Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-27 / 199. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Azokat kívánják támogatni, akik minőségi árut állítanak elő Azok kapnak támogatást, akik vigyáznak a környezetre - jelentette ki V. Németh Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Debrecenben minap megnyílt mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kertészeti kiállításon elmondta, az újfajta vidékpolitika jegyében azokat a gazdálkodókat kívánják támogatni, akik jó minőségű, szermentes mezőgazdasági termékeket állítanak elő, és eközben vigyáznak a vizek tisztaságára, az erdőkre, a legelőkre, a falvakra, hogy élhető legyen az ország egész területe - írta az Agromonitor.hu. A szaktárca az újfajta vidékpolitika jegyében megtette az első lépéseket - mondta az államtitkár. Az MTI tudósítása szerint hozzátette: az Országgyűlés döntése értelmében immár illeték- mentesen szállhat apáról fiúra a gazdaság, egyszerűsödött az alkalmi foglalkoztatás és a kistermelői értékesítés, ismét lehet házi disznóvágás és jövedékiadómentes a házi pálinkafőzés. A folyamat folytatódik az új földtörvény kapcsán is - jegyezte meg V. Németh Zsolt. Ugyanitt bejelentették: a jövő évi expón a székelyföldi gazdák önálló standdal lesznek jelen. ■ Azonnali intézkedést sürgetnek A parlagfű „tragikusan” magas pollenkoncentrációja miatt azonnali intézkedéseket kér a kormánytól a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület. A szervezet közleménye szerint ma sérül az egészséges élethez való alkotmányos jog, ezért a pollenkoncentrációt drasztikusan csökkenteni kellene. A földtulajdonosok akár ötmillió forintos bírságot is kaphatnak parlagfüves területeik után - írta az: Ag- romonitor.hu. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a közérdekű védekezéssel ténylegesen érintett területek nagysága csekély, miközben az ország „tele van parlagfűvel”. Ugyanakkor kérdéses, hogy a mentesítésre szolgáló 350 millió forint felhasználása milyen program szerint történik. ■ Régiót váltott az egykori szolnoki vezető Dr. Vida Ildikó (aki kisújszállási származású), az APEH elnöke személyi változásokról döntött. Tamásné Czinege Csillát, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatóját mentesítette az igazgatói teendők ellátása alól, egyben az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság igazgatói munkakörével bízta meg. Tamásné Czinege Csilla Szolnokról 2007-ben került a szegedi központú Dél-alföldi Regionális Igazgatóság élére. 1990- ben revizorként kezdte szakmai pályafutását az adóhivatal Szolnok megyei igazgatóságán. 1999-ben nevezték ki az APEH szolnoki igazgatójának. ■ T. A. MEGYEI TŰKÖR Ezt a pénzt mindenki szégyellj csurran, cseppen Nem borítékokból, hanem a fizetésükből szeretnének megélni A magyar egészségügy több sebből vérzik. A források szűkösek, szinte minden terület alulfinanszírozott. Képünk illusztráció. egészségpolitika, egy átlátható és kiszámítható életpályamo- dell, magasabb fizetés és az erkölcsi megbecsülés azok a tényezők, amelyek segítségével fokozatosan kiszorítható a hálapénz rendszere. — Olyan életpályamodell kidolgozásában vagyunk érdekeltek, melyben hosszú távon felszámolnák a paraszolvenciát- számolt be dr. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábbi szolnoki látogatása során. - Készítettünk egy felmérést az jdén végző orvosokkal. Több mint 93 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy kisebb mértékű béremelés esetén, ez kétszeres béremelést jelent, már hálapénzmentes rendszerben képzelik el a jövőjüket. A jelenlegi struktúra morális dilemma elé állítja a fiatal orvosokat. Mi olyan egészségügyben szeretnénk dolgozni, amelyben nem borítékokból, hanem a fizetésünkből tudunk megélni. Soha nem versenyezhetünk a nyugati orvosi fizetésekkel, ez nem is lehet cél. Az azonban igen, hogy egy fizetésből meg tudjanak élni orvosaink. Megoldási javaslatok a hálapénzre minden második doktor a többszintű biztosítási rendszer bevezetésében látna megoldást, vagyis egy olyan rendszerben, amelyben a páciens a tb-járulék ellenében alapszintű ellátást vehetne igénybe. Az emelt szintű ellátásért meghatározott pluszösszeget lenne köteles kifizetni a beteg, áll a Szinapszis Kft. felmérésében. A válaszadó orvosok egynegyede a kórházak finanszírozásában, az ahhoz kapcsolódó beruházásokban, fejlesztésekben látna megoldást, míg 15 százalékuk (a háziorvosok közel 30 százaléka) a vizitdíj újbóli bevezetésétől remélné a helyzet javulását. A HÁLAPÉNZBEVÉTEL hivatalossá tételét, vagyis számla ellenében történő elszámolását csak néhány orvos tartja megoldásnak. Folytatás az 1. oldalról — Véleményünk szerint a hálapénz problémáját nemcsak az orvosok, hanem a betegek oldaláról is kezelni kell - tájékoztatott dr. Sélleiné Márki Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója. — Egy jól működő és átlátható egészségügyi rendszerben a betegekben föl sem merül a paraszolvencia adásának kényszere. A szabadfoglalkozású orvosról tudni kell, hogy csak a szaktudását adja, az intézményi hátteret és a felelősséget a szolgáltató kórház, rendelőintézet vállalja. Véleményünk szerint bizonyos területeken (járóbeteg-ellátás, speciális szaktudást igénylő ellátások) alkalmazható. Bevezetéséhez számos egyéb intézkedésre van szükség: a finanszírozás, az egészségügyi rendszer következetes, szakmai alapon történő átalakítására, stabilizációra. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Az orvosi hálapénz Magyar- országon a múlt század ötvenes éveiben terjedt el, amikor az állam az orvosok bérezését t részben a betegekre hárította. J — Az évtizedek során a jövedelmi viszonyok és arányok nem változtak, sajnos a hálapénz szervesen beépült az egészségügy finanszírozásába — folytatta a megyei kórház főigazgatója. — Az orvostársadalom döntő többsége elutasítja, megalázónak tartja a paraszolvenciát. Ma egy kezdő, általános orvos bruttó 129 ezer 500 forintot keres, a szakvizsga után pedig a fizetése bruttó 148 ezer 400 forint. A felelősség, az elvárások pedig óriásiak. Ebből következik, hogy sajnos ma a paraszolvencia torzul, de az egészségügyi rendszer része még mindig. Mindenképpen egy következetes Az orvosok is megalázónak tartják a beteg által adott pénzt A szinapszis kft. egy, a témában nemrég készített felmérése rámutat: az orvosok közel kétharmada (57 százalék) az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt, további 6 százalékuk véli úgy, hogy az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Igen jelentős azon orvosok (43 százalék) aránya, akik megalázónak tartják a beteg által adott pénzt, és 17 százalékuk egyáltalán nem ért egyet vele. Minden tizedik orvos szerint a hálapénz az egészségügyi rendszer hibája, de egyben öszszetartója is, és ennél fogva mindig a rendszer szerves része marad. Egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók havi átlagkeresete («*>) Én Nettó átlagkereset (Ft/hó) 2008 115 519 2007 107 765 2006 107 596 FORRÁS: KSH >| s Vandálok. Egy szolnoki olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Várkonyi téri domboknál lévő gyalogút mellett kitörték a kis fákat. Az elkövetőik) még a védőkarókat is szétdobálták a kitépett fákkal és maradványaikkal együtt. Zsaninapok rendezvénysorozat indul Szolnokon Molnár Lajos Milán, a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központ ügyvezető igazgatója csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy szeptemberben az intézményben megrendezik az első Zsarunapokat. A négynapos rendezvény célja, hogy bemutassák, hogyan dolgozik a magyar rendőrség. A vállalkozó kedvűek nyomozásba is kezdhetnek, ahol betekintést nyerhetnek a kulisszatitkokba, és izgalmas feladatokat oldhatnak meg. Számos helyszínen, interaktív bemutatókkal, előadásokkal, kiállításokkal várják majd nemcsak a gyerekeket, hanem az érdeklődő felnőtteket is, akik számára külön kiállítással készülnek. ■ E. Cs. Húsz esztendő alatt három év plusz Megyénkben a férfiak 3,2 a nők 3,8 évvel hosszabb életre számíthatnak születéskor ma, mint a rendszerváltás idején. A KSH közétett elemzése szerint országosan éppen fordítva, a férfiak várható életkora emelkedett nagyobb mértékben az elmúlt húsz esztendőben. lász-Nagykun-Szolnokban jelenleg a férfiaknál csaknem 69, a nők esetében 77 év a várható életkor. Ez az országos átlagtól mindkét nemnél közel egy esztendővel rövidebb. A megyénkben várhatónál alacsonyabb életkorral Borsodban, Szabolcsban és Somogybán élő férfiak, illetve Nógrádban, Borsodban és Békésben élő nők számolhatnak. Az élettartam több mint két évtizedes stagnálás, illetve csökkenés után 1992 óta emelkedik. Ebben a kedvezőbb életkörülmények, a mérséklődő csecsemő- és gyermekhalálozás, illetve az idősebb generációk javuló életesélyei egyaránt szerepet játszottak, így ma átlagosan 4 és fél évvel több a születéskor várható életkor. A növekedés Közép-Magyar- országon volt a legnagyobb, és Észak-Magyarországon a legkisebb. Régiónk, az Észak-Alföld a középmezőnyben van. A férfiak esetében azonban éppen megyénkben növekedett a legkisebb mértékben a várható életkor. De nőknél is az utolsó harmadban van szűkebb hazánk. ■ T. J.
