Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-03 / 179. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 3., KEDD 13 Kétszázhetvenöt évvel ezelőtt szentelték fel Idén jeles évfordulójához érkezett a szolnoki Xavéri Szent Fe- renc-kápolna. Kereken 275 éve ugyanis, hogy először felszentelték. Az építése 1733-ben kezdődött. A következő jeles dátum 1831, amikor az országos kolera- járvány után Szolnok - Nádasdy Ferenc váci püspök jóváhagyásával - a város védőszentjévé választotta Xavéri Szent Ferencet, és külön helyi ünneppel tisztelték meg, elhatározva, minden augusztus 6-án, vagy az azt követő vasárnapon is a kápolnához zarándokolnak. A váci egyház- megyei hatóság 1832 június 1- én hagyta jóvá a szolnoki városi tanács ezen határozatát.- Urunk színeváltozásának és a kápolna búcsúünnepének alkalmából mindenkit szeretettel várunk a búcsúünnep kapcsán - mondta lapunknak Szűcs Jó- zsef. A Xavéri Szent Ferenc Kápolnáért Alapítvány kuratóriumának tagja hozzátette, az ünnepi szentmisék augusztus 6-án, 16 és 8-án 11 óra 30 perckor lesznek. Szűcs József megjegyezte, azt, hogy a tavasszal levonult árvizet Szolnok „megúszta szárazon”, ezt megköszönve, augusztus 8-ig 15 órai kezdettel hálaadó imakilencedet tartanak. A kápolnában egyébként megtekinthető az 1818-ban készült, és Maracskó Izabella által restaurált, eredeti állapotába visszaállított Xavéri Szent Ferencet ábrázoló oltárkép is. Az oltárkép július 28-án lett visszahelyezve a kápolna szentélyébe. A restaurálást a Xavéri Szent Ferenc Kápolnáért Alapítvány finanszírozta, bár ezzel az Alapítvány számlája gyakorlatilag kiürült.- Éppen ezért szeretnénk kérni adományaikat, hogy a város védőszentje, Xavéri Szent Ferenc kápolnája mielőbb teljesen megújulhasson és Szolnok büszkesége lehessen. Egy felhívást is megfogalmazott.- Várunk minden, a kápolnával kapcsolatos megélt, vagy hallott történetet, anekdotát, illetve esetlegesen a régi családi fotóarchívumokban található, a kápolnát (is) ábrázoló képeket. Ez utóbbiakat szükség esetén digitalizálás után visszajuttatjuk a tulajdonosának. Szűcs József elérhetősége: 70/34-28-303, e-mail: szucsi- 711029@citromail.hu, szxszfk- @citromail.hu. ■ T. A. Ezzel az üvegkerettel tudja bemutatni a rákóczifalvi Kosa Lajos a méhek életét a lépen testközelből. Ebben az évben kevés lesz a méztermés. Templomból van kaptárja méhészkedés A virágzó ámorakácot a tiszai árvíz vitte el Gyenge volt a méztermés a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezt a megállapítást tette a rákóczifalvi Kosa Lajos, aki ifjú kora ellenére már főállásban mé- hészkedik, sőt bemutató- helyet is berendezett. Baranyi György Méhész ismerősének ment el segíteni pergetni még 13 éves korában a rákóczifalvi Kosa Lajos. Akkor annyira megtetszett neki a méhészkedés, hogy tervezgette: ő maga is belefog egyszer. Előbb azonban elvégezte a középiskolát, majd az ötletét újra „felmelegítve” 2003-ban egyszer csak odalépett a piacon egy, a termékeit áruló méhészhez, neki szegezve a kérdést: nem adna- e el a méz mellett méheket is? Az igenlő válasz egyben el is döntötte a fiatalember sorsát: megvette első két méhcsaládját. Azóta már 84 családdal büszkélkedhet, amelyekkel járja a méhlege- lőket. így Rákóczifalva mellett eljut Lakitelekre (ez egyébként a legkedveltebb helye), Szanda- szőlősre, sőt a Nyírségbe is. Rákóczifalván pedig berendezett egy bemutató méhészetet is a tavasszal, amelyet egyre fejlesztget, építget. Bár most is tart az érdeklődőknek pergetést, de jövőre egy pergetőházat is felépít, ahol a vendégek maguknak pergethetnek mézet biztonságosabban, kényelmesebben. Jelenleg már Kosa Lajos főállásban méhész- kedik. A gond az, hogy az idén eddig szinte semmi nem jött be az időjárás miatt. — A méhcsaládok nálam jól teleltek, erősek, fejlettek, csak nektár nincs. Az akác volt a leggyengébb, így akácmézből a tavalyi mennyiségnek csak húsz százaléka lett - panaszkodott a méhész. - De elmondható a repcéről is ugyanez. A napraforgóról szintén nagyon kevés a nektárhordás. Persze nem csoda mindez, hiszen vagy az eső volt sok, vagy nagy volt a meleg, optimális időjárásról szinte nem is beszélhettünk. Pergetek egyébként vegyes virágmézet, illetve hárs- és ámorakácEgész utcát áramtalanítottak a méhek miatt egy méhész nem egyszer kerül olyan helyzetbe, hogy rajzó méheket kell befognia. Az még a jobbik eset, ha csak fák alacsonyabb ágairól, de előfordult már, hogy a fa tetejére kellett utánuk másznia Kosa Lajosnak. A legfurcsább esete azonban egy parkolóautomatára szállt méhrajjal volt. A sok apró, hártyás szárnyú rovart ugyanis sehogy sem sikerült befogni, így azok tovább- szálltak egy villanypóznára, annak is a belsejébe. Méghozzá olyan helyre, amelyet csak áramtanítás után lehetett elérni. így aztán egy egész utcát kellett áramtalanítani a méhraj befogás miatt... Kosa Lajos született: 1984. február 5., Kaposvár végzettség: elektrotechnikus (Szolnok, Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközép- iskola), méhész, jelenleg gépészmérnök-hallgató a Szegedi Egyetem mérnöki karán CSALÁDÉ ÁLLAPOT: nőtlen hobbi: horgászat mézet is, de sajnos utóbbi is gyenge hozamú lett. A Tisza árterén virágzó, lila virágú bokros növényt az árvíz árasztotta el ugyanis, amikor virágzott. Kosa Lajos készített egy olyan üveg keretet is, amelyen élőben, úgymond testközelből nézhetik meg az érdeklődők a méhek életét: a lépben hogy néz ki a méz, hogyan dolgoznak a mézzel a méhek. Régi fonott kaptárak is színesítik a gyűjteményét. Ezekre Milotán, egy templom tornyában lelt rá a pap. Ő szólt a fiatal méhésznek aztán, hogy lenne itt valamiféle kas, nézze már meg, nem méhkaptárak-e. Kosa Lajos nagy örömére így szép, régi kap- tárakkal gazdagodott. Megvan a parlagfű ellensége? Úgy tűnik, megvan a millióknak allergiát okozó parlagfű természetes ellensége: egy nyíregyházi biológus észlelése szerint a ki- irthatatlanul szaporodó növényt az amerikai lepkekabóca károsítja. Szőke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdőben járva vette észre a lepkekabóca által fertőzött parlagfüveket. Az amerikai kontinensről Európába behurcolt, Magyarországon először 2004-ben talált kártevő vattaszerű viaszbevonattal „fedte be” a gyomnövényt hajtásait. A vattás viasztól fehér, pókhálószerű lepellel borított parlagfüvek a fertőzéstől mentes növénytársaikhoz képest csököttek voltak, kevesebb virág nyílt rajtuk, így kisebb mennyiségű al- lergén pollent bocsátottak a levegőbe - írta a Délmagyar.hu. A biológus úgy véli, a tapasztaltak alapján joggal feltételezhető, hogy ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri egy tömeges lepkekabóca-fer- tőzés, akkor nemcsak a pollenkibocsátása lesz kevesebb, hanem teljes virágzásának elmaradása következtében kisebb mennyiségű magot is érlel be szaporodásához. Szőke Lajos ugyanakkor hozzátette, egy esetből nem lehet kétséget kizáróan azt állítani, hogy a parlagfű biztosan tápláléka a lepkekabócának, mert akár véletlenül is kerülhetett a kártevő az allergén gyomnövényre a nyírségi erdőben. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartotta, hogy a parlagfű is táplálékul szolgálhat az Amerikából Európába behurcolt rovarnak, hiszen 6-8 milliméteres imágóinak (kifejlett egyedeinek) kártételét több gyomon tapasztalták már. Kártevését eddig mintegy 100 növényfajon jegyezték le a szakemberek, így gyümölcsfákon, továbbá díszfákon, a juharon, a vadgesztenyén és a hárson, és emellett gyomnövényeken is, például a csalánon, illetve most először a parlagfüvön. Előfordulását fehér viaszváladék jelzi, imágói a leveleket, hajtásokat és a lágyszárú növényeket szívo- gatják, mézharmatot ürítenek a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész is további károsodást okozva a növényekben. ■ Hazugságra csábít a jogszabály? büntetés Nem elég időben megvenni a bérletet, csak kitöltve érvényes A kis pénz is pénz, pláne egy diák számára. Aki szűkében van a javaknak, annak igenis rosszul esik, ha aránytalanul nagy ősz- szeget követelnek tőle büntetés címén. Még ha maga a büntetés jogosnak is tűnik.- Tizenkét esztendeje közle- kedek a szolnoki buszokon. Minden hónap első napjaiban megveszem a vasútállomásnál lévő pénztárban a bérletet, a műanyag tokban pedig évekre visz- szamenőleg őrzöm az előző havi összvonalas kártyákat. Ezek után váratlanul ért, mikor megbüntetett egy ellenőr - emlékezett vissza a 17-es járaton történtekre a tizenkilenc esztendős diák, V. Balázs. - A Szapáry úti megállóban szálltam fel a járatra, s közvetlen mögöttem lépett fel a buszra az ellenőr is. A felszólításnak, hogy „jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre felmutatni”, azonnal eleget tettem, mi több a bérlet hátoldalán lévő diákigazolványt is udvariasan a hölgy felé fordítottam. Kiderült, nincs a diákigazolványom száma ráírva a bérletre, s valami 2010. áprilisi jogszabály szerint ezt az utazás közben már nem pótolhatom, ezért 5000 forintra megbüntet. Sőt, ha három napon belül nem rendezem a számlát, azt követően már 10 ezret kell leperkálnom. Ha hibáztam, elfogadom a büntetést, de ezt azért aránytalanul soknak tartom. Pláne annak fényében, hogy ha nincs nálam a bérlet, megúszom 2000 forinttal. V. Balázs édesanyja nem is hagyta annyiban a dolgot, s bement az ellenőröket foglalkoztató, büntetéseket beszedő Kontrolír Kft. Mátyás király úton található irodájába.- Tudom, hogy a kft. ügyintézője nem tehet az egészről, hiszen cége csupán a Volán utasításait hajtja végre, de akkor is roppant dühítőnek tartom a történteket - felelte Irénke. - Nem fair ez az egész eljárás. Ezzel a módival egész egyszerűen hazugságra buzdítják az embereket. Aki ugyanis a jövőben a buszon veszi észre, hiányos a bérlete, inkább letagadja az ellenőrnek, hogy nála van és másnap fele pénzért bemutatja az irodán. Megkerestük a másik felet, a Jászkun Volán megbízásából az ellenőrzéseket végző Kontrolír Kft. ügyvezető igazgatóját is.- Tisztában vagyunk a pótdíjak körül kialakult problémával és észrevételeinket már jeleztük is a Volán felé - felelte érdeklődésünkre Gráner Zoltán. - Jelenleg is zajlanak ez ügyben a tárgyalások, elképzelhető, hogy hamarosan változás történik a szabályozásban. Addig azonban nekünk be kell tartani az érvényes jogszabályokat. ■ Géléi József Székely kaput avattak Berekfürdőben, a polgármesteri hivatal előtt székely kaput avattak, melyet testvértelepülésüktől, Csíkszentkirálytól kaptak. A kapu György Gábor fafaragó alkotása. Az avatás után többen kértek emlékbe a nemzeti színű szalagból egy darabot. A képen Tóth G. János kunmadarasi gyógyszerész látható a kapu alatt, kezében a szalaggal.
