ■
