Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-23 / 170. szám
6 2010. JÚLIUS 23., PÉNTEK GAZDASÁG ABUX index 2010. július 22-én Nyitóérték: 22177 Záréérték: 22277 ....................... ! \ ............a.............................4.......\ 4Előző napi záróérték: 22303 Változás:-0,12% [ 15.30,»NewVorfcnp tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07. 22. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás« Millió Ft OTP 5 218 2,21 16 109 TVK 3 405 2,09 39 Danubius 4 115 1,60 10 ANY 740 1,23 3 Econet 100 1,01 26 VESZTESEK forrás: bét Részvény Utolsó ár (Ft) Változás 1%) Millió Ft KEG 169-5,05 37 Richter 44 410-1,09 278 Mol 19 790-1,05 3 136 Pannergy 802-0,86 9 Mtelekom 675-0,73 599 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.22.) ■■■■■■ Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 42 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 34 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 41500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 32 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 90 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 22-én 1€ 1$ 1CHF J 1 f 284,46 Ft 221,49 Ft 212,83 Ft-2,49 Ft-1,75 Ft +0,54 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hő | Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank4,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.22.) Vételi Eladási | Allianz Bank 278,72 293,02 Budapest Bank 276,24 293,33 CIB Bank 274,61 297,49 Citibank 274,81 297,71 Erste Bank 276,92 292,88 K&H Bank 276,55 292,49 MKB Bank 277,58 291,82 OTP Bank 276,32 290,49 Ralffelsen Bank 278,28 290,80 Hulladék, mégis drágul papírcsomagolás A fogyasztónál csapódik le az áremelkedés A hulladék papír árának változása (konkrét üzletkötések minimum- és maximumárai, euró/tonna) 2009. ápr.-2010. ápr. VWRAFIKA Forrás: EUWID Rendkívüli módon, mintegy nyolc-tízszeresére drágult másfél év alatt Európában a hulladék papír. Emiatt jelentősen emelkedik a belőle készülő, a termékek csomagolásához használt hullám- kartonok és -dobozok ára. A hazai gyártókat az alapanyag drágulása mellett az európainál jóval magasabb energiaköltségek is sújtják. Munkatársunktól A hulladék papír árának „látványos megugrása” tovább gyűrűzik a belőle készül termékek csomagolásához használt kartonok és dobozok árában. A magyarországi gyártóknak a magas energiaköltségekkel is meg kell birkózniuk. Ők is kénytelenek emelni az áraikat, ami végső soron a termékek árában, így a fogyasztóknál csapódhat majd le. Hullámkarton csomagolóanyagokat többek között az élelmiszer-, az elektronikai, a bútor-, valamint a háztartásvegyipar használ nagy mennyiségben. A Magyar Hullámtermékgyártók Szövetsége Egyesülés (Ma- husz) közleménye szerint az európai hullámkartonpiacon az elmúlt másfél évben a legnagyobb nehézséget az alapanyagul szolgáló papírhulladék hiánya, illetve annak árának emelkedése okozta (ez többek közt a válság miatt visszaesett fogyasztásnak köszönhető, hiszen a kevesebb eladott termék után kevesebb papírhulladék keletkezik). Szintén gondot okoz, hogy a világszerte bővülő termelési kapacitások következtében a kereslet is megnőtt a hulladék papírok iránt. Mindez azt eredményezte, hogy az eltelt közel másfél évben belföldön megháromszorozódott, európai szinten pedig 8- 10-szeresére nőtt, majd a márciustól májusig terjedő időszakban további 50 százalékot emelkedett a hullámtermékgyártás alapanyagához elengedhetetlen hulladék papír ára. Például 2009 májusában az áruházi hulladék ára Európában tonnánként 10-30 euró, 2010 májusában viszont már 90-95 euró volt. A hulladéktartalmú papírok ára májusról júniusra ráadásul az árfolyamváltozás következtében további közel két százalékkal nőtt Magyarországon. A hazai viszonyokat vizsgálva az említett tényezők mellett az is kiderül, hogy a gyártási költségek Magyarországon gyorsabban emelkedtek, mint más európai országokban, a villamos energia ára hazánkban a legmagasabb. Ez a Mahusz szerint egyértelműen gátolja a hazai gyárak versenyképességét. Pa- nyi László, a Mahusz elnöke, egyben a Dunapack Zrt. vezér- igazgatója szerint a már most is magas és folyamatosan emelkedő papírárak komoly megoldandó feladat elé állítják a hullámtermékgyártó iparágat. Mivel nincs elég hulladék papír, ezért a hazai papírgyártásnak importra van szüksége ahhoz, hogy a hullámtermékgyártók piaci igényét kielégítsék. „Megoldás lehetne, ha a magyar hatóságok jobban segítenék a hazai hulladékhasznosítókat abban, hogy a korlátozott mennyiségű hulladék papír hozzájuk kerüljön" - hangsúlyozta. Az iparág égető problémája megoldásra vár. A jelenlegi helyzetben a sokszor több tízszázalékos költségnövekedést sajnos a késztermék vevőire - azaz a hullámtermékek vásárlóira - kell továbbhárítani - tette hozzá. Hopka Imre, a Dunapack Zrt. marketingigazgatója is megerősíti azt, hogy a Magyarországon keletkezett papírhulladék sok esetben nem belföldön hasznosul. „Ismert tény, hogy az utóbbi időben a nyugat-európai fogyasztás hozzávetőleg 7-10 százalékkal csökkent, és a gyártó- kapacitás nőtt, míg ezzel párhuzamosan a kínai, illetve távol-keleti termelők fogyasztási igénye 8-10 százalékkal növekedett. Ez is a hulladék papír árának felfutásához vezet - mondta a szakember. Hosszabb távon előrevetíti a hulladékpiac és közvetve a hullámtermékek árhelyzetét az az előrejelzés, amely szerint 2014-ig 50 millió tonnával nő a begyűjtési igény a kínai felvásárlás miatt - tette hozzá. Matolcsy György: a pénzügyi függetlenség útjára léptünk Magyarország elindult a pénzügyi függetlenség felé - hangsúlyozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén. Elmondta: Magyarország akkor lesz képes a jövőbeni stratégiáját megvalósítani, ha képes lesz tágítani mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével. Ennek során az országnak az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért szintjét a jelenlegi 80 százalékról 70, majd 60 százalék alá kell csökkenteni, ezzel párhuzamosan az uniós partnerekkel egyeztetve az ország az államháztartási deficit idei 3,8 százalékos tervezett mértékét a következő években 3 százalék alá mérsékeli a GDP- hez képest. Elmondta azt is, szükség van egy monetáris politikára is. Megjegyezte: a Nemzeti Bank (MNB) jelenleg nem él kellőképpen a monetáris politika eszközeivel, a monetáris élénkítés lehetőségeivel. ■ Békési: képtelenség A VOLT PÉNZÜGYMINISZTER, Békési László szerint az nem ßggetlen, aki valamilyen hitellel kapcsolatban van, márpedig Magyarországon szinte alig van vállalat, amely ne függne hitelezőtől Hosszú távú beruházási hitelek pél- kül épeszű vállalkozás nem is tud működni, és nemcsak nálunk - hangsúlyozta. A közgazdász szerint, ha az megtörténik, amiről Matolcsy György beszélt, akkor az államháztartás nem tudja finanszírozni a nyugdíjakat, a béreket. az is teljes ellentmondás, hogy a pénzügyi ßggetlensög megteremtésével bővíthető a mozgástér. Az nem mozgástér, hogy nem teszünk eleget a hitelfeltételeknek. Ha ugyanis a hitelforrások megszűnnek, senki nem fog állampapírt venni, és akkor a kormány nem tudja finanszírozni növekvő kiadásait. Ennek a hazárdjátéknak az égvilágon semmi értelme nincs - tette hozzá Békési László, aki a Horn-kormány idején a reformok halogatása miatt lemondott posztjáról. Ellátási gondok is lehetnek siGRAY Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a nyáron várható további 50 eurós tonnánkénti papírár-emelkedés és a lerövidült rendelésállomány miatt félő, hogy a gyártók csak akadozva tudják majd kiszolgálni a vevőiket. „A Nyugat- Európában elindult fellendülés következtében a papírgyáraknak több hónapos rendelésállományuk van, ellátási gondokról is hallunk. Fontos, hogy a megrendelők időben jelezzék igényüket, mert a gyártók úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben kiszámíthatatlanok a folyamatok" - mondta a szakember. Közpénzből többé nem mentenek meg cégeket Obama reformja Védi a fogyasztót, a bankvilágot és a tőzsdét regulázza az elnök új törvénye Az amerikai elnök szerdán Washingtonban aláírta a pénzügyi reformról szóló törvényt, amely a nagy depressziónak nevezett 30-as évekbeli gazdasági válság óta a Wall Street legátfogóbb szabályozási reformját jelöli ki. Csaknem két évvel azután, hogy a megingott helyzetű vezető amerikai bankok az összeomlás szélére sodorták a világ pénzügyi rendszerét, a washingtoni törvényhozás felsőháza, a szenátus az előző héten, az alsóház, a képviselőház pedig júniusban fogadta el a törvényszöveg végső változatát. A reformcsomag - amelynek az az alapvető célja, hogy a bank- és a pénzügyi szféra működésének megszigorításával megelőzhető legyen a 2007-2009-eshez hasonló pénzügyi krízis - az elnöki aláírással emelkedett törvényerőre. Az eseményt a nemzetközi kereskedelmi központként működő Ronald Reagan-épületben tartották. Obama kiemelte: a reformok az amerikai történelem legerősebb pénzügyi fogyasztó- védelmi lépéseit helyezik kilátásba. Új szövetségi intézmény létesül, egyetlen célja lesz, az, hogy az emberek - és nem a nagybankok, a hitelezők, a befektetési házak - érdekeiről gondoskodjon. „Ez nemcsak a fogyasztók, hanem az egész gazdaság számára kedvező lesz” - hangsúlyozta. Többé nem fognak nagy cégeket az adófizetők pénzéből megmenteni. Ezentúl nem engedélyezik a kockázatos jelzáloghitel-alapú pénzügyi műveleteket. A történelmi jelentőségű reformcsomag elfogadásával több mint egyéves vita zárult le. A bankszektor által erősen kifogásolt reformok között szerepel, hogy a felügyelő hatóságok nagyobb hatalmat kapnak a bajba jutott cégek felszámolásához. A bankok profittermeié: si lehetőségeit megnyirbálva korlátozni fogják a kockázatos pénzügyi műveleteket. Ezzel a demokraták nem sok barátot szereztek a tőzsde szívében, a Wall Streeten. ■ Obama szignálja történelmi pénzügyi törvényét. Javíthatja népszerűségét
