Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-09 / 184. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ 9 VISSZAEMLEKEZES Hetven éve forgalmas Szolnok légtere jubileum Ludas Matyi, Horthy István és Kádár János is a katonai repülőtéren írt történelmet Hetven esztendős a szolno­ki repülőtér. A Tisza-parti város az elhelyezkedésénél fogva emberemlékezet óta stratégiai csomópont. Ke­reskedelmi és hadiút húzó­dott itt, s a szőke folyó egyik legfontosabb átkelő­helye is ide épült. Nem vé­letlen hát, hogy a II. világ­háború alatt a Magyar Ki­rályi Honvéd Légierő is ki­szemelte magának Szolno­kot, legalábbis egy repülő­tér megépítése kapcsán. Mészáros Géza A megyeszékhely egyrészt meg­szenvedte a katonai repülőtér je­lenlétét, hiszen nem kerülte el a világháború légi bombázásait, és a szovjet megszállás is fél évszá­zadra kis-Moszkvává írta át a te­lepülés nevét. Ám, mint katonai város sokaknak megélhetést is biztosított a honvédség által kí­nált lehetőség, és a vásárlóerő is valamelyest „izmosabb” lett ez idő alatt. A repülőtér történetét ugyan már többen is feldolgoz­ták, azonban a legapróbb részle­tekre kiterjedően a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Levéltár se­gítségével először Magó Károly- nak, a Szolnoki Repüléstörténe­ti Múzeum munkatársának si­került. Ebből adunk közre egy kis ízelítőt - a repülőtér részle­tesebb története és képek a SZOUON.hll honlapurjron talál­hatóké^: IttebeiKls József Had­nagy Helikopter Bázis nevet vi­selő helyőrség egyébként au­gusztus 13-án ünnepi állomány­gyűlésen emlékezik vissza az el­múlt hetven évre. 1939. FEBRUÁR 17.: A Magyar Ki­rályi Honvéd Légierő parancs­noksága levelet írt Szolnok pol­gármesterének, hogy a város ha­tárában repülőtér létesítését vet­ték tervbe. február 25.: A polgármesteri hi­vatalban megtartották a repülő­tér építésével kapcsolatos tár­gyalásokat. Szolnok határában két terület jöhetett szóba: a Nagyszanda pusztától keletre a Szolnok-Rákóczi törvényható­sági útig terjedő terület, a másik a szandai csárdától keletre a szandai láposig terjedően a tö­rökszentmiklósi dűlőút mentén. A város vállalta 10 katasztrális hold föld megvásárlását és a tö­rökszentmiklósi földút 3 méter szélességű makadám burkolatá­nak kivitelezését. Továbbá vál­lalta a város a villany kivezetésé­nek költségeit. május 5.: Vitéz Bánfalvi vezér­kari ezredes, a légierő vezérkari főnöke levélben tájékoztatta a város vezetését, hogy megszüle­tett a döntés a repülőtér helyéről: „...értesítem a Polgármester Urat, hogy a repülőteret a szan­dai csárdától keletre a szandai láposig terjedő és törökszent­miklósi dűlőút mentén kívánom megépíttetni.” augusztus 19.: Elkezdődtek a repülőtér építésének előkészítő munkálatai. Kijelölték azt a 10 hold nagyságú földterületet, ahol elkezdődhet a kiszolgáló épüle­tek építése. A repülőtér építésé­nek összköltsége kb. másfél mil­lió pengő volt. 1940. AUGUSZTUS 1.: Az 1. Va­dászrepülő Ezred 1/5-ös Dongó századát Szolnokra helyezték, melynek új száma 1/1-es század lett. Ezzel megalakult az 1/1. Va­dászrepülő Osztály. Később ide­vezényelték az 1/2-es Ludas Ma­tyi századot is, így az 1. Vadász­repülő Ezred két százada Má­tyásföldön, két százada pedig Szolnokon állomásozott. Mind­két idetelepült század CR-32 tí­pusú biplánnal volt felszerelve. A szolnoki bázis első parancsno­ka Szabó Mátyás százados volt. augusztus 9.: A légierők pa­rancsnoksága jelentette, hogy a szolnoki repülőtér hadi haszná­latra alkalmas. augusztus 26.: Az újabb hábo­rús készültség miatt az 1/3 szá­mú Kör Ász század áttelepült Szolnokra. Az első baleset a re­pülőtéren a század egyik gépé­vel esett meg, mert Kismarosi András szakaszvezető gépe át­vágódott, de szerencsére a han­gárban a felső szárny cseréjével meg tudták javítani. 1941. július: Elkezdődött a Re- 2000-es átképzés Szolnokon. Az új típus jelentős fejlesztés volt, mert a régi kétfedelű gépeket egy modern kialakítású vadász­gép váltotta fel. A szolnoki alaku­latra hárult a fontos feladat, hogy átképezzék a pilótákat az új tí­pusra. A vadászosztály nevét az átszervezés során 1. Gyakorló Vadászosztályra változtatták, utalva arra, hogy itt folyt a Héja­átképzés. A Ludas Matyi század­ból szervezték meg Gyenes Lász­ló százados vezetésével azt a cso­portot, amely elsőként próbál­hatta ki az új gépeket harci kö­rülmények között. augusztus 7.: Megérkezett a va­dászcsoport Szutyiszkibe, ezzel elkezdődött az első frontszolgálat. augusztus ii.: Első alkalommal került bevetésre a szolnoki Lu­das Matyi század 5 gépe. Lasztó- czy Gyula főhadnagy a V.420 je­lű Héjával a bevetésről nem tért vissza. Utoljára akkor látták, amikor gépével alacsonyan re­pült, valószínűleg Szakonyi fő­hadnagy sérült Ca-135-ös bom­Horthy István kormányzóhelyettest is (jobbra) Szolnokon képezték át a Dongó századnál, 1942. május 1-től bázóját próbálta oltalmazni, majd eltűnt. augusztus 27.: Ez volt a szolno­ki század frontszolgálatának leg­sikeresebb napja, mert három el­lenséges gépet sikerült lelőni. A Dnyetropetrovszknál lévő hídfő légtérbiztosítása volt a feladat, amikor hat szovjet I-16-ossal ke­veredtek légi harcba. Gyenes László százados, Móry Tamás fő­hadnagy és Gémes Kálmán sza­kaszvezető lelőtt egy-egy ellen­séges gépet. 1942. május 1.: Vitéz Nagybá­nyai Horthy István tartalékos fő­hadnagy, Magyarország kor­mányzóhelyettese bevonult a Dongó századhoz, hogy átkép­zés után részt vegyen a Szovjet­unió elleni hadjáratban. augusztus 6.: E napon volt az el­ső légi harc, mely során a kor­mányzóhelyettes egy orosz gé­pet valószínűleg lelőtt. augusztus 20.: Vitéz Nagybá­nyai Horthy István főhadnagy bevetésre induló gépével lezu­hant és meghalt az ilovszkojei repülőtéren. augusztus 25.: Ekkor tartották a repülőtér területének bővítésé­vel kapcsolatos tárgyalást a Vá­rosháza közgyűlési termében. A kisajátítás alá esett a Szolnokot Mezőtúrral összekötő út és egy ebből leágazó dűlőút is, azonban a mezőtúri út fontos volt a két vá­ros összekötése szempontjából, ezért szükség volt olyan új út ki­jelölésére is, amely elkerüli a re­pülőteret. december 16.: A magyar „Messzerek” (Messerschmittek) átestek a tűzkeresztségen, mert Bánlaky főhadnagy és Pánczél hadnagy két-két ll-2-es csatare­pülőgépet lőtt le. Ezzel a szolno­ki Dongó század pilótája, Pánczél Imre hadnagy lett a Magyar Ki­rályi Honvéd Légierő első ásza. 1943. március: Egy német ki­képzőszázad települt a szolnoki repülőtérre. június 7.: Újabb fejlesztés kere­tében 241,13 hektárral növelték a repülőtér területét. augusztus 18.: Ekkor repülte utolsó bevetését a keleti fronton Újszászy György százados, a szolnoki Dongó század parancs­noka. Az 1/1-es század frontszol- gálata lejárt és hazavezényelték Szolnokra. A Szovjetunió feletti harcokban a század legeredmé­nyesebb pilótája Szentgyörgyi Dezső volt, aki hat igazolt légi győzelmet aratott, és később a Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótá­jaként fejezte be a háborút. 1944. április 3.: Az Egyesült Ál­lamok 15. Légi Hadserege megtá­madta Budapestet, ezzel hazánk egy súlyos légi háború színtere lett. Négyszázötven bombázó és százharminchét vadászgép re­pült be az ország fölé. Ezen a na­pon átesett a tűzkeresztségen a szolnoki 1/2-es század is. április 13.: Újabb támadást inté­zett az Egyesült Államok 15. Lé­gi Hadserege Budapest és Győr ellen. A szolnoki repülőtérről az 1/1-es század egy Me-109-es ra­ja szállt fel Újszászy György szá­zados vezetésével. Kereki Károly őrmester volt a szolnoki alakulat első hősi halottja az amerikaiak­kal vívott légi harcok során. ros po 1949. június: Elkezdődött a repülőté­ren a Szolnokról, Mezőtúrról, Karcagról és Kisújszállásról ér­kezett diákok munkaszolgálata. Megérkezésükkor egy százados fogadta őket a repülőtéren azzal a lelkesítéssel, hogy „úgy dolgoz­zatok fiúk, hogy azzal a lapát földdel nyerjük meg a háborút, amit ti arrébb tesztek!” A diáko­kat Rákóczifalva melletti Goro- ve major dohánypajtájában he­lyezték el, .igen rossz körülmé­nyek között. augusztus 20.: A szolnoki repü­lőteret a 451-es, a 461-es, és a 484-es Bombázó Csoport támad­ta, 88 B-24-es bombázóval. A re­pülőtérre és környékére körül­belül 8000 darab repeszbombát dobtak. A bombaszőnyeg elérte Rákóczifalvát, a Csiberér-dűlőt és Szandaszőlőst is. A magyar katonai nyilvántartások és a vá­ros halotti anyakönyve szerint 80 ember halt meg a támadás során. Az amerikai 49. Bombázó Ezred, 484. Bombázó Csoport fe­hér „30”-as jelzésű, „Damned Yankee” becenevű, B-24H-15-FO Liberatora Rákóczifalva mellett lezuhant. A tízfős személyzetből négyen nem tudták elhagyni a zuhanó roncsokat. október 8.: Ezen a napon ürítet­ték ki a repülőteret, a műszaki és a hajózó személyzet Mátyás­földre települt át. Alekszander Gerskovics a Szandaszőlőst el­foglaló szovjet csapatok első egy­ségeivel érkezett a repülőtérhez, így emlékszik vissza az esemé­nyekre: „Emlékszem előretolt egységeink és a németek össze­csapására azon az úton, amely a Tisza bal partjának halmai közt elterülő repülőtérhez vezetett. A németek felgyújtották a gépeket. Öt vagy hat repülőt sikerült meg­mentenünk.” november 7.: A szolnoki repülő­térre települt a szovjet 178. Gár­da Vadászrepülő Ezred La-5FN és La-7 típusú vadászgépekkel. 1945. március 3.: A német 100. Éjszakai Vadászrepülő Ezred Ju- 88G típusú repülőgépe lezuhant Szolnoknál. Ez volt a háború alatti utolsó repülőgép-lezuha­nás hazánkban. december 21.: Szolnok város szovjet katonai parancsnoka át­adta a katonai repülőteret a vá- polgármesterének. . október 1.: Megalakult a légierő fegyvernemi tiszti iskolá­ja, a Honvéd Kilián György Re­pülő Hajózó Tiszti Iskola Szolno­kon. Az iskola első parancsnoka Huba László alezredes lett. 1956. OKTÓBER 23—NOVEMBER 4.: Ez időszakban a szolnoki repü­lőtéren állomásozó repülőgépek felderítő és szállító feladatokat hajtottak végre. 1961 . nyár: Az orosz alakulatok eltelepültek Szolnokról. 1967. augusztus 31.: A taninté­zet főiskola lett, és a Kilián György Repülő Műszaki Főisko­la nevet kapta. 1968. AUGUSZTUS 21—SZEPTEM­BER 5.: Ez időszakban a szolno­ki repülőtéren állomásozó repü­lőgépeket bevetették a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban kitört forradalom leverésének lé­S i eseményeihez. 973. november 6.: Megnyitott a Szolnoki Repüléstörténeti Múze­um. 1982. szeptember: E tanévtől in­dult meg a hazai helikopterveze- ,tő képzés, a szentkirályszabad­jai alakulat közreműködésével. 1993. szeptember 1.: Beindult a hazai hajózóképzés. 2004. május 24.: Megalakult az MH 86. Szolnok Helikopter Ez­red, az MH 87. Bakony Harci He­likopter Ezred és az MH 89. Szol­nok Vegyes Szállítórepülő Ezred összevonásával. Ekkor kerültek a repülőtérre a Mi-24-esek. 2005. május 19.: A repülőbázis felvette az első világháborús ász, Ittebei Kiss józsef hadnagy ne­vét. 2007. NOVEMBER 1.: Az intézet új megnevezése Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Re­S és Légvédelmi Intézet lett. . április 12.: Búcsúztatták Szolnokon az Afganisztánba in­duló Légi Kiképző Csoportot, az­zal a feladattal, hogy az afgán lé­gierő hajózó és műszaki állomá­nyát kiképezze Mi-24-es harche­likopterre. 1941. júliusában Szolnokon zajlott a Héja vadászátképzés 1945. januárjában már a szovjet bombázógépeké volt a reptér 1944. áprilisában német vitorlázórepülő-tanfolyam indult itt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents