Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-22 / 169. szám

4 Címzetes főjegyző lett Dr. Szakali Erzsébet, Szolnok jegyzője tegnap vette át a Ho­zam Klubban a címzetes fő­jegyzői címet, amelyet a mi­niszterelnök adományoz.- Mit jelent önnek ez az el­ismerés? — Ez valóban egy erkölcsi elismerés. Büszke vagyok rá, mert nem sok jegyző mond­hatja el magáról azt, amit én, hogy több mint három és fél évtizede a közigazgatásban dolgozik. Ráadásul folya­matosan Szolnok polgármes­teri hivatalában, illetve a jog­elődjében. Nagyon sok szak­mai feladattal, kihívással ta­lálkoztam ezalatt, amelyeket a munkatársaimmal együtt megoldottunk. Úgy érzem, hogy bizalommal fordulnak hozzám az állampolgárok. Nagy empátia szükséges ah­hoz, hogy az ember bele tudja érezni magát az állampolgár helyzetébe. Nekem ez családi indíttatású is, hiszen hetedik gyermek vagyok. A testvére­im nyugdíjasok, így nem túl nehéz belegondolni magamat egy szociális támogatásért hozzám forduló helyébe.- Hogyan tudnak megbir­kózni a sok feladattal?- A feladathatáskörök na­gyon gyorsan változnak. Az önkormányzatok részére a kü­lönböző jogszabályok által kö­telezően ellátandó feladatok mellett Szolnok közgyűlése is egyre több feladatot vállal fel önként, amit a hivatal kellő szakértelemmel, rendkívül szűk határidővel elő kell hogy készítsen, a közgyűlés dönté­sét pedig végrehajtsa. Persze ilyenkor mi azt érezzük, hogy talán kevesen vagyunk a fel­adatellátáshoz... ■ B. Gy. Dr. Szakali Erzsébet, Szolnok jegyzője MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Uttervezés sincs hitelre hunyadfalva Dönteniük kell az aszfaltozás és a bérfizetés között Kengyelen még nem bírságoltak, eddig elég volt a felszólítás A helybeli Polgár Márti már többször elakadt, amikor kisfiát tolta a babakocsiban a Damjanich utcában. Képünkön épp az út állapotát mutatja. Lökhárítók, sárvédők bánják a kátyúkat Hu- nyadfalván. A településen hiába is szeretnék megol­dani a helyzetet, anyagi­ak híján erre nincsen le­hetőségük. Békési Brigitta Még mindig akadnak olyan kis­települések, ahol nincs kiépített úthálózat. Az aprócska falvak­ban is nem kevés összegbe ke­rülne, hogy szilárd burkolatú utakat építsenek ki. Mindez azonban pályázati források nél­kül ma már gyakorlatilag elkép­zelhetetlen. Megyénkben is akadnak települések, amelyek hasonló gondokkal küzdenek. Ezek egyike Hunyadfalva.- Sajnos annyira rosszak az utak itt a faluban, hogy meg­esett, tönkrement az autóm azo­kon haladva - panaszolta Gábor, aki maga is a településen él. — Közel húszezer forintba került azt megjavíttatnom, miután az egyik kátyúba belementem. Mi­vel gépkocsival járok dolgozni, nem volt könnyű nélkülöznöm a személyautót. Ráadásul nem igen engedhetünk meg magunk­nak felesleges kiadásokat, mint ahogyan itt a településen hoz­zánk hasonlóan senki sem dús­kál a pénzben. Az egyik ismerő­söm tavaly háromszor járt hoz­zám hasonlóan, többször lesza­kadt a lökhárítója. Nem azért, mert nem tud vezetni és nem tudja kikerülni a kátyúkat. In­kább amiatt, mert egy autóval lehetetlen úgy vezetni, hogy ne hajtson bele egyikbe előbb- utóbb az ember. Szeretnénk, ha felújítanák az utakat a települé­sen. A Rákóczi utat korszerűsí­tették, jó lenne a többit is, mert sokba kerül az autó többszöri ja­vítása.- Saját kézzel is próbáltuk már helyreállítani az utat, kijavítani a kátyúkat, amelyek főként akkor okoznak gondokat, amikor csapadékos az időjárás — mondta el lapunknak egy helybéli anyuka. Az utcák többsége a helybeli­ek szerint nincs túl jó állapot­ban, de a Hunyadi és a Damja­nich utakon különösen lenne mit javítani. Ezeken esős időben még a házak megközelítése sem könnyű, mondják a faluban. A kis zsáktelepülésen komoly kihívást jelent az önkormányzat számára, hogy megteremtse a megfelelő úthálózat kiépítésé­nek feltételeit. —Az utak valóban vendégma- rasztalóak. De nem azért kátyú- sak, mert nekünk így tetszik és mert nem szeretnénk megjavít­tatni, hanem a szűkös anyagiak miatt - árulta el Vékonyné Házi Eszter, a település polgármeste­re. - Azért nem tudunk szilárd burkolatú utak építésére pályáz­ni, mert már a tervek elkészíté­sének is hatalmasak a költségei. Még nem sikerült olyan tervezőt találnunk, aki hitelre vállalná a tervek elkészítését. Érdeklőd­tünk, egy út terveinek elkészíté­se egy-másfél millió forintba ke­rülne. Ez az összeg a település egyhavi normatívája. Ebből fizet­jük ki a béreket, segélyeket, a közüzemi számlákat. Másra nem is futja. Egyelőre csak ál­modhatunk szilárd burkolatú utakról. A polgármester asszonytól megtudtuk, nincsenek a településen szilárd burkolatú belterületi utak.- Útalapok vannak, de már azok is teljesen tönkrementek - panaszolta. - Egyedül a Rákóczi utat tudták beburkolni, de azt is csak vékonyan. A beruházás költségeit hitelből biztosítottuk, a törlesztőrészleteket még éve­kig kell nyögnünk. Mintegy ötvenmillió az éves költségvetés hunyadfalva idei költségve­tése — a vállalkozások bevé­teleit is beleszámolva - mint­egy ötvenmillió forint. Ebből az összegből viszont éppen csak kijönnek majd ebben az esztendőben a településen. Vékonyné Házi Eszter polgár- mester közölte, fejlesztésekre nem lesz pénz. Az újítási el­képzeléseket csupán pályá­zatok révén valósíthatnák meg. Az azokhoz szüksé­ges önerőt azonban nem tudja kigazdálkodni az aprócska település, közölte a polgár- mester. A polgármester szerint nincs pénz pályázni Elkezdődött a parlagfűfelmérés Kengyelen, tájékoztattak a tele­pülés polgármesteri hivatalában. Egyedül külterületen, főként a vasút környékén találtak gyom­növényeket. A tulajdonos értesíté­sével egyidejűleg határidőt szab­tak az egészségre káros gyom el­távolítására. A helyiek kétheten­te küldenek jelentést az ÁNTSZ- nek a helyi állapotokról. A telepü­lésen élők egyébként lelkiismere­tesen irtják az allergén növényt, legfeljebb figyelmetlenségből fe­ledkeznek meg arról. Bírságolás­ra azonban ez idáig nem volt szükség, felszólítást követően a feledékenyebbek is eleget tettek kötelességüknek. ■ B. B. A csodájára jártak a tiizelős istállónak A Jászberényben megrendezett többnapos város- és faluvédő konferencia népes résztvevői­nek két csoportja is felkereste Jászjákóhalmán az úgynevezett tüzelős istállót. A máshol isme­retlen épület szakmai szempont­ból különösen érdekes. Még az 1960-as években nyil­vánította népi műemléknek id. Sisa Béla a Petőfi úti tüzelős istál­lót A kétbeltelkes jászsági telepü­lésekre jellemző épületben télen tüzelni kellett - mivel nem volt le- padlásolva rry hogy ne fázzanak az állatok, és ez egyben a férfiak társasági életének is helyet adott. Ma már szinte mutatóban sem található ebből az épületből, mely 100 évvel ezelőtt még min­den jász település külső kertjei­ben általános volt. Az utolsó pil­lanatban sikerült az akkori ön- kormányzatnak 2001-ben meg­vásárolnia az épület telkét, hogy így pályázattal rekonstruálni és eredeti állapotába visszaállítani lehessen az akkori sok eső által megroggyant két évszázados is­tállót. A jászberényi város- és fa­luvédő konferencia résztvevői is megtekintették ezt az épületet, melyet - történetével együtt - Fodor István Ferenc helytörté­nész mutatott be az érdeklődők­nek. Közöttük ott volt a városvé­dő Ráday Imre is, aki már több­ször megfordult Jákóhalmán az elmúlt évtizedekben. ■ B. Gy. Néhány adat már javulást mutat közlekedés Tizenkét gyalogost ütöttek el kijelölt átkelőhelyen a megyében A megyében történt balesetek egy jó része főútvonalon történt az év első felében. Ez azt jelenti, hogy az összesen bekövetkezett 291-ből 91. Csak a négyesen egyedül 27 eset történt, melyek közül kettő halálos volt. Ebből a szempontból a 32-es sem rendel­kezik jobb mutatókkal, mert­hogy ott összesen 26 balesetet számoltak össze az év első felé­ben. Ráadásul négy halálos ki­menetelű volt. A megyei baleset-megelőzési bizottságnak az év első felének adatait feldolgozó beszámolója szerint a harmincöt ittasan oko­zott baleset közel harmada történt a megyében lévő kilenc országos főútvonalon. Közülük kettő eset belterületen, hét pedig lakott terü­leten kívül következett be. A beszámolóban a baleset­megelőzési bizottság megállapí­totta, a kijelölt gyalogos-átkelő­helyen 12 gyalogoselütés történt megyénkben. Ebből nyolc Szol­nok belterületén. A vizsgált idő­szakban a gyermekbalesetek száma okozónként hét, vétlen­ként négy eset. Történt sajnos egy halálos kimenetelű gyer­mekbaleset is, még pedig Jászjá­kóhalmán. Ezt a gyermek figyel­metlen, kerékpárral történő el­indulása idézte elő. A dokumen­tumból kiderül, a gyermekek leginkább kerékpárral közleked­ve okoznak balesetet, míg gyalo­gosan a körültekintés hiánya ve­zet a bajhoz. Kijelölt gyalogos-át­kelőhelyen három esetben ért gyermekkorút baleset. Gyermek járműben vagy járművön utazva tíz esetben sérült meg. Kettőben súlyosan, nyolcban könnyebben. Hétszer személygépkocsi, egy­szer tehergépkocsi, két alkalom­mal pedig kerékpár utasaként érte őket a baleset. ■ M. G. A. A figyelmetlenség volt az egyik fő gond A statisztikák egyes esetek­ben szerencsére javulásról is tanúskodnak. A megyei bal­eset-megelőzési bizottság be­számolója szerint ugyanis az időskorú személyeket ért sérü- léses események száma az el­múlt félévhez viszonyítva csökkenést mutat. A 291 bal­eset közül negyvenhat esetben hatvan év feletti személy okozta a balesetet. Ezek oko­zói leginkább személygépko­csi-vezetők és kerékpárosok voltak. Az is kiderült, hogy leginkább a figyelmetlenség­ből adódó elsőbbség meg nem adása és a kanyarodási sza­bályok megszegése vezetett a balesetekhez. Bemutatókat tart. a nagykörűi Gregor Balázs immár évtizedek óta fon fűzből és gyékényből használati eszközöket, különféle tárgyakat. Megye- szerte tart bemutatókat a különböző rendezvényeken. Felvételünk szülő­falujában, a cseresznyevásáron örökítette meg.

Next

/
Thumbnails
Contents