Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-04 / 180. szám
2 UJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 4., SZERDA MEGYEI TÜKÖR OlvasoinK irtaK Idős vagy fiatal az ötvenes? Munkaerő-piaci karanténba kerülnek az ötvenes álláskeresők: a nyugdíjhoz még túl fiatalok, az álláskereséshez már túl idősek. Az elmúlt évtizedek átalakulása leginkább az ötvenen báliakat terheli - olvastam nemrég az egyik újságban. A szenior korosztálynak a foglalkoztatásból kizárását munkáltatói oldalról rendszerint valamilyen elkoptatott sztereotípiával magyarázzák. Gyakori indok a rugalmatlanság, a nyelvi és számítástechnikai ismeretek hiánya, az elavult szaktudás, a fiatalabb korosztályhoz képest alacsonyabb terhelhetőség. Én ezzel nem értek egyet. Az ötvenesek korosztályába tartozom, de még távol a nyugdíjhoz. Nem lenne szabad negatívan általánosítani életkor alapján. Helytelenül látja a munkáltatói oldal a szeniorok képességeit, és elfogult a fiatalokkal szemben, ráadásul nem is őszinte. Sok ötvenes korú férfi és nő jó szakember, rugalmasan éli meg a változásokat, lépést tartott és tart a technikai változásokkal, nyelvet tanul, magáénak érzi a számítástechnikai ismereteket. Szerintem az sem általános, hogy elavult a szaktudásuk, hiszen továbbképzésen vehettek, vehetnek részt. A terhelhetőségükről pedig annyit: ez az a korosztály, amely leginkább képes nagyobb feladatok elvégzésére, túlórák vállalására. Nekik már nem kell rohanni a bölcsődébe, iskolába a gyerekekért, betegszabadságra kicsit ápolni, hanem van idejük, tapasztalatuk rendesen elvégezni munkájukat. Ezért tisztességes fizetést és megbecsülést érdemelnének — nem pedig azt a hátrányt, ami napjainkban tapasztalható. A munkáltatóknak csak az számít, minél olcsóbban oldják meg egy-egy munkakör betöltését. Gyakran cserélgetik a fiatal munkaerőt, s hogy mennyi káruk van a gyakorlatlan dolgozók kapcsán, az más kérdés... SZ. LASZLONE. SZOLNOK Parlagfű tenyészik a tarlókon ellenőrzés Kétszáz méteres körzetben több fertőzött tábla is volt a jenői határban Tenyérnyi számítógép és fényképezőgép. Ezzel a „fegyverzettel” ellátva mérik fel a külterületeken a földhivatal munkatársai a parlagfüves területeket. Tegnap Tiszajenő határában jártak. Baranyi György Teljesen beborítja a parlagfű az 1,6 hektáros learatott gabonatáblát a falu határában, az általános iskolától egy kőhajításnyira. Az allergén növény itt még alacsony, de már vannak virágzó tövek. A szolnoki körzeti földhivatal földügyi ügyintézője, kezében egy PDA-GPS kombinált készülékkel meg-megáll a terület töréspontjain. Ezeket a terepi szoftver segítségével rögzíti a rendszerben, és fényképfelvételeket is készít. Mikor körbejárta g a területet, és lezárta a mérést, a 1 helyszínen kitölti a gépben a 1 jegyzőkönyvet. Kétszáz méteren | belül egy másik, fél hektáros ^ táblát is ellenőrzünk, melyen I szintén gazdagon virít a parlagfű. A tűző napsütésben fárasztó és időt igénylő munka körbejárni a földeket.- Nincs mese, menni kell, hiszen július 1-től elkezdődtek a parlagfű-ellenőrzések, és egészen az első fagyokig, október elejéig tartanak - mondja Tichy Gergely, a megyei földhivatal földügyi ügyintézője. - A tapasztalatok szerint a Jászság és itt, Tiszajenő, Tiszavárkony környéke a legfertőzöttebb parlagfűvel. Ez nem is csoda, hiszen minél kö- töttebb a talaj, annál kevesebb a parlagfű. A homokon viszont, mint például Tiszajenőn, remekül megél. Ráadásul kedvezett Készüléken rögzítik a felmért területet A parlagfűvel fertőzött terület felmérése közben fényképfelvételt is készítenek a földhivatal munkatársai a jegyzőkönyv számára neki a csapadékos, meleg időjárás is. Agresszív növény, egyedül az árnyékot nem szereti. A Parlagfű-információs Rendszert a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) üzemelteti. Ez többirányú kapcsolatot létesít az eljáró hatóságok - jegyző, növény- és talajvédelmi igazgatóság, FÖMI, földhivatalok — között. A parlagfűmérések háromfélék lehetnek. Lehet lakossági bejelentés alapján, másik lehetőség a távérzékeléses: a FÖMI a műholdfelvételek kiértékelése alapján valószínűsíti, hogy hol van parlagfű. A harmadik pedig a hivatalbóli ellenőrzés, helyben összeállított útvonalterv alapján. Feltűnően csendes a környék, miközben mérünk. Persze nincs ez mindig így, hiszen a területek A parlagfű Észak-Ameriká- ból került Európába termény- szállítmányokkal. Hazánkban már 1888-ban megjelent, de igazán csak az 1920-as években kezdett elszaporodni. Ma már valamennyi fontotulajdonosai, használói nem egyszer lóhalálában érkeznek, amikor megjelennek a hivatal munkatársai. Ilyenkor időnként jön a vita, az emelt hangnem a tulaj részéről, a hivatkozás rossz traktorra, elromlott tárcsára. Arra viszont, hogy valaki elismerje a mulasztását, szinte nincs példa. A mulasztó személyét egyébként csak az irodai munka során azonosítják be. Akkor tudják a területet, a tulajdonosokat, a föld- használókat meghatározni. Az adatokat a földhivatal munkatársai jegyzőkönyvben rögzítik, s ez alapján jár el a növény- és talaj- védelmi igazgatóság. A tegnap felmért táblákon már learatták a gabonát, a bálákat is lehordták, így elméletileg semmi sem gátolta volna azt, sabb termesztett kultúránkban előfordul. A szántókon kívül megtalálható a településeken is. MAGYARORSZÁGON ű létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebb. hogy elvégezzék a parlagfűirtást. így a tulajdonos valószínűleg közérdekű védekezés büntetést kap. A növény- és talajvédelmi igazgatóság - mint megtudtuk - lekaszáltatja vagy feltár- csáztatja a területet, amelynek a költsége a mulasztót terheli. Ha viszont még kultúrnövény van a táblán, akkor a terület mentesítésére kötelezik a tulajdonost, és kiróják rá a bírságot. Erre is találtunk példát Tiszajenőn. A méteres parlagfüvek között alig-alig kandikált ki a búza.- Érdemes tisztázni azt is, hogy a földhivatalok a külterületeken, a jegyzők pedig a belterületeken ellenőrzik a parlagfű elleni védekezést. Mi is nem egyszer kapunk bejelentéseket, köztük elég furcsákat is. A legextré- mebb eset az volt, amikor a Szolnok—Gyomaendrőd vasútvonal megyei részét kellett ellenőriznünk egy ilyen bejelentés alapján - mesélték az ügyintézők. - Mondjuk az sem egyszerű dolog, amikor egy már virágzó parlagfüves területet kell ellenőrizni teszem azt egy napraforgótáblán. Ilyenkor az autónk csak úgy sárgállik a rengeteg virágportól... Ötmillió forintig is terjedhet a bírság olyan területen, ahol nem végezték el a parlagfű elleni védekezést, a növény- és talajvédelmi igazgatóság elrendelheti akár a kényszerkaszálást is — közölte az agrártárca. Erről nem kell értesíteni az adott területgazdáját, akinek viszont tűrnie kell a kényszer- intézkedést. BÍRSÁGOT KELL fizetnie, melyet a gyomosodás mértékétől és a terület nagyságától füg gően 15 ezer és 5 millió forint között állapítanak meg. Azonban figyelembe veszik azt is, ha egy területet a belvagy árvíz sújtott. II Hogyan lehetne visszaszorítani a parlagfű terjedését? Szavazzon honlapunkon vasárnap 16 óráig: ® SZ0U0N.hu fc/ A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Mára a legelterjedtebb gyomnövénnyé vált Felborult. Sörösüvegeket szállító teherautó rakománya borult tegnap délután a 4-es útra az abonyi felüljárónál Szolnoknál. Teljes útzár volt érvényben, emiatt hatalmas volt a torlódás Debrecen felől. A Pest felől jövőket beterelték Abonyba. Képgaléria: SZ0U0N.hu. I Katasztrófa sújtotta gazdák elemi károk Sok helyütt üresek a búzakalászok A rendkívül csapadékos időjárás, aztán a hirtelen felmelegedés hatására a búzatáblákon jelentős mértékű károsodás keletkezett, sokhelyütt üresek a kalászok, megszorultak szemek. A terméseredmények a megyében így nagyon változó eredményt mutatnak. Őszi árpából 0,5-4,5 tonna, búzából 1-5 tonnás hektáronkénti termést takarítottak be. így a megye átlag mindkét növénynél 3 tonna körül alakulhat - tájékoztatta lapunkat Váradi Csaba, a Jászkun Teszöv titkára. Az érdekképviseleti vezető elmondta: a megye gazdálkodóit nem csak a belvíz, hanem az árvízi tározók 3000-3500 hektár területén lévő megsemmisült növények terméskiesése is sújtotta. Nagyságrendileg azonos területű a környező táblák felvizesedése, ahol lánctalpas vagy gumihevederes kombájnokkal takarították be a termést. Az ezeken a területeken gazdálkodókat fokozottabban sújtotta a természeti katasztrófa. A kevés, rossz minőségű termés a ráfordított költségeknek csak a töredékét fedezi. Ha pedig nincs bevétel, és késik a kártalanítás, akkor a termelők nem tudják a következő évet előkészítő munkálatokat megkezdeni. Területük jelentős része jelenleg is megközelíthetetlen. Váradi Csaba úgy véli, a nemzeti kárenyhítő alapot a termelői befizetésekkel és az állami hozzájárulással rövid időn belül fel kellene tölteni. Az árvízi tározóknál a kártalanítást pedig sürgősen rendezni kell. A bajokat csak fokozza, hogy jelentős azon gazdálkodók száma, akik a tavaszi növényeket a tervezett területen nem tudták elvetni, így sajnos árbevételre sem számíthatnak. A teszöv titkára szerint sürgős központi segítségre lenne szükség. A meglevő hitelek meghosszabbítása, kedvező kamatozású, állami garanciás ár-, belvízkáros kölcsönök segítenének abban, hogy a gazdaságok túléljék ezt a kritikus időszakot és ne kerüljön sor tömeges csőd, felszámolási eljárásra. ■ Szászberkiek Vadnára vittek adományt Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településre, Vadnára vitték nemrég a szászberekiek az árvízkárosultak részére összegyűjtött adományukat. A szállításhoz a kisteherautót Vasas Zsolt szászbereki vállalkozó ajánlotta fel. „Jó érzés volt látni, hogy miközben mi is küzdöttünk a bélés árvízzel, akadtak olyan szászberekiek, akik gondoltak a sokkal nehezebb helyzetben lévőkre” - fogalmazott Vasas Zsuzsanna polgármester. A szászbereki polgárőrök a tavaly megmaradt pénzükből 30 ezer forintot fordítottak tartósélelmiszer-adományra, amelyet a vadnai polgárőrség nehéz helyzetbe került tagjai kaptak meg. ■ B. Gy.
