Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-09 / 184. szám
ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 9., HÉTFŐ-TO A Kiss Pál Múzeum néprajzi gyűjteményéből három karikás ostort állítottak ki a hónap mű1 tárgyaként. A pásztorok által használt rövid nyelű eszközt nevezik így, mert az ostort forgó karika közbeiktatásával erősítik a nyélhez. A karikást leginkább a csikósok használják, mesterségük jelvénye, címere, de más pásztorok is alkalmazzák. A karikást faragással, szíjfonatokkal, sallangokkal, más néven pillangókkal díszítették. A karikás több részből tevődik össze. Az egyik része a nyél, amely gyümölcsfából készül. A nyélhez erősített szíjkötés neve: a telek. A karikás derekát 6, 8, vagy 12 vékony szíjból, ágból fonja a pásztor. Az ehhez csatlakozó csapó egyes szíjból áll, a csapó végére kerül a sudár, ami cserdítéskor a durranó hangot adja. Ennek oka, hogy az ostor végén lévő sudár 330 m/s, a hangsebesség fölé gyorsul, így egy hangrobbanás keletkezik. Tereléskor elsősorban az ostor hangját használták, nem a jószág megütése volt célja. A most kiállított ostorok nyelei is gyümölcsfából, leginkább szilvafából készültek. A két karikás közül az egyiknél a nyél alsó része ötszögletű, a másiknál kerek. A nyeleken a díszítés egyforma szarubetétes: kutya, ház, gé- meskút, virágcserépben virág, kés, pipa, villa, csizma, és madár. A nyeleket piros, fekete, fehér, barna, sallanggal, azaz pillangóval díszítették. Az ostort forgó szíjkarikával erősítették a nyélhez. A karikás derekán nyolc vékony szálból fonatot készítettek. Az ostor végén egy szálból a csapó, és ennek végén a sudár. A karikást Barta István készítette 1974-ben. A harmadik karikás nyele is szilvafából készült. Négyszögletű, réz és szarubetétes. Az ostort a nyélhez bőrrel kötötték. Fehér, fekete, barna sallangokkal azaz pillangókkal díszítették. Az ostor végén a csapó, és annak végén a sudár. A karikás készítője Hegedűs Sándor csikós volt. 1970 körül készítette és 1992-ig használta. Az ostorokat e hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők a füredi múzeumban. ■ Ágoston Imréné családjában kicsik és nagyok egyaránt kiveszik a részüket a munkából. A veteményes gondozása folyamatosan ad feladatot. Megtermelik az élelmüket szociális földprogram Óriási segítség, ahol alig van munkalehetőség köt ültettünk a helyére, közben szedjük a babot, a főzőtököt, s persze a kapálás is folyamatosan ad munkát a családnak. A sok esőtől gyönyörű a veteményesünk mondja büszkén Ágostonné, aki úgy véli, hogy a szociális földprogram óriási segítség ezen a vidéken, ahol munkalehetőség alig van. Mint mondja, jövőre is szeretnék folytatni a gazdálkodást. Egyre több tiszaszentimrei lakos szorult segítségre, főleg anyagira, az önkormányzat segélyezésre fordítható forrásai azonban szűkösek voltak, így jött a gondolat, hogy pályáznak a szociális földprogramra, idézi fel a kezdeteket Kalmárné Nagy Erzsébet, a program lebonyolításával és koordinálásával megbízott szociális szolgáltató központ vezetője. - Gyakorlatilag a program révén több tízezer forint értékű támogatást kap egy-egy résztvevő család. 2005-ben 15 családdal indultunk, a második évtől 20 A xsaMd vész rés2Í“a programban. Hogy mekkora az elfogadottsága a kezdeményezésnek, azt az is mutatja, hogy míg az első években mi kerestük meg a lehetséges résztvevőket, addig ma már 30-40 család jelentkezik évente, hogy szeretne részt venni. - mondja az intézményvezeA kedvezményezettek közül 10 család egy 400 négyzetméteres gyümölcsöst, illetve egy választási malacot is kapott. Kik lehetnek a kedvezményezettek? AZT, HOGY MELYIK család kerülhet be a szociális földprogramba, az önkormányzat szociális bizottsága bírálja el, a feltété leket rendelet rögzíti. — Az lehet a program kedvezményezettje, aki rendszeres gyermek- védelmi, vagy rendelkezésre állási támogatásban részesül, illetve a családban az egy főre. jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 százalékát - sorolja a tudnivalókat Kalmárné Nag}'Erzsébet. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐTŐL azt ÍS megtudjuk, hogy az elmúlt öt évben még nem volt példa arra, hogy bárkit ki kellett volna zárni a programból. tő. A kedvezményezettek térítés- mentesen kapnak egy 720 négyzetméteres, művelésre előkészített veteményeskertet, a belevalókat, vetőburgonyát, vetőmagokat, sárgarépát, főzőtököt, borsót, babot. Ugyancsak ingyenes a permetezéshez szükséges vegyszer, s az öntözés lehetősége is. A kedvezményezettek közül 10 család egy 400 négyzetméteres gyümölcsöst, illetve egy választási malacot is kapott. Minden juttct tás természetbeni. Az idei programra 900 ezer forintot nyert Ti- szaszentimre. S hogy miben áll az itteni szociális földprogram példaértéke? Nos, a különféle plusz szolgáltatásokban. Minden családot, amelyik újonnan kerül be a programba, egy szociális mentor segít. - Abból indultunk ki, hogy a családoknak nincs mező- gazdasági tapasztalatuk, így igyekszünk ellátni őket ilyesfajta tanácsokkal. A gyerekeknek rendszeresen szervezünk a nyári szünetben játszóházat, évente egy alkalommal pedig kirándulásra visszük őket, akinek pedig szüksége van rá, korrepetálást is biztosítunk. Szervezünk családi napokat, közös főzéssel, szabadidős programmal - teszi hozzá Kalmárné Nagy Erzsébet. Tiszaszentimre immár ötödik éve vesz részt a szociális földprogramban. Az országosan is példaértékű kezdeményezés húsz helybeli család megélhetési gondjait enyhíti. Pólyák Adrienn Az Ágoston család második esztendeje kedvezményezettje a szociális földprogramfak. - Amikor a férjem munkanélküli lett, akkor gondoltuk úgy, hogy mi is jelentkezünk a programra. Négy gyermekünk van, s bizony hiányzott a férjem keresete. A fóldprogramnak köszönhetően szinte mindent meg tudunk termelni, ami a főzéshez kell. A veteményes mellé kértünk gyümölcsöst és sertést is, így szinte csak a tartós élelmiszerekre kell költenünk - mondja Ágoston Imréné. Tavaly a fák szinte ontották a gyümölcsöt, körte, szilva, meggy, cseresznye került a befőttes üvegekbe, a karácsony előtt levágott disznó pedig mostanában kezd elfogyni. A munkából a család apraja-nagy- ja kiveszi a részét, hiszen mindig van valami tennivaló. - Most, hogy már lement a borsó, sütőtöKarikás ostor a hónap műtárgya a tiszafüredi múzeumban 5 Az Időjárás hátráltatta az építési munkákat TiszAöRsöN a kedvezőtlen időjárás hátráltatta a szabadidőközpont építését. A közelmúlt szárazabb periódusában sikerült a 3200 négyzetméteres tó földmunkáit elvégezni. Jelenleg a játszótér, valamint a kerítés készül. Remélhetően e hónap végén birtokba veheti a lakosság az új létesítményt. Jól halad az idősek otthona felújítása pályázati pénzből újul meg a kunhegyesi református egyházközség idősek otthona. A 60 millió forintos összköltségű beruházás keretében a 40 éves épület hő- szigetelését végzik el, kicserélik a nyílászárókat, nap- kollektorokat szerelnek fel. A program részeként 30 segélyhívó készüléket is beszereznek. Aláírást gyűjtenek a tiszaszőlősiek A vasúti menetrend átalakítását szeretnék elérni azok a tiszaszőlősi lakosok, akik az egyik tiszafüredi céghez járnak be dolgozni. Ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek. Az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a délutáni vonat indulása jobban igazodjon a műszakzáráshoz. Most ugyanis a külterületi megállóban egy órát kell várakozniuk. AzIvektíl eljuttatják a menetrendek egyeztetéséért felelős Regionális Közlekedési Szakbizottsághoz. Maradtak a hódok a Tisza-tónál a Tiszán levonuló árvíz ellenére lakóhelyükön maradtak a Tisza-tavi hódok. Az európai hód akkor kényszerül vándorlásra, ha szűkében van a tápláléknak. Erre szerencsére idén sem került sor. Elsősorban alkonyaikor, valamint kora hajnalban a fás vízpartokon figyelhetőek meg az élelem után kutató rágcsálók. SZ0U0N.hu További Tisza-tavi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-754-es telefonszámot hétköznapokon! Zöld kaland a Tisza-tónál fesztivál A fenntartható fejlődés a középpontban Első alkalommal, hagyománytermő szándékkal rendezik meg augusztus 13. és 15. között a Tóvidék Fesztivált a Tisza-tó Heves megyei partszakaszán, Sarudon. A szervezők célja felhívni a környéken élők és a fesztivál vendégeinek figyelmét a Tisza-tó páratlan szépségére, a régió kiaknázatlan természeti adottságaira. Nem csupán a hagyományos szórakoztató elemekkel és látnivalókkal találkozhat a közönség: a fesztivál minden programján környezetbarát megoldásokat, a mindennapi vidéki élet fenntart- hatóbbá tételének példáit mutatják be. A Tó-vidék Fesztivál „Tanya-programjain” megelevenednek a régi Tisza-tavi hagyományok, valamint a mai kor fenntarthatósági praktikái is. A 13 berendezett vendégváró portán a vidéki életmód bemutatása mellett játékos formában ismerkedhetnek meg többek közt a fenntartható építészeti megoldásokkal, a helyi termékek fogyasztásának jelentőségével, valamint a megújuló energiák használatával. A tanyákon naponta több ízben is interaktív előadásokat hallhatnak a látogatók szakmailag elismert előadóktól. A fesztivál különleges játékos kalandtúrákat is kínál. A szombati „Tó-vidék Tekergő” kerékpáros kincskereső túrán csapatokba szerveződve, kerékpárral bejárva a Tisza-tó vidékét a játékos feladatokat oldhatnak meg a résztvevők. Vasárnap az „Aquavity csónakos kincskereső túra” is számos izgalmat rejt: a kincseket a Tisza-tavon kiépített állomások rejtik, melyeket szintén kalandos úton lehet beszerezni. Elkészült a Tisza-tó Zöld Térképe online és nyomtatott kiadása is, mely a régió fenntarthatósággal kapcsolatos szolgáltatási helyeinek gyűjteményét tartalmazza. A térkép segítségével könynyen megtalálhatják a helyi termelőket, javítóműhelyeket, kölcsönzőket és a házi tejet áruló pontokat is. A fesztiválon a házigazda település mellett megyénkből Tiszafüred és Abádszalók is bemutatkozik. ■ Hittanos tábor. Napközis tábort általános Iskolásoknak a kunhegyesi református gyülekezet. A gyerekek játékos feladatok megoldásán keresztül ismerkedtek meg Ruth könyvének történeteivel.
