Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-23 / 195. szám

14 ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Az alapító előtt tisztelegtek emlékverseny Harminckét kocsi állt rajthoz Rákóczifalván Molnár Attila (hajtó) és Balogh Lajos (segédhajtó) az idei, immár tizennegyedik rákóczifalvi Mészáros Ernő fogathajtó emlékversenyen Az italozás népbetegség, és társadalmi probléma Az Új néplap egyik számában az egyik olvasótársam arról írt, hogy az italozás népbetegség. Jól látja a levél írója, hogy tár­sadalmi problémával állunk szemben, egy olyan állapottal, amit a WHO betegségként is­mer el. Csakhogy a társadalom­nak is így kellene kezelni! Véleménye szerint az ügyben nem tesz senki semmit, és anyagi okokat lát mögötte. A jö­vedéki adóból százmilliárdok(l) folynak az államkasszába. Csökkent a kórházi pszichiátri­ai ágyak száma, és megszűnt a központi intézet is. A kórházból kikerülő alkoholbetegek rehabi­litációja sincs megoldva. Az új pálinkafőzéssel kapcso­latos intézkedésekkel pedig nem értek egyet. Ellenőrizetlen, házilag gyártott, ilyen-olyan pá­linkák készülnek majd. Gyaní­tom jól jön ez a zugfőzdéknek. A nehéz gazdasági körülmé­nyek, a munkanélküliség egyébként is táptalaja a de­pressziónak,- és az alkoholbe­tegségnek. Ezek a negatívumok nem segítik elő az ezzel a beteg­séggel foglalkozó állami és civil szervezetek munkáját. Megoldást a több százezer be­teget és családtagjaikat érintő problémára nem tud senki. Ta­lán egy központi alkoholizmus elleni bizottság lenne a megol­dás, kormányzati hatáskörben. És összefogás. A társadalom összefogása! Nagy László elnök Alkoholizmus Ellenes Egyesület megyei szövetsége A kutyát miért kell a parkba bevinni? Többször olvastam arról, hogy a szolnoki játszótereken látni oda nem illő viselkedését felnőttek­nek és kamaszoknak. A házunk előtti, belvárosi játszótér keríté­sén belül általában óvodáskorú­ak játszanak. A kerítésen kívü­li, füves parkrészen pedig a na­gyobbak fociznak, játszanak. Ezen a területen kutyájukat sé­táltatják, dolgukat végeztetik egyesek az esti órákban. Nem ár­tana a helyszíni ellenőrzés olyankor! V. Zsoltné, Szolnok A közelmúltban tizenegyedik al- kalommál rendezték meg Rákó­czifalván a Mészáros Ernő fogat­hajtó emlékversenyt. A rendez­vény szervezői, a Rákóczifalva SE lovas szakosztálya ezzel az amatőr versennyel tisztelgett Mészáros Ernő emléke előtt, aki egykor kiváló szervező munká­val és rendíthetetlen lelkesedés­sel kezdte el megalapozni a tele­pülés lovaséletét. A jeles alka­lom tiszteletére 32 fogat állt rajt­1941. július 6-án változott meg Szolnokon a közúti járművek közlekedési rendje. Ekkor tért át ugyanis Szolnok városa a bal ol­dali közlekedésről a jobb oldali közlekedésre. Alig egy hét múlva, július 12- én 393 német katona érkezett a szolnoki vasúti parancsnokság­ra. Kíváncsian szemléltük a hoz és mérték össze tudásukat a Katona Béla által épített, színvo­nalas pályán. A szervezők póni­fogatok, egyes fogatok, és kettes fogatok kategóriában, akadály, illetve vadászhajtás verseny­számokban adtak lehetőséget a megmérettetésre. A bírói felada­tokat Tóth Ferenc látta el. Az eredmények a következő­képpen alakultak: akadályhaj­tás; pónifogatok: Kovács Ri- chárd I. hely, ifj. Emődi Imre II., csukaszürke egyenruhásokat, hiszen előtte mi nem láttunk idegen katonát. Hallani akartuk a beszélgetésüket, mivel a pol­gári iskolában kötelezően tanul­tuk a német nyelvet. 1941 júli­usban minden élelmiszerre be­vezették a jegyrendszert. 1942-ben három olasz katona is teljesített szolgálatot a szol­Molnár Ferenc III. Egyes foga­tok: Kiss Balázs I. hely, Szabó Bence II., Simon György III. Kettes fogatok: Deli László I. hely, Simon Attila II., Nagy Zol­tán III., Zólyomi László IV., Deli Alex V., Posztós Erika VI. Va­dászhajtás: pónifogatok: Kovács Richárd I. hely, Tóvizi Mihály II., Ifj. Emődi Imre III. Egyes fo­gatok: Kiss Balázs I. hely, Szabó Bence II., Zelei Zsófia III. Kettes fogatok: Deli László I. hely, Si­noki pályaudvar épületében, mivel a keleti frontra irányított olasz alakulatok vasúti szerel­vényei is itt mentek keresztül. 1942 őszén kezdték el kiépíteni az állomásépület közelében és a MÁV sporttelep előtti téren a német katonai egészségügyi tá­borokat, a sínek mellett. Itt fer­tőtlenítették és gyógykezelték mon Attila II., Pete József III., Zólyomi László IV., Deli Alex V., Nagy Zoltán VI. Azt, hogy Mészáros Ernő munkája nem volt hiába való, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy napjainkban már Rákóczi­falván évente két alkalommal gyűlnek össze a lovassportok kedvelői, amikor maraton ver­senyt, illetve akadályversenyt rendez a szakosztály. ugyanis a keleti frontról hátra- küldött egységeket. A faépítmények az első, Szol­nokot ért légitámadáskor meg­semmisültek. A háború sok mindent félbeszakított, meg­semmisített. Utóhatását évekig, életük végéig viselték, viselik a családok. Szurovecz Pál, Szolnok Érdekes jelenet tanúja voltam véletlenül a temetőben Általában hetenként járok Szol­nokon a temetőbe, hogy friss virágot vigyek hozzátartozóim sírjaira. Legutóbb, amikor taka- rítgattam az egyik sírnál az út mellett, az első sorban tettem le, a mellettem lévő síremlékre a táskámat, kézzel elérhető tá­volságra. Egyszer csak azt vet­tem észre, hogy egy személy- gépkocsi érkezett, kinyüt a gép­kocsivezető ajtaja a táskámnál. Gyanús volt, hogy csak a táská­mat láthatta, mert engem ta­kart a síremlék. Ekkor magam­hoz vettem a holmimat. Az autó vezetője kiszállt, tét­lenül állt. Az autóból kipattant két nő, és körülbelül 30 métert mentek visszafelé. Az autó út­ban volt, mert szembe jött egy másik kocsi. Nem fértek el egymás mellett. Az először ér­kezett jobbra, a mellékútra húzódott. Bevárta utasait, és tovább autóztak a keskeny, gyalogosoknak való aszfaltcsí­kon. Az eset csupán néhány perc alatt történt. Nem értem, mit akarhatott az autós, pont ott kiszállva a kocsiból. A közelben egyenru­hás őrt sem láttam, gondolom, nem észlelték a temetői autó­zást. Kádi F.-né, Szolnok Túró nélküli túrós táskát vásároltam Az elmúlt napokban vásárol­tam az egyik szolnoki áruház­ban három, akciós árú túrós péksüteményt. Nagy örömmel vittem az unokáimnak, mert szeretik. De szomorúan állapí­tották meg, hogy az csak édes ízű kelt tészta, és nincs benne túró, még mutatóban sem. Érthetetlen, hogy miért árulnak így túrósnak nevezett péksüteményt? Vagy azért volt akciós, hogy kispórolták belő­le a tölteléket? Ha igen, akkor miért nem más néven árusí­tották? Feltételezem, hogy a bolti eladók nem is érzékelték az áru kifogásolt minőségét. Gyanítom, mások is észrevet­ték otthon a hiányosságot. Sze­rintem az árut előállító pékség hibázhatott, a vásárlók kárára. Balogh Lajosné, Szolnok Nagy Tímea, Rákóczifalva A közlekedés rendje 1941-ben változott visszapillantó A II. világháború sok mindent félbeszakított, megsemmisített Hatvanéves, jeles jubileumot ünnepelhettünk találkozó 1950-ben harminckilenc diák fejezte be Újszászon az általános iskolát Az 1949-1950-es tanévben har­minckilencen végeztünk az új- szászi általános iskolában. A 60 év alatt egyszer, 1995-ben talál­koztunk, amikor a 45 éves jubi­leumhoz érkeztünk. Már csak húszán élünk, tizenkilencen el­hunytak, négyen betegként vol­tak távol, négy egykori osztály­társunkat pedig nem sikerült fel­kutatnunk. Végül tízen jelen­tünk meg, többnyire családta­gok, hozzátartozók kíséretében. Az új Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában fo­gadott bennünket Bogárné Si­mon Klára igazgatónő. Elláto­gattunk Szegedi Gyula, újszászi születésű, tudós orvosprofesz- szor, osztálytársunk szülőházá­Az újszászi általános iskolában hatvan éve végzett diákok és kísérőik a találkozó alkalmával hoz, aki nem tudott velünk tar­tani, de leveléből éreztük, ve­lünk van. A Szász étteremben elhunyt osztálytársainkra, ta­nárainkra emlékeztünk, majd a 85 éves Gonzales Béla tanár úr osztályfőnöki órát tartott. Meg­hallgattuk Kerekes „Piki” Jó­zsef, újszászi születésű zenész, zeneszerző Újszász című dalát. Molnár Péter, a város polgár- mestere is megtisztelte összejö­vetelünket. Talán a 60 éves találkozóval lezárult életünk nagy korszaka. Kicsi a valószínűsége, hogy ma­gas korunk, sorjázó betegsége­ink lehetővé teszik, hogy újra együtt ünnepeljünk, emlékez­zünk. Varga Ferenc, Szolnok A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások — a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek rrfeg. Az itt olvasható vé­lemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség álláspontjá­val. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megie- lentetése törvénybe ütközik, gyű­löletkeltő tartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olva­sói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szundi @axelspringer.hu e-mail címre, il­letve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. További olvasói vélemények talál­hatók a SZ0U0N.hu internetes oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents